Az agyat milliónyi, egymással kapcsolatban álló idegsejt, úgynevezett neuron alkotja. A neuronoknak kommunikálniuk kell egymással, hogy az agyműködés révén az ember gondolkodni, érezni, mozogni tudjon. Ehhez kémiai jeleket, úgynevezett neurotranszmittereket fogadnak, dolgoznak fel és küldenek. Amikor a neuron kibocsát egy neurotranszmittert, az hozzákapcsolódik egy másik neuron receptornak nevezett helyéhez, a zárba illő kulcshoz hasonlóan. Ha a kulcs illik a zárba, a fogadó neuron képes feldolgozni és továbbküldeni a jelet.
A kábítószer olyan anyag, amelyik a szervezetbe jutva megváltoztatja annak működését. Lehet lenyelhető, felszippantható, belélegezhető, befecskendezhető, bőrön át felszívódó és szembe cseppenthető. A beadás mikéntjétől függetlenül a kábítószerek bekerülnek a vérkeringésbe, és eljutnak az agyba.
Az agyban a kábítószerek a neuronok kommunikációjának csaknem valamennyi lépését befolyásolhatják, növelve vagy csökkentve a fogadó neuronhoz eljutó neurotranszmitter mennyiségét. A kábítószer a neurotranszmitter helyett közvetlenül is hozzákapcsolódhat egy receptorhoz. Kábítószer-használat során az idegi kommunikációba való beavatkozás időlegesen kellemes érzeteket kelt.
A kábítószerfüggő személyben sürgető vágy él a kellemes érzetek után, és a negatív következmények ellenére kényszert érez a szer használatára. Bizonyos kábítószerek fizikai függőséget is okozhatnak, ami azt jelenti, hogy a test csak a szer hatása alatt működik normálisan. Ebben az esetben a kábítószer-megvonás akár súlyos hatásokkal is járhat - az émelygéstől egészen a halálig.
A kábítószer-függőség kezelésének számos módja van, a függő személy mindenképpen kérjen orvosi segítséget.

kapcsolódó cikk:
Függő beszéd

Mi az, hogy címke?