A vizeletkiválasztó rendszert a két vese, a két húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső alkotja. A vesék kiválasztják a vérből a bomlástermékeket, és vizeletet termelnek. A vizelet a csőszerű húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba jut, és itt tárolódik, amíg a húgycsövön keresztül el nem távozik a testből.
A húgyhólyag üreges szerv, amely a vizelet gyűjtése során kitágul, annak eltávolításakor összehúzódik. A vizeletkiválasztó rendszer más szerveihez hasonlóan a húgyhólyag is hajlamos a rákos elváltozásra, ami nem más, mint kóros sejtek burjánzása. A hólyag fala több szövetrétegből áll. A hólyagrák fajtáját a sejttípus és az érintett szövetréteg alapján határozzák meg.
A hólyagráknak három fajtája ismert. Átmeneti sejtes hólyagrák: Ez a daganatos elváltozás az átmeneti sejtekben kezdődik. Ezek alkotják a hólyag legbelső rétegét, lehetővé téve, hogy a hólyag telített állapotban kitáguljon, üresen pedig összehúzódjon. Leggyakrabban itt alakul ki a hólyagrák. Laphámsejtes hólyagrák: Ez a típusú rák a húgyhólyag felszínét borító vékony, lapos sejtek lassan növekvő daganatos elváltozása. Adenokarcinóma: Ez a ráktípus a húgyhólyag mirigyes vagy kiválasztó sejtjeiben kezdődik.
A hólyagrák tünetei a következők lehetnek: vér a vizeletben, gyakori vizeletürítés vagy vizelési inger vizelési képtelenséggel, vizelés közbeni fájdalom.
A férfiaknál gyakrabban alakul ki hólyagrák, mint a nőknél. A hólyagrák gyakoribb fehér bőrűeknél, mint fekete bőrűeknél. A hólyagrák rizikótényezői a következők: dohányzás, egyes (például a gumi, a textilek, a festékek és a festett ruházati cikkek előállítása során használt) vegyszerekkel, illetve rákkeltő anyagokkal való tartós munka, zsírban sütött élelmiszerek, illetve zsírok nagy mennyiségű fogyasztása, visszatérő hólyagfertőzések, hólyagkatéter tartós használata, 60 év feletti életkor.
Rák gyanúja esetén a következő diagnosztikai vizsgálatokat végezhetik.
Cisztoszkópia: képalkotó vizsgálat, melynek során a húgycsövön keresztül nagyítólencsével ellátott csövet vezetnek a hólyagba. Vizelettenyésztés és citológia: laboratóriumi vizsgálatok a baktériumok és daganatsejtek kiszűrésére.

Biopszia: hólyagsejtek levétele mikroszkópos vizsgálat céljára.
Képalkotó vizsgálatok: a vizeletkiválasztó rendszerről részletes képet nyújtó MRI-, CT- vagy intravénás urográfia-vizsgálat.
A kezelés és a prognózis a rák stádiumától, illetve típusától, valamint a daganat elhelyezkedésétől függ. A hólyagrák kezelési lehetőségei közé tartozik a sebészi megoldás, a kemoterápia, a sugárkezelés és a biológiai terápia.

kapcsolódó cikk:

Mi az, hogy címke?