A gerincvelőt egy idegköteg alkotja, mely az agy alapjától indulva a hát teljes hosszában fut végig. Ezek az idegek szabályozzák az izmok működését, a mozgást és a tapintást. A gerincvelőt a csigolyák védik, valamint egy réteg folyadék, az úgynevezett agy-gerincvelői folyadék is körülveszi. A gerinccsapolás olyan eljárás, melynek során mintát vesznek a folyadékból, hogy kiderítsék, van-e fertőzés, daganat vagy vérzés ezen a területen.
A beavatkozás során a beteg az oldalán fekszik, és lábát felhúzza a mellkasához, vagy ülő helyzetben előrehajlik. Az orvos megkeresi az ágyéki gerinc megfelelő helyét, majd a területet megtisztítják, és helyi érzéstelenítőt juttatnak bele. Ezután egy hosszú tűt vezetnek be két csigolya közé egészen az agy-gerincvelői folyadékot körülvevő hártyát, a durát határoló térbe. Majd a durát átszúrva elérik az agy-gerincvelői folyadékot. Ekkor egy csapot helyeznek fel, amivel levehető a folyadék. A folyadékot ampullákba gyűjtik, és elemzésre a laboratóriumba küldik. Az eljárás végén a szúrás helyét bekötözik. Ezután a betegnek 24 óráig nem szabad fürdenie.
A laboratóriumban több különböző anyag jelenlétét vizsgálják a folyadékban. A vörösvértestek agy vagy gerincvelő körüli vérzésre utalhatnak. A fehérvérsejtek és egyes fehérjék daganatot vagy fertőzést, például agyhártyagyulladást jelezhetnek.

kapcsolódó cikk:
Vércukormérés

Mi az, hogy címke?