A vese a törzs hátsó részén, az alsó bordák mögött elhelyezkedő, kisméretű, bab alakú páros szerv. Jóllehet az ember két vesével születik, a szervezet egy vesével is képes hatékonyan működni.
A vesék feladata a szervezet folyadék-háztartásának egyensúlyban tartása, a vérnyomás szabályozása, vörösvértestek termelése és a bomlástermékek kiszűrése. Mindkét vesét körülbelül egymillió működési egység, úgynevezett nefron alkotja. Minden nefronban apró hajszálérgomolyagok, más néven glomerulusok találhatók. A víz és az oldható bomlástermékek áthaladnak a félig áteresztő glomerulusok szűrőjén. A kiszűrt bomlástermékek vizelet formájában távoznak a szervezetből.
Diabétesz esetén a véráramban a normálisnál nagyobb mennyiségű glükóz, azaz vércukor található, ami a szűrőt károsítva magas vérnyomást okoz. A magas vérnyomás hatására a vesék túl sok vért szűrnek át, a túlzott megterhelés pedig károsítja a nefronokat. Ezt az állapotot nevezik diabéteszes nefropátiának. Mivel a nefronokban található glomerulus-szűrők nem működnek, a bomlástermékek felhalmozódnak, egyes fontos fehérjék viszont kiürülnek a szervezetből.
A betegség gyakran csak akkor okoz tüneteket, amikor a vesék már 80 százalékban károsodtak. Ilyen tünet az ödéma, a fáradékonyság, az étvágytalanság, a magas vérnyomás, a túlzott vizeletürítés és a kínzó szomjúság.
Ha a veseműködés 85-90 százaléka elvész, "végstádiumú veseelégtelenségről" beszélünk. Ekkor már dialízisre vagy veseátültetésre van szükség. A cukorbetegek 10-20 százalékánál alakul ki diabéteszes nefropátia, de egészséges életmóddal ez késleltethető vagy akár meg is előzhető. Fontos, hogy a beteg rendszeresen ellenőrizze vércukorszintjét, aktív maradjon, tartsa rendben a vérnyomását, és ügyeljen a testsúlyára.

kapcsolódó cikk:
Hiperaktív hólyag vagy inkontinencia?

Mi az, hogy címke?