A koszorúér-betegséget a nyugati társadalmak népbetegsége, az ateroszklerózis okozza. Az ateroszklerózis általában magyar nyelvre érelmeszesedésként fordítják le, holott az erek elmeszesedésénél lényegesen összetettebb folyamatról van szó. Az ateroszklerózis során az ütőerek falában zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások, úgynevezett plakkok jönnek létre, mely évek-évtizedek alatt fokozatosan növekedve, az erek szűkületét vagy elzáródását okozhatják. A folyamat végén ezek a felrakódások általában elmeszesednek, de a legsúlyosabb problémát gyakran még nem meszes állapotban okozzák.
Koszorúér-betegségen a koszorúerek ateroszklerózisát, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani. Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes (néma), de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizom-elhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat, és hirtelen szívhalált is.
A csupán szűkületet okozó koszorúér-plakkok folyamatosan azonos oxigénigénynél jelentkező mellkasi fájdalmat ún. stabil anginát okoznak. Az általában még nem meszes, ún. puha plakkok hajlamosak arra, hogy a véráram felé néző vékony felszínük megrepedjen. A megrepedt plakkot a szervezet érfalsérülésként észleli és a vérzést megelőzendő itt gyors véralvadási folyamat indul be. A véralvadási folyamat eredményeként a megrepedt plakkon vérrög képződik, mely a vér útját hirtelen jelentősen beszűkíti vagy elzárja. Az elzárt ér által ellátott szívizom nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a vérellátási zavarhoz, ilyenkor általában szívizomelhalás (infarktus) jön létre. A koszorúér-betegek halálát túlnyomó többségben a plakk megrepedésével járó akut koszorúér szindróma okozza.
Koszorúér-betegségen a koszorúerek ateroszklerózisát, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani. Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes (néma), de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizom-elhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat, és hirtelen szívhalált is.
A csupán szűkületet okozó koszorúér-plakkok folyamatosan azonos oxigénigénynél jelentkező mellkasi fájdalmat ún. stabil anginát okoznak. Az általában még nem meszes, ún. puha plakkok hajlamosak arra, hogy a véráram felé néző vékony felszínük megrepedjen. A megrepedt plakkot a szervezet érfalsérülésként észleli és a vérzést megelőzendő itt gyors véralvadási folyamat indul be. A véralvadási folyamat eredményeként a megrepedt plakkon vérrög képződik, mely a vér útját hirtelen jelentősen beszűkíti vagy elzárja. Az elzárt ér által ellátott szívizom nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a vérellátási zavarhoz, ilyenkor általában szívizomelhalás (infarktus) jön létre. A koszorúér-betegek halálát túlnyomó többségben a plakk megrepedésével járó akut koszorúér szindróma okozza.