Allergia akkor alakul ki, amikor a szervezet egy általa károsnak tekintett anyagot túlreagál. Ezeket az anyagokat - melyek lehetnek pollenek, a háziporatkák ürüléke, bizonyos élelmiszerek - allergéneknek nevezzük. Többnyire ártalmatlan anyagokról van szó, azonban az allergiás beteg immunrendszere védekezni kezd ellenük.

Azt követően, hogy a szervezet első alkalommal találkozott az allergénnel, a fehérvérsejtek antitesteket kezdenek termelni, melyek felkészítik az immunrendszert az allergénnel való következő találkozásra. Az antitestek hozzákapcsolódnak a légző- és az emésztőrendszerben található speciális sejtekhez, az úgynevezett hízósejtekhez. Ezt követően a legkisebb mennyiségű allergén is arra készteti a hízósejteket, hogy kémiai anyagokat bocsássanak ki. Ezek közül az egyik, a hisztamin okozza az allergia általános tüneteit.

Tartósan fennálló vagy súlyos allergia esetén a kezelés kiterjedhet az allergia elleni oltással történő deszenzibilizálásra, közismert nevén immunoterápiára. Az allergia elleni oltások kis mennyiségben tartalmazzák az allergiát kiváltó anyagot. A beteget rendszeres időközönként beoltják, az allergén mennyiségét fokozatosan növelik egészen addig, amíg el nem érik a tünetek csökkentéséhez szükséges hatékony dózist. Idővel ez a kezelés növeli a beteg allergénnek szembeni immunitását és toleranciáját, így a vele való találkozás már nem vált ki allergiás reakciót.

kapcsolódó cikk:
Mit kell tudni az ibuprofenról?

Mi az, hogy címke?