Az agyat a koponyacsontok, az agyhártya és az agy-gerincvelői folyadék veszi körül és védi. Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártya gyulladása. Az agyhártya sötét és meleg környezete ideális feltételeket teremt számos baktérium és vírus szaporodásához.
Az agyhártyagyulladásnak sok fajtája van. Okozhatja gomba, vegyi anyag, gyógyszerallergia és daganat is. A vírusfertőzés okozta agyhártyagyulladás általában kezelés nélkül gyógyul. Ugyanakkor az agyhártya bakteriális fertőzése rendkívül súlyos betegség, mely megfelelő kezelés mellett is agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet.
A bakteriális agyhártyagyulladás egyik formáját olyan baktériumok okozzák, melyek természetes módon léteznek egyes emberek felső légutaiban. Agyhártyagyulladás akkor alakul ki, amikor ezek a baktériumok elhagyják a légzőrendszert, és a véráramba kerülve az agyba jutnak.
A bakteriális agyhártyagyulladás általános tünetei a hányás és a magas láz, a jellegzetesebbek közé tartozik a súlyos fejfájás, a nyakmerevség, a mentális állapot megváltozása és a fényérzékenység.
Az agyhártyagyulladást okozó baktériumok képesek a véráramban szaporodni. Ennek eredménye a vérmérgezés, orvosi nevén szepszis, mely testszerte lilás kiütéseket okozhat. A bakteriális agyhártyagyulladás és a vérmérgezés egyaránt életveszélyes állapot, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Magyarországon a gyermekek oltásával kapcsolatban kérdezze meg az orvosát. A kórokozó zárt közösségben könnyebben terjed.

kapcsolódó cikk:
Az agyhártyagyulladásról

Mi az, hogy címke?