Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.
Akadnak fertőző betegségek, amelyeken egyszer átesve élethosszig tartó immunitást szerzünk, miközben más infekciók újra és újra megbetegíthetnek. Milyen tényezők állhatnak a különbség hátterében? És ami napjainkban egyre nagyobb kérdés: mire számíthatunk az új koronavírus kapcsán?
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy átestünk-e bárányhimlőn, érdemes ellenanyagtesztet végeztetnünk, mielőtt beadatnák a védőoltást. Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus részletezi a védettséggel kapcsolatos tévhiteket.
Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.
