Top10: a legköltségesebb magyar betegségek

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Évente átlagosan minden magyar ember 107 ezer forintjába kerül az egészségügynek, és míg egyesek egész évben nem fordultak orvoshoz, volt, akire 280 millió forintot költött az állam. Az OEP 2015-ös adatait szemléztük.

A hazai egészségügy állapotáról sok szó esik, arról azonban kevesen tudnak, hogy mekkora anyagi terhet jelent az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása itthon. A januártól átalakult Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2015-ös adatokkal - egész éves kimutatást a tavalyi évre még nem tudtak elkészíteni - szemléltette, hogy mennyibe kerül minden egyes állampolgár egészségügyi ellátása, és mely betegségekre költötték abban az évben a legtöbbet.

280 milliót is költöttek egyes betegekre

Az egészségügyi szolgáltatások közül a legtöbben - több mint nyolcmillió ember évente - a háziorvosi ellátást veszik igénybe, ezt követi hétmillió körüli betegszámával a gyógyszerellátás és a járóbeteg szakellátás. Jóval kevesebb, nagyjából 2,5 millió ember jelentkezik évente a fogászatokban, illetve több százezer embert érint még a gyógyászati segédeszköz ellátási szegmens, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások (CT/MRI), az ambuláns háziorvosi ellátás és a fürdőellátás. 

Évente több mint nyolcmillió ember keresi fel háziorvosát
Évente több mint nyolcmillió ember keresi fel háziorvosát

Az összes potenciális igénybe vevőre számítva a személyhez ténylegesen köthető, egy főre jutó átlagos kiadás 107 ezer forint évente. Ez persze az életkorral jelentősen változik: születéskor, és csecsemőkorban az ember sokba kerül, majd az azt követő években jelentősen csökkennek az egészségügyi kiadások. Sajnos az EU-s átlaghoz képest viszonylag korán, 50 éves kor környékén ismét emelkedni kezd ez az érték, illetve a 20-35 éves kor közötti nők esetében is nő az egészségügyi kiadások összege, ami a szüléshez köthető elsősorban. A magasabb életkorban jellemzően háromszor több kerülünk a hazai egészségügyi átlagnál, ami a fejlettebb, nyugati országokhoz képest nem számít kirívónak.

A tízmillió magyar lakos közül körülbelül tizenháromezer személy van, akinek az ellátására, kiváltásaira a biztosító egy év alatt több mint ötmillió forintot fizetett ki. Ezekből háromezer azoknak a száma, akikre több mint tízmillió forintot költöttek. A legmagasabb felhasználásúak azok voltak, akikre az egészségbiztosító több mint ötvenmillió forintot költött (59 személy), illetve azok, akiknek több mint 100 millió forintos volt az igénybevételük (21 személy). A legmagasabb egy főre jutó kifizetés a 2015-ös évben meghaladta a 280 millió forintot.

Az OEP TOP10-es listája

A legköltségesebb kezelésű betegségek általában ritkábbak is, így összességében kevésbé terhelik meg a magyar egészségügyet az olyan gyakori, nagy tömegeket érintő problémáknál, mint például a cukorbetegség. Alább a betegségeket mind a betegszám, mind az egy főre jutó költés, mind pedig az összkiadás szempontjából rangsorolta az OEP úgy, hogy mindhárom tényezőt egyenlő súllyal mérlegelték. Eszerint a betegségek magyarországi TOP10-es listája így alakul:

1. Mieloid leukémia

A leukémia - más néven fehérvérűség - a csontvelőben lévő vérképző sejtek rákos elfajulása következtében alakul ki. Viszonylag ritka, százezer emberből egy-két esetet diagnosztizálnak. Kezelése már korábban is igen költséges volt, a kemoterápia mellett interferon-kezelést, valamint csontvelő-átültetést, illetve őssejt-transzplantációt alkalmaztak. A kétezres évek elején jelentek meg az első célzott terápiás készítmények, melyek a hibás enzim gátlásával javították a beteg állapotát. Teljes gyógyulást sajnos ezek sem ígérnek, de jelentősen megnövelhetik a betegek élettartamát és enyhíthetik a tüneteket. 

2. Sclerosis multiplex

A szklerozis multiplex krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett myelin. A világon 2,5 millió embert érint, Magyarországon 7-8 ezerre tehető a sklerosis multiplexesek száma. A betegséget az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem lehet gyógyítani, a kezelések célja a beteg élethosszának megnyújtása és az életminőség javítása. Magyarországon az OEP a gyógyszeres kezeléshez használt készítményeket külön keretből 100%-ban támogatja. Emellett a beteg rendszeres fiziko- és pszichoterápia is szorulhat.

3. Hemofília

A hemofília a VIII:C, illetve a IX. véralvadási faktor veleszületett hiánya vagy működési rendellenessége következtében kialakult vérzékenység. Gyakran "királyi" betegségként említik, hiszen az angol Viktória királynő a hibás gén hordozója volt, és általa a vérzékenység több európai uralkodóházban is megjelent. Magyarországon egymillió lakosra körülbelül 30-40 beteg jut, akik folyamatos kezelésre szorulnak. Kezelt esetekben az életkilátások jók, a beteg normális, de fegyelmezett életet élhet.


4. Idült vírusos májgyulladás

A májgyulladásért leggyakrabban a hepatitis A, B, C, D, E vagy G vírus a felelős. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Májzsugor, még később - az onkogén vírus révén - májrák alakulhat ki. Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7-1,3 százalékra tehető. A hepatitis C okozta kór felelős 2000-4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért. Az utóbbi 4 évben forradalmi változás következett be a krónikus C hepatitis kezelésében, a betegség szájon át szedhető tablettákkal is gyógyítható. A máj szövetének elpusztulása esetén májátültetés segíthet a betegen.

5. Krónikus veseelégtelenség

A krónikus veseelégtelenség a vesék szerteágazó működésének többnyire fokozatos, folyamatos és visszafordíthatatlan romlását, végül teljes megszűnését jelenti, ezzel a végállapotúveseelégtelenségkialakulásához vezet. Szinte valamennyi szerv, szervrendszer működését befolyásolva, megfelelő kezelés nélkül halálhoz vezető állapot. Magyarországon körülbelül 80-100 ezer ember szenvedhet valamilyen fokú krónikus veseelégtelenségben. A művesekezelésre szoruló betegek száma évről évre nő, a vesepótló kezelések és a vesetranszplantáció pedig hatalmas terhet ró a költségvetésre.

6. A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata

A tüdőrák (hörgőrák) alatt a tüdő hámeredetű, rosszindulatú daganatát értik, mert szinte mindig a légzőrendszer hámszöveteiből ered. A férfiak rákos halálozásában az első, a nőknél a második helyet foglalja el. Magyarországon évente mintegy 6000 új megbetegedést tartanak nyilván, elsősorban a dohányzáshoz köthető a kialakulása, de bizonyos ásványok, vegyszerek tartós belégzése is okozhatja a betegséget. Műtét során általában csonkolják az érintett tüdőlebenyt, két lebenyt vagy eltávolítják a fél tüdőt, ezt pedig szükség esetén kemoterápiával egészítik ki. A legtöbb daganattípushoz hasonlóan itt is egyre nagyobb teret nyernek a célzott terápiák.

A férfiak tüdőrákjának legalább 85%-át, a nők tüdőrákjának legkevesebb 75 százalékát okozza a cigaretta. Magyarországon ez az arány még nagyobbnak tűnik, a tüdőrákosok 90-95 százaléka aktív dohányos, vagy korábban dohányzott. A tüdőrák kialakulásáról és kezeléséről az alábbi cikkben olvashat!

7. Myeloma multiplex

A myeloma multiplex azimmunrendszerplazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedése, melynek eredményeként a plazmasejtek a csontvelőben szaporodnak fel. Viszonylag ritka betegségről van szó, hazánkban évente körülbelül 400 új érintettet fedeznek fel az orvosok, és nagyjából 2-3000 beteg él az országban. Célzottan történik e betegséget kezelése, méghozzá úgy, hogy az orvosok plazmasejteket pusztító célzott kemoterápiát alkalmaznak. Ezt egészíti ki egy olyan kezelés, amely a csontlebontást gátolja. Véglegesen csak nagyon ritkán gyógyítható, ugyanis a probléma időről időre vissza-visszatér. A várható túlélés emiatt még egy jó egészségi állapotú, frissen diagnosztizált beteg esetében is csak nagyjából nyolc évre tehető.

8. Transzplantált szerv és szövet

Magyarországon 1973. óta zajlik transzplantáció, jelenleg vese, máj, szív, kombinált vese- és hasnyálmirigy, hasnyálmirigy-szigetsejt beültetéseket végeznek. Ezek mindegyike technikai és jogi szempontból is szigorúan szabályozva van. Legnagyobbrészt itthon is agyhalottból származó szervvel történik, és csak alig 5 százalék az élő donor szervével.

9. A végbél rosszindulatú daganata

A végbél a bél végbélnyílástól számított nagyjából 15-20 centiméteres szakasza, végbélrák alatt pedig e szakasz daganatos elfajulása értendő. A bél többi daganatával ellentétben ez igen sugárérzékeny, a kezelés így elsősorban kemoterápiával és sugárterápiával történik, illetve bizonyos esetben műtéttel végezhető. A betegség kezelése során ma már biológiai terápiát is alkalmaznak, mellyel elsősorban a kemoterápiát egészítik ki. 

10. Az emlő rosszindulatú daganata

Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Jóval ritkábban fordul elő a férfiaknál, esetükben ugyanakkor gyorsabb lefolyású és rosszabb indulatú a daganat.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32190

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső