"A hálapénz nem a luxust teremti meg"

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A hálapénz hosszú évtizedek óta jelen van a magyar egészségügyben, az pedig, hogy ezt a gyakorlatot mind a mai napig nem sikerült kiirtani a rendszerből, az összes érintett szereplő kollektív hibája. E tény természetesen azt is előrevetíti, hogy társadalmi szintű összefogás nélkül aligha szabadulhatunk meg a közeljövőben a paraszolvenciától.

"Hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amelyet a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hála kifejezése csak szabad elhatározáson alapulhat" - definiálja a jelenséget a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe. A kiadvány egyben hangsúlyozza, hogy az előre elkért, elvárt, elfogadott anyagi juttatások és egyéb előnyök súlyos etikai vétséget jelentenek, míg ezek kikényszerítése egyenesen kirívó vétségnek minősül, ami a kamarából való kizárást vonja maga után.

Ez utóbbiakról mindemellett a büntető törvénykönyv (Btk.) is nyilatkozik, mi több, adott esetben mind a beteg, mind az orvos három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, amennyiben a hálapénz célja a jogtalan előnyszerzés vagy kötelességszegés. Magyarul, ha egy páciens a zsebbe csúsztatott pénzes boríték miatt remél és kap jobb ellátást, ugyanúgy bűnös a törvény szeme előtt, mint a kezelőorvos, aki a felajánlást elfogadta. Mindez persze ellenkező, negatív összefüggésben is él: sokan éppen azért döntenek a fizetés mellett, mert attól félnek, annak hiányában rosszabb minőségű kezelést kapnak.

Külföldön ismeretlen a boríték

"A hallgatóimnak azt szoktam mondani, hogy a hálapénz intézménye azért nem jó, mert fenntart egy bizalmatlanságot az orvos-beteg kapcsolatban. Ha ez a viszony bizalmasabb, az kifejezetten pozitív hatást gyakorolhat a beteg együttműködési készségére, ezáltal az egész terápia kimenetelére. A hálapénz ezt aláássa, végeredményben pedig egy fenntarthatatlan egészségügyet eredményez. Ez egyértelműen egy rossz rendszer, úgyhogy mindent meg kell tenni a kivezetése érdekében" - mondta el megkeresésünkre Tari Gergely Róbert bioetikus, az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet oktatója.

A hála kifejezése csak szabad elhatározáson alapulhat
A hála kifejezése csak szabad elhatározáson alapulhat

Tari szerint a fiatal orvostanhallgatókkal rendszeresen megvitatja a kurzusok keretein belül a hálapénz kérdéskörét, így alkalma nyílik arra is, hogy felmérje, a felnövekvő orvosgenerációk milyen attitűdökkel bírnak erre vonatkozóan. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy hiába tartják rossz rendszernek, az első-, másod- és harmadévesek túlnyomó többsége a hálapénz elfogadása mellett teszi le a voksát. Érdekesség, hogy ez csak a magyar hallgatókra igaz.

"Külföldi hallgatókat is oktatunk itt Szegeden szép számmal, és ők nem értik, miért létezik nálunk a hálapénz. A legtöbben nem is ismerik ezt a fogalmat. A nigériai, a norvég, vagy éppen a kínai hallgatók is csodálkoznak azon, mi szükség van erre, és hogy miért nem lehet ezt felszámolni. Úgy látszik, ez egy magyar specifikum, annak ellenére, hogy közfinanszírozású az egészségügy, a hálapénz mégis jelen van" - mutatott rá a szegedi szakember.

Könnyebb a magánrendelésnél

Kitért rá, a magyar orvostanhallgatók gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy miért is ne fogadnák el a hálapénzt, amikor a bérek rendkívül alacsonyak. Ezzel kapcsolatban a már említett etikai kódex is hasonló véleményt fogalmaz meg, amikor szó szerint azt írja: "a hálapénz legfőbb oka az orvosok megalázóan alacsony fizetése. Mögötte az egészségügyi rendszer működésének zavara áll."

Tari Gergely Róbert szerint a finanszírozás hiányosságait elméletben magánpraxisból is lehetne pótolni, egy ilyen vállalkozás beindítása azonban rendkívül költséges és nehéz feladat. "A hálapénz a könnyebbik út, hiszen az orvosok a közegészségügyben több beteggel találkoznak, mint a magánrendeléseken, így ezért is kifizetődőbb, ha ezt a rendszert tartják fent. Példaként említhető a szülészet-nőgyógyászat, amely kifejezetten egy olyan területnek számít, ahol a hálapénz nagy léptékben van jelen. Hiába lehetne ugyanis a szüléseket legális keretek között, előre meghatározott tarifával levezetni egy magánpraxison belül, az ország egyik legnagyobb városában, Szegeden például még sincs olyan magánklinika, amely ilyen szolgáltatást nyújtana" - hívta fel a figyelmet. Mindezeken túl hozzátette: "a hálapénzek összegében szakterületenként is számottevő különbségek figyelhetők meg. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy a paraszolvencia elfogadása nem a luxus megteremtését, hanem a tisztességes életszínvonalat biztosítja."

Szülés esetén szinte már elvárt a hálapénz, melyet kérdés nélkül fizetnek is az anyukák abban reménykedve, hogy a nagy pillanatkor minden a lehető legjobban zajlik majd. De mennyibe is kerül jelenleg egy "ingyenes" szülés? Részletek itt.

Van kiút a gödörből?

Az SZTE oktatója felidézte, hogy egy közelmúltban megtartott óráján a jelenlévő hallgatók közül mindenki elismerte, ez egy fenntarthatatlan, rossz rendszer, de csupán ketten mondták, ők nem tudnak olyan helyzetet elképzelni, amikor hajlandóak lennének hálapénzt elfogadni. A többiek igen, azt azonban ők is hangsúlyozták, hogy a beteget a hálának kell motiválnia a boríték átnyújtásánál, nem pedig a félelemnek. Csakhogy a kettőt lehetetlen ennyire élesen elkülöníteni egymástól. Valójában a társadalomban annyira mélyen gyökerezik a hálapénz elmaradásához társított következményektől való félelem, hogy az még azokat az embereket is fizetésre sarkallja, akiknek egyébként más a meggyőződésük.


A szakember szerint a probléma feloldásához összetett folyamatok vezethetnének. Szükséges lenne a korai egészségnevelés, a társadalom egészségkultúrájának kiművelése egészen a kezdetektől fogva. Ezen felül a téma kellően széleskörű kommunikációja, valamint az orvosi bérek rendezése együttesen tudná megszüntetni a hálapénz intézményét.

Hasznos lenne továbbá, ha a médiában nagyobb hangsúlyt kapna azon kórházi osztályok bemutatása, ahol ellenzik a paraszolvenciát. Ennek jogi hátterét a munka törvénykönyve szabályozza, amely kimondja, hogy minden munkavállaló csak a munkáltató beleegyezésével "fogadhat el harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel". Egyes intézmények már ma is nagy betűkkel hirdetik magukról, hogy nem fogadnak el hálapénzt. "Ha egy beteg megkapja ezt a tájékoztatást, majd külön az orvos is megnyugtatja őt arra vonatkozóan, hogy pénz nélkül is ugyanolyan kezelésben fog részesülni, azaz a témáról egy nyílt kommunikáció folyik, akkor az képes lehet megszüntetni a problémát" - véli Tari Gergely Róbert.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső