100 éve így néztek ki a magyar kórházak

A közegészségügy helyzete kétségbeejtő volt 1917-ben Magyarországon. Nemcsak a tomboló első világháború szedte áldozatait, hanem a hihetetlenül rossz kórházi és népjóléti ellátás is okolható volt a természetes fogyásért.

Magyarország népességének elsorvadása - ezzel a címmel vezette fel száz évvel ezelőtt, 1917. október 27-én Az Est című napilap a konferenciát, amelyet a hazai népegészségügy helyzetéről tartottak. A kongresszus első előadója Szterényi József volt, aki egy év múlva bárói címet kap és miniszterként bekerül a Monarchia utolsó érdemi munkát végző kormányába, sőt neve még miniszterelnök-jelöltként is szóba került 1918-ban.
A népességcsökkenés súlyosan veszélyezteti a hadviselő államokat - mondta Szterényi az első világháború idején rendezett konferencián. A népesség természetes fogyása - a háborús öldökléstől eltekintve is - kimutatható volt. Franciaországban például száz halálesetre 1915 márciusában 71 születés jutott: ez a szám 1917 márciusában már csak 31 volt. Németországban pedig 1915-ben olyan alacsony volt a születések száma, hogy a háború alatt nem is adtak ki többé ilyen jelentést.
Magyarországon 1914-ben 640 ezer gyermek született, 1916-ban már csak 292 ezer. A halálozás mindeközben tovább emelkedett. A harctéri veszteségeket nem is számítva 94 ezerrel múlta felül a halálesetek száma a születésekét - sorolta a megdöbbentő adatokat Szterényi. Azóta tudjuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) történeti demográfiai kutatásaiból, hogy a házasságkötések száma például 1915-16-ban 60 ezerre csökkent az 1914-es 136 ezerről. Ráadásul az első világháború összes embervesztesége a harcok miatt még súlyosabb volt. Nem véletlenül él még ma is a köztudatban Doberdó vagy Isonzó neve - az olasz fronton óriási vérveszteséget szenvedtek a magyar csapatok. Itt, Caporettónál éppen száz évvel ezelőtt, 1917. október 24-én törtek át a központi hatalmak, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia erői az olasz védelmi vonalakon, és a Piave folyóhoz szorították vissza ellenfelüket.

Hősi halottak, elmaradt szülések

Az első világháborús teljes emberveszteséget szintén a KSH kutatói igyekeztek 2014-ben felmérni. A harcok kitörése után a népesség ténylegesen is csökkenésnek indult. Nemcsak a háború áldozatairól van szó, hanem a természetes fogyásról, ami önmagában 400 ezer fős veszteséget jelentett. A hősi halottakkal, eltűntekkel, valamint az elmaradt születésekkel együtt kalkulálva "Magyarország népességének közvetlen háborús csökkenése együttesen közel 2 millió főre tehető" - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa.
A modernizációval párhuzamosan csökkent a születések száma
A születések száma drámaian csökkent a modernizációval (fotó: fortepan.hu)
Más kutatások is mutatják a folyamatot, amelyet az első világháború csak felerősített. A modernizációval párhuzamosan ugyanis egyre csökken a születések száma, és bár a háború után ismét növekedésnek indult az össznépesség (hazatértek a frontról a férfiak, és több házasságot kötöttek, mint a háború idején), az egy szülőképes nőre eső gyermekek száma tartósan csökkenni kezdett. Így előbb a magyar népesség növekedése kezdett lassulni, majd a második világháború után a természetes szaporodás végül is fogyásba váltott át. A népesség fogyása ma is tart: a legfrissebb adatok 2017 augusztusában azt mutatták, hogy a születések száma 4,8 százalékkal esett vissza, a halálozásoké pedig 1,5 százalékkal nőtt. Az összesített, 2017 első nyolc hónapjára vonatkozó adatok szerint pedig hatvanezren születtek Magyarországon és 89 ezren haltak meg: a természetes fogyás így 29 ezer főt tett ki.

Cifra nyomorúság

Visszatérve az 1917-es konferenciára, Szterényi a háború után nagy gazdasági fejlődést remélt volna, de ő maga is szkeptikus volt e tekintetben, mert a gazdasági fejlődést lehetetlenné teszi a munkaerő hiánya. Ezen az egyébként gazdaságpolitikával foglalkozó államférfi szerint kétféleképpen lehetett volna segíteni: egyrészt a születések számának növelésével, másrészt a halálozás csökkentésével. Ám szerinte "a születések számát alig lehet befolyásolni", ezért a halálozást kell csökkenteni, ennek megoldása pedig a munkásbiztosítás kiterjesztése lenne.
Az előadót megéljenezték beszéde után, hiszen a Monarchia elitjéhez tartozó politikus állt elő a modern jóléti államok programjával, azaz a társadalombiztosítás kiterjesztésével.
A polgári demokratikus politikus, Jászi Oszkár, aki Szterényivel ellentétben a Monarchia bukása után, a forradalmak idején Károlyi Mihály kormányában lett miniszter, hangsúlyozta a konferencián, hogy a népesség növelésére egyetlen mód van: "egy nagy birtokpolitikai reform". Szerinte ugyanis a nagybirtok akadályozza a népesség növekedését.
Ezt a falukutató mozgalom a két világháború között is kimutatta: az "egykézés" terjedését, azaz mindössze egyetlen gyermek vállalását a szétaprózott, nadrágszíjparcellákon tengődő parasztság, illetve a föld nélküli cselédség borzalmas anyagi és társadalmi helyzetével magyarázták íróink, szociográfusaink. A legkiemelkedőbb mű e tekintetben a Cifra nyomorúság Szabó Zoltántól, bár ő tájanként más és más okot látott az egykézés mögött 1938-ban: Baranyában a szegénységet, Nógrádban és Hevesben inkább a középosztályosodást, a "kényelmi szempontok" előtérbe kerülését vette észre. Jászi a földet az 1917-es konferencián elmondott beszédében örökbérlet vagy akár magántulajdon formájában osztotta volna szét az ország lakossága között. (A Horthy-kor, az 1920-as évek elején történt ugyan egy kisebb mértékű földosztás, de a birtokszerkezeten alapvetően nem módosított.)
A gyermekgyógyász, egyetemi magántanár Dr. Berend Miklós szükségesnek tartotta, hogy a csecsemőket ne csak a születésük után közvetlenül védelmezzék, hanem terjesszék ki a védelmet a gyermekkorra is, mert a tuberkulózis nagy pusztítást végez a fiatal gyermekek körében is. (Berend sorsa tragikus: 1917-es beszéde után két évvel, a Tanácsköztársaság idején a vörös terror áldozata lett.)
Dr. Csergő Hugó, a népjóléti központ igazgatója Budapestet állította példaként a konferencia hallgatósága elé. A fővárosi népegészségi központ - nem sokkal korábbi - megalakítását dicsérte. Tulajdonképpen itt a modern jóléti ellátások kiszélesítéséről van szó, de ezekre Csergő szerint országosan is szükség lett volna. Mintának az akkor már bevezetett hadigondozást ajánlotta. Előadásából kiderült, hogy az 1917-ben frissen működését megkezdő pesti népegészségi központ például 1800 anyát részesített szoptatási segélyben. Ezt a példát akarta kiterjeszteni Csergő, hogy országosan is létesítsenek ilyen központokat.

Fertőtlenítés és ürüléktakarítás

Hogy a népjólét és a közegészségügy állapota milyen volt 1917-ben, nem ezen az októberi konferencián derült ki. Az Est című lapnak június 6-án nyilatkozott dr. Liebermann Leó, a közegészségügytan egyetemi tanára annak kapcsán, hogy Ausztriában új, közegészségügyi és népjóléti minisztériumot akartak szervezni. (Ilyen minisztériumról Magyarországon is folyt vita, erről egyik korábbi cikkünkben már írtunk, és Liebermannt mint a kérdés korabeli legjobb szakértőjét akkor is idéztük a száz évvel ezelőtti újságok alapján.)  Liebermann szerint a "közegészségügy gerincét" a kórházak képezik: ezek közegészségügyi fontossága nemcsak az, hogy a betegeket gyógyítják és ápolják bennük, hanem az is, hogy afertőző betegségekterjedését megakadályozzák. Márpedig szerinte annyira kevés a hely egyes kórházakban, hogy egy szalmazsákon vagy egy ágyban nem ritkán több beteg is feküdt. Sőt a sebészetről kikerülő betegeket tüdőbajos mellé fektetik.
A kórházak egyik fontos feladata volt a fertőző betegségek megállítása is
A kórházak egyik fontos feladata volt a fertőző betegségek megállítása is (fotó: fortepan.hu)
Ősszel és télen a zordabb időjárás miatt hajléktalanokat is elláttak ekkoriban az egészségügyi intézményekben, míg Liebermann a hajléktalanok ellátását különválasztotta volna a betegek orvosi ellátásától. A professzor megjegyezte, hogy a fertőző betegségek elleni védekezéshez javítani kell a városok és községek lakásviszonyain és vízellátásán, szigorúbban ellenőrizni kellene az élelmiszerkereskedelmet. Ügyelni kellene a településeken a "fertőtlenítésre" és az "ürülékeltakarításra" is.
Felidézett egy borzalmas esetet is. "Kezemben van egy német előkelő orvos panaszos levele, a melyben arról számol be, hogy egy nagy magyar városban ezerszámra feküdtek a kolerás betegek, jóformán minden gondozás nélkül, a puszta földön. És amikor híre érkezett, hogy az országnak egy hatalmas embere meg fogja látogatni a várost: máról-holnapra megváltozott minden; háromezer ágyat teremtettek elő, aminek a szükségét eddig nem érezték."
Liebermann is hangsúlyozta, ami az októberi népegészségügyi konferencián elhangzott. Fontos a közegészségügyi feladatok között az anyák, a csecsemők és gyermekek védelme, és ezzel együtt "a népszaporodás biztosítására szolgáló teendőket" is el kell látni. Szintén kitért a Szterényi által említett társadalombiztosítási (ma legalábbis így mondanánk) kérdésekre. A szegényügy és a munkásjólét rendkívül fontos - elsősorban az öregségi és rokkantsági biztosítás, a betegsegélyezés várt megoldásra 1917-ben.
De felhívta a figyelmet a népélelmezésre is, amellyel a háború kitöréséig hivatalból nem törődtek. "Ha a nép táplálékáról volt szó, megkérdezték a kereskedelmi, a földmívelésügyi minisztert, de se magát a népet, se a nép jólétének gondozóját nem - mert nem volt." A professzor ezért is pártolta egy új minisztérium felállítását, amely mindezen ügyekkel foglalkozott volna, de emellett javasolta egy közegészségügyi ellenőrző hatóság megalapítását is.

Gerinctorna

További cikkek
Hozzászólások

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső