Meghűlés, légúti fertőzések kezelése

Szurokfű, közönséges

Jó köhögéscsillapító

Latin neve

Origanum vulgare

Népies neve

szárazfű, feketegyopár, kasbók, vad majoranna, balzsammag

A növény leírása

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Napos területeken, réteken, cserjésekben, erdőszéleken megtalálható illatos, évelő növény.

Hogyan gyűjtsük?

A növény föld feletti virágos hajtásának felső részét gyűjtik. Virágzása a nyári hónapokra esik.

Érdekesség

Az eredeti olasz pizzát oregánóval, vagyis szurokfűvel ízesítik, amely serkentőleg hat az emésztésre.

Mi van benne?

A növény illóolajat (karvakrolt, timolt, limonént), flavonoidokat és cseranyagokat tartalmaz.

Mire jó?

Közismert, hogy hatóanyagai révén kiváló köhögéscsillapító és étvágyjavító gyógynövény, de idegnyugtató tulajdonsága miatt is sokan használják. Jótékony hatású puffadásnál, teltségérzettel járó gyomor-bélrendszeri panaszoknál. Szélhajtó, epehajtó és görcsoldó hatású.
Illóolajai segítenek száj- és torokgyulladás esetén.

Hogyan használjuk?

Tea: 2 dl forrásban lévő vízzel forrázzunk le 3 teáskanálnyi szárított szurokfüvet, hagyjuk állni negyedórán át, majd szűrjük le. Gargarizáláshoz hagyjuk kihűlni! Köhögéscsillapító, étvágyjavító, idegnyugtató hatású.
Gőzölés: Gyógynövénykeveréket csinálunk: 1 evőkanál szárított szurokfű, 1 evőkanál szárított kakukkfű, 2 evőkanál kamillavirág. Forrázzuk le a keveréket forrásban lévő vízzel, majd hajoljunk fölé, és fejünket takarjuk le fürdőlepedővel. Köhögés, torokgyulladás esetén alkalmazzuk.
Fűszer: Kellemes, fűszeres íze miatt, olykor a majoránna helyett használják, de sültekhez, levesekhez, mártásokhoz is kiváló ízesítő.

Jó tudni!

Gőzölésnél vigyázzunk, nehogy égési sérüléseket okozzunk!
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.