Tényleg elbutul az emberiség?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Komoly publikációk jelennek meg itt-ott a világban intellektuális kapacitásunk csökkenéséről - írja a Le Nouvel Observateur. Ezek a tanulmányok azt bizonygatják, hogy a "diadalmas 50-es éveknek" vége, és egyre ostobábbá válunk.

James Flynn új-zélandi kutató azzal vált híressé, hogy kimutatta: az 1950-es évektől kezdve az IQ az összes fejlődő országban emelkedett. Az életkörülmények, a táplálkozás, az oktatás javulása nagy szerepet kapott ebben. A több mint 30 országból összegyűjtött adatokból származó megállapítást az egész tudományos közösség elfogadta. A 21. század fordulóján azonban megjelent néhány írás, amely az IQ csökkenését jelezte. A cikkek egy részét egy magát "elkötelezettnek" jegyző csoport írta, éppen ezért módszerének objektivitása megkérdőjelezhető: vitatható adatokra támaszkodik, állásfoglalása pedig világosan ideológiai.

IQ
Semmi sem bizonyítja az emberiség elbutulását, de agyunk alkalmazkodik a körülményekhez

Richard Lynn brit pszichológus, aki tanulmányt írt az IQ csökkenéséről Franciaországban, meg van győződve, hogy az intelligencia nem faji és társadalmi hovatartozás szerint változó. Edward Dutton, a tanulmány társszerzője szerint minél intelligensebb valaki, annál kevesebb utódot nemz, és ez évszázadok alatt az általános intelligencia csökkenésével jár. "Elég látni, hogy mi történik a világban, hogy megbizonyosodjunk arról: egyre ostobábbak vagyunk" - mondta Dutton. Csakhogy ezekből csak egyetlen, valóban megfigyelhető tény van: a diplomásoknak összességükben valóban kevesebb gyermekük van. De egy diplomás gyereke nem feltétlenül intelligensebb, mint egy nem diplomásé.


"Az intelligencia örökletessége nem bizonyított: évtizedekig folytak kutatások különböző környezetben nevelkedő ikerpárok tagjairól és fogadott gyerekekről a DNS és a társadalmi környezet szerepére vonatkozóan, de csak annyit sikerült megtudni, hogy ezek kombinálódnak. De hogy milyen folyamatokon keresztül vagy milyen arányban, ez rejtély maradt. Az sem derült ki, hogy a gének szerepe nagyobb lenne, mint a környezeté" - állapította meg a Nouvelobs kérdésére Barbara Demeinex endokrinológus.

A nagy kérdés végül is, hogy mivel lehet helyesen mérni az IQ-t. Ma inkább absztrakt kompetenciánk iránt van érdeklődés, például hogyan, mennyire képes valaki kategóriák szerint csoportosítani bizonyos elemeket. 1900 körül a korszak által igényelt praktikus kérdések domináltak: egy szerszám használata, egy termény-betakarítás megszervezése. Ha akkor megkérdezik egy gyerektől, hogy mi a közös a nyúlban és a kutyában, azt válaszolja, hogy a kutyával vadásznak a nyúlra. Ma a válasz, hogy mindketten emlősök, mert fontossá vált az absztrahálás és a dolgok kategorizálása - legalább annyira, mint használatuk. 

Gyakran halljuk, hogy valakinek mekkora az IQ-ja, és ha elég magas, illik elismerően bólogatni. Csakhogy nincs fix intelligenciahányados, amelyet ráadásul mindig csak egy embercsoporton belül érdemes és szokás mérni, az érték pedig az életkor függvényében is változik. Akkor honnan tudjuk, hogy mennyire vagyunk okosak? Részletek!

Hogyan mérhető, hogy intelligensebbek vagy butábbak leszünk-e az idők folyamán? Flynn hosszú ideje próbál erre választ találni. Végül is oda jutott, hogy "mindenki meg tudja oldani az egyszerűbb feladatokat, legyenek azok logikaiak vagy matematikaiak. A magas IQ-val rendelkezők viszont minden területen a komplexeket is. Ha az IQ általános szintje 50 év alatt emelkedett vagy csökkent volna, ugyanezt a tendenciát észlelhetnénk a komplex kérdéseknél is, de erről szó sincs. Egyeseknél emelkedik, másoknál csökken - a legvalószínűbb, hogy egészében stabil marad."

Forrás: Népszava

Keressük az Év magánrendelőjét!

Ossza megmásokkal is személyes
tapasztalait!

Szavazatával wellness hétvégét nyerhet!

Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Csicseriborsó-levesCsicseriborsó

Csicseriborsó-levesKülönleges finomság, melyet az egész család szívesen fogyaszt

Aranyér és a sportSport

Aranyér és a sportMozogjon a keringéséért!

Van megoldás?Striák

Van megoldás? Mik azok a striák, és mit lehet tenni ellenük?

Természetes bőrápolókBőrápolás

Természetes bőrápolókA 8 legnépszerűbb szépítő növény

A zsíros korpaKorpásodás

A zsíros korpaEgy alattomos fertőzés eredménye

TSH-szintPajzsmirigy

TSH-szintMekkora az ideális érték?

A fogamzásgátló elhagyásának következményeiFogamzásgátló

A fogamzásgátló elhagyásának következményeiOlykor felborul a ciklus és rendszertelenül jelentkezik a vérzés

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+11, +17 °C
Minimum:
+1, +7 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a Dunántúlon sok napsütésre van kilátás, és a középső tájakon is előbukkan hosszabb-rövidebb időre a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag