Rejtélyes kórtól zöldültek el a lányok

A középkori orvoslás a legtöbb betegség esetén feltételezésekből indult ki, a mai tudással egyszerűen és könnyen kezelhető betegségek akkor még komoly kihívást jelentettek. Ilyen, mára elfeledett, egészen bizarr betegség volt a szűzlánykór, vagy más néven zöld betegség. Ezt tipikusan fiatal lányok kapták el, és az egyik leglátványosabb tünet a bőrszín zöldes elváltozása. A furcsa betegséget furcsa gyógymóddal kívánták gyógyítani.

Csokoládéval és szexszel gyógyították

A betegség tüneteiről először az 1500-as évek közepén Johannes Lange német orvos írta le: levertség, általános gyengeség, étvágytalanság, és persze a zöldre színeződött bőr. A korabeli orvoslás morbus virgineus, vagyis szüzek betegsége néven emlegette ezt a különös kórt, mert főleg fiatal nőket érintett, akiknél jellemző tünet volt a menstruáció megszűnése. Emiatt úgy tartották, hogy a betegség oka a "beteljesületlen szerelem", így a gyógymódnak is egy szerelmes éjszakát írt fel az orvos. "Háljon férfival, ha megfogan, fel fog gyógyulni" – javasolta Lange doktor.

Ugyanakkor a 18. századra már közismertté vált a nézet, hogy a betegség oka egyszerűen vashiány, ami a rossz táplálkozásból fakad. Ezt vastartalmú ételekkel próbálták gyógyítani, illetve olyan élelmiszerekkel, melyekről azt hitték, hogy vastartalmú, például a csokoládé. A szűzlánykórként ismert betegséget ma hiperkromikus anémiaként tartja számon az orvostudomány. Ez tulajdonképpen vérszegénység, amit vitaminhiány, illetve vashiány okoz, de lehet örökölt is, és a vörös vérsejtek elhalványulásával jár. Ez sápadt bőr formájában látszik meg az emberen, ami extrém esetben zöldes árnyalatot is felvehet.

Ez is érdekelheti

Országos Mentőszolgálat

Erre még a mentők sem számítottak húsvétkor

Orvosnál

Hatékony kezelés: a laborvizsgálat gyakran nem elég

Laborvizsgálatok

Laboreredmény: innen tudjuk, hogy baj van

Férfiegészség

Vashiány: tévedés, hogy csak a nők „kiváltsága”

A vashiány alapvetően vashiányos vérszegénységet okoz, betegségeként már azt emlegetjük, nem magát a vashiányt. Mindig az egész szervezetet érinti, függetlenül attól, hogy a vas legnagyobb mennyiségben a vörös vérsejtek hemoglobinjában van jelen. Napjainkban is rengeteg embert érint, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százaléka is áteshet rajta élete folyamán.