Mit tegyünk vészhelyzetben?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Balesetet, utcai rosszullétet észlelve mindannyiunk adrenalinszintje megemelkedik, kissé pánikba esünk. Az első és legfontosabb saját nyugalmunk megőrzése, helyreállítása. Ezt követi a megfelelő intézkedési sorozat.

Legfontosabb teendők

Baleset helyszínére, illetve beteghez érkezéskor alábbiakban foglalhatóak össze a legfontosabb teendők:
a. gyors helyzetfelmérés, helyszíni körülmények vizsgálata
b. a sérült vagy beteg és az elsősegélynyújtó védelme az esetleges veszélyforrásoktól.

Ezt követi a továbbiakban:
c. A sérült állapotának felmérése,
  • a környezet szükség szerinti bevonása,
  • a segélyhívás,
  • a megfelelő ellátás megkezdése.
a. Helyzetfelmérés
Bármely baleset, rosszullét ellátásakor tisztázni kell, hogy elsősegélynyújtóként szükséges-e a segítségünk, ha igen, milyen mélységben. Lehet, hogy nekünk kell hívni a segítséget, de lehet, hogy fontos beavatkozás vár ránk.
Fel kell mérnünk, van-e további veszély, akár magunkra, akár a sérültre vonatkozóan. Olykor több feladat is vár ránk, ezért nézzük meg, tud-e valaki segíteni a jelenlévők közül. Szükséges és fontos a helyszín biztosítása, illetve a helyszínen talált körülmények megtartása.
Helyszín biztosításakor:
  • óvjuk magunkat és a sérültet a további veszélytől,
  • megfelelő módon jelezzük a veszélyt (vészvillogó, elakadásjelző háromszög, lámpával történő jelzés,
  • fényvisszaverő mellény, kordon stb.),
  • a sérült járművet áramtalanítsuk és rögzítsük (kerék kitámasztás, kézifék).
A körülmények megtartásakor fontos lehet:
    a lehető legkevésbé változtassuk meg a talált helyzetet:
  • közlekedési balesetnél,
  • üzemi balesetnél,
  • ön- és idegenkezűség gyanúja esetén.
  • keressünk a beteg vagy sérült állapotára utaló jeleket, ismerjük fel a jellegzetes körülményeket (pl.: hogyan következhetett be a baleset, gyógyszer, fecskendő jelenléte, betegnél lévő feljegyzés, kártya, dokumentáció).
b. Elsőrendű szempont a segélynyújtó biztonsága

Fel kell mérni, hogy milyen teendők elvégzésére vagyunk képesek. Mindenképpen tartózkodnunk kell a veszélyes körülmények közötti "hősies", jobban mondva hősködő viselkedéstől.

Sérültellátásnál fontos a fertőzések elleni védelem, ezért óvakodjunk:
  • a sebek közvetlen érintésétől,
  • a beteg testváladékaival történő kontaktustól,
  • az ellátás közbeni sérüléstől (pl.: nem megfelelő testhelyzetben végzett ellátás, beteg környezetében sérülést okozó tárgyak),
  • használjuk a rendelkezésre álló védőeszközöket (pl. kesztyű)

Jó tudni

A KRESZ a bajba jutottak és a segélynyújtók védelme érdekében előírja valamennyi gépjárműbe az elakadás háromszög és a fényvisszaverő mellény meglétét.

A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak, személynek (ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését) éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. (2007.04.01. hatályos KRESZ módosítás)

Kerékpárosoknak lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén 2007. június 1-től kell fényvisszaverő mellényt (ruházatot) viselniük.

c. A sérült állapotának felmérése
Sérült vagy beteg vizsgálatának elsődleges szempontja annak megállapítása, hogy fennáll-e életveszély. Egy beteg esetén egyszerűnek tűnik, de több vagy sok beteg egy helyszínen történő segélynyújtásakor komoly problémát jelenthet, hogy melyik beteg van életét veszélyeztető helyzetben. Ennek ellenére törekedni kell a feltétlenül ellátásra szoruló betegek felismerésére.
Vizsgálatunk alatt lehetőleg ne mozdítsuk el a sérültet, ha nem feltétlenül szükséges. Amennyiben az elmozdítás nem kerülhető el (pl. veszélyes helyszín), akkor a megfelelő technika alkalmazásához vegyük figyelembe a sérült lehetséges állapotát (baleseti mechanizmus figyelembe vétele), és vegyük igénybe mások segítségét.

A beteg állapotának felismerése több lépésben történik:


1. Gyors tájékozódás
Elsődleges szempont az életveszély felismerése. Első vizsgálatként célszerű a beteg reakciókészségét ellenőrizni.

A gyors tájékozódás lépései:
  • Éber-e a sérült? Szemét nyitva tartja-e? Ez az állapot a beteg felé közeledésünkkor kiderül. Ha nem, akkor:
  • Hangra reagál-e a sérült? Ha nem találtuk éber állapotban, szólításra kapcsolatot tudunk-e teremteni? Válaszol-e, végrehajtja-e utasításainkat? Kérdéseinkre megfelelő választ kapunk-e? Ha nem, akkor:
  • Fájdalomra reagál-e a sérült? Ha nem éber, és szólításra sem reagál, erősebb ingerre válaszol-e? Szemét nyitja-e, mozgást kiváltható-e? Ha nem, akkor:
  • nem reagál, tehát azonnal súlyos állapotnak kell tekintenünk.
Amennyiben előző ingerekre nem reagál, akkor nem reakcióképes, el kell kezdeni az első állapotfelmérést. Ha reagál a beteg, akkor a második állapotfelmérést kell végezni.

2. Első állapotfelmérés
A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy közvetlen életveszélyes állapotban van-e a sérült, hiszen az életveszélyes állapot azonnali beavatkozást igényel!

Az első állapotfelmérést az:
  • eszméletlenség,
  • a légutak átjárhatósága,
  • a légzés
  • és a keringés vizsgálata jelenti.
(Ezen vizsgálatokat későbbi cikkekben részletezzük, az ismétlések elkerülése végett.)

3. Második állapotfelmérés
Amennyiben, elsődleges szempontként, meggyőződtünk arról, hogy a sérült nincs közvetlen életveszélyben, feladatunk a beteg és szükség esetén a környezet megfelelő kikérdezése, valamint a részletes betegvizsgálat. Ennek megfelelően derítsük ki, hogyan történt az eset, milyen panaszok, tünetek előzték meg, jelenleg milyen panaszai vannak a betegnek.
A beteg és környezete vizsgálata során külső jelek is segíthetik munkánkat, illetve vezethetik vizsgálatunk irányát:
  • feltalálási helyszín, testhelyzet,
  • sérülés körülményei, sérülés mechanizmusai,
  • egyértelmű panasz, tünet megléte (pl.: nagy fájdalom, erős vérzés, zavartság, görcsroham, hányás).
Egyes panaszokat megtudhatunk a betegtől (pl. fájdalom, mozgásképtelenség, mozgási nehezítettség, félelem, fázás, hányinger, hányás, gyengeség, ájulásérzet stb.). Néhány tünetet csak a környezettől tudhatunk meg (pl. görcsroham, eszméletvesztés, zavartság, beszédzavar, emlékezetkiesés, baleset körülményei). Bizonyos esetekben, például eszméletlen beteg, gyermek sérült vagy beteg esetén csak a környezet szolgálhat kellő és reális információval.

Fontos annak a kiderítése, melyek a legfőbb tünetek. Alapelv, hogy a tünetek és vizsgálatunk alapján mindig a felmerülő legsúlyosabb alternatívát tartsuk szem előtt.

Részletes betegvizsgálat

Célja a jellemző tünetek minél teljesebb felismerése. Ehhez az alábbi vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre:
  • Megtekintés: mozdulatlanság, sápadtság, verejtékezés, kipirult bőr, égés, duzzanat, görcsroham, sérülések, vérzés sebből, vérzés testüregből, végtagdeformitás stb.
  • Tapintás: pulzus hiánya, gyér vagy szapora pulzus, duzzanat, érzékenység nyirkos, verejtékes bőr, meleg bőr, fájdalom, has feszülése stb.
  • Meghallgatás: nehézlégzés, beszédre adott válasz, érintésre adott válasz, beteg panaszai stb.
  • Szaglás: füst, irritáló gáz, gőz, vizelet, széklet, égés, alkohol, aceton stb.
A részletes vizsgálathoz szükségessé válhat a ruházat legalább részleges eltávolítása. A betegvizsgálat jellemzője, hogy legyen alapos, csak a legszükségesebb mértékben mozdítsuk a beteget, valamint módszeresen, tetőtől-talpig vizsgáljuk.
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32884

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd, illetve a belőle képződött rétegfelhőzet is fokozatosan ritkul, zsugorodik.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag