Mielőtt a gipsz felkerül - mit kell tudni a törésekről?

A törések, rándulások, ficamok a leggyakoribb sportbalesetek közé tartoznak, de bizony a háztartásokban, balesetekben sem ritkák. Egy részük könnyen és viszonylag egyszerűen ellátható, míg másik részük komoly odafigyelést igényel.

Felismerés

Az első és talán legfontosabb szempont, hogy elsősegélynyújtás szintjén az ellátás szempontjából nem teszünk különbséget ficam, rándulás és törés között, mindegyiket azonos elvek alapján látjuk el, tekintettel arra, hogy a tünetek sokszor hasonlóak. A legfontosabb szempont, hogy mindig a súlyosabb lehetőséget tartsuk szem előtt. Törésre, mint legsúlyosabb problémára gyanakodhatunk egyes jelekből, illetve egyértelműen gondolhatunk a biztos jelekből.
Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható. Biztos jele a törésnek, amennyiben a testrész deformált, illetve ha olyan nyílt törés esetén, ahol látszik a törtvég. Nyílt törés esetén a sérülést a sebellátásnak megfelelően lássuk el. Húzzunk gumikesztyűt, fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá óvatosan fedőkötést. A fertőtlenítés a nyílt töréseknél különösen fontos, mert az esetek jelentős részében néhány napon belül csonthártyagyulladás következhet be. Ezt követően rögzítsük a végtagot az alábbiak szerint.
Sérülésre alapvetően három tényező segítségével gondolhatunk. A beteg panasza egyértelmű segítséget jelent. Vizsgálatunkkal megerősíthetjük gyanúnkat. Ez a két lehetőség nem mindig kivitelezhető, hiszen eszméletlen beteg nem fog panaszkodni, vastag ruházaton keresztül nehezen vizsgálhatunk. Ezért a harmadik, talán leglényegesebb szempont, hogy a sérülés körülményeit vegyük figyelembe. Amennyiben bizonyos sérülési mechanizmus szerepel kiváltó okként, mindig tekintsük a beteget súlyos sérültnek. (pl. magasból esés, kiálló tárgyra esés, nagy sebességű gázolás stb.)

Felső végtag

A végtagsérülések a leggyakoribb sportbalesetek, de a háztartásokban, idős embereknél sem ritkák.

Ujj, csukló, alkar, felkar és kulcscsont sérülése esetén a sérült végtag rögzítésére legszerencsésebb a háromszögletű kendő. Az ellátás lépései a következők:
  1. Kérjük meg a sérültet, hogy óvatosan hajlítsa be könyökét (feltéve, ha nem könyöksérülése van) úgy, hogy alkarja a mellkasa elé kerüljön.
  2. Rögzítsük alkarját a képeken és a videón látottak alapján úgy, hogy csuklója kissé följebb legyen, mint a könyöke, azaz alkarja ne vízszintes, hanem enyhén ferde pozícióban legyen.
  3. Ha a sérültnek úgy kényelmesebb alkarja és mellkasa közé tehetünk összehajtott ruhadarabot.
A sok helyen javasolt házilag rögtönzött sínek felhelyezésétől óva intenénk mindenkit. Sajnos nem egyszer fordult már elő, hogy a gondos segélynyújtó túl szorosan rögzítette a végtagot az említett sínhez és nagyobb bajt okozott, mint gondolná. Ha a sérültnek kényelmesebb és körültekintően kivitelezhető a sínhez rögzítés nem tilos, de figyelmet igényel! Emellett azt is illik tudni, hogy kiváló, kisméretű, praktikus végtagrögzítő eszközök is kaphatók már, kifejezetten laikusok számára.

Alsó végtag

A lábtörések, ficamok, rándulások esetén az elsődleges szempont, hogy lehetőleg hagyjuk nyugalomban a sérültet, illetve a sérült testrészt. Ha a sérültnek úgy kényelmesebb, kisebb a fájdalom stb. próbáljuk rögzíteni a végtagot, de itt sem a már említett sínhez rögzítést javasoljuk. A végtag megtámasztható oldalról ruhaneművel, pokróccal, vagy bármi mással, indokolt esetben természetesen a másik, épp végtaghoz is rögzíthető, de mindenképp körültekintően, óvatosan. A sérült mozgatását lehetőleg bízzuk szakemberre.

Amit a töréseknél NE csináljunk:
  • ne mozgassuk megfelelő odafigyelés nélkül;
  • ne próbáljuk kiegyenesíteni, visszailleszteni;
  • ne rögzítsük túl szorosan a végtagsínhez;
Lábsérülések esetén a szakszerű mozgatás érdekében indokolt a mentők értesítése.

Bordatörés

A bordatörés általában a mellkas-sérülések kísérője. Leggyakrabban a közúti baleseteknél fordul elő, különösen a biztonsági övet mellőző gépkocsivezetőknél. Bizonyos esetekben a szabályosan használt biztonsági öv is okozhat kisebb mellkas-sérülést, ez azonban az öv használatának fontosságát csöppet sem csökkenti! Bordatörés tipikus tünete a belégzésre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom. Ellátása különös körültekintést igényel, mivel a törött borda a belső szerveket is megsértheti. A bordatörés speciális esete az ún. ablakos törés, ez esetben egy-egy borda több helyen is törik, s mint egy ablak benyomható.

A sérültet helyezzük a számára legkényelmesebb testhelyzetbe. Ez az esetek többségében az ún. félülő helyzet. Kérjük meg a sérültet, hogy üljön le, felsőtestét enyhén hátradöntve karjaival támasszon ki, lábait térdben hajlítsa be és lélegezzen nyugodtan. Ennél is komolyabb figyelmet érdemel, ha a légutakból vér távozik, vagy a sérült légzése felületes, azaz légző mozgások vannak, de oxigénhiányos állapot alakul ki. Előbbi belső sérülésre, utóbbi légmellre utal. A bordatörésre utaló jelek mentőhívást indokolnak.

Medencetörés

A medencetörés minden esetben súlyos sérülésnek tekinthető, mert gyakran belső sérülés is kíséri. Általában a sérült medencéje, alsó végtagja deformált, igen erős fájdalom kíséri. Elsődleges szempont itt is a sérült nyugalma, mozgatásának kerülése. Támasszuk ki medencéjét oldalról, általában kedvező, ha két lábát összekötözzük, természetesen körültekintően. Medencetörés gyanúja esetén mindig hívjunk mentőt! A medence törése súlyos sérülésnek számít, tekintettel arra, hogy a nagy fájdalom mellett akár 1000 ml vér elvesztése is megtörténhet.

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

A kiérkező mentők első feladata a sérült állapotának felmérése. Nagy fontosságú a helyszínen lévő segélynyújtóktól rendelkezésre álló információ, valamint az általuk végzett beavatkozás, különösen eszméletlen sérült esetén.
Elsődleges az alapvető életfunkciók biztosítása (légzés, keringés).
Fontos a fájdalomcsillapítás, mert a tartós fájdalom önmagában ronthatja a sérült állapotát.
Az ilyen sérültek vénás folyadékpótlásra, valamint gyógyszerelésre szorulnak.

A továbbiakban egyrészt a sérültet rögzíteni kell, ahogy a segélynyújtók is tették, ugyanakkor mozgatása is szükséges, hiszen el kell juttatni a mentőautóig. Tehát a mentőellátásban egy rögzített beteg mozgatását kell megoldani, mely feladatra speciális eszközök állnak rendelkezésre. A sérült kimentésére, mobilizálására szolgál a gerinchordágy. Ez egy könnyen használható, állítható fém keret.

A sérült egész testének rögzítését megoldja a minden mentőautóban megtalálható vákuummatrac. A sérült testéhez igazítható, egy pumpa segítségével a levegőt leszívják. Ezáltal kialakított formáját megtartva alkalmas a rögzítésre. Igen fontos súlyos sérült szállítása esetén a mentőautóval való folyamatos haladás, a hirtelen gyorsítások, lassítások, irányváltoztatások kerülése, a kevésbé rossz utak választása. Ezért fordulhat elő, hogy szirénázó, megkülönböztető jelzéseit használó mentőautó mégis mérsékelt sebességgel halad, ilyen esetben ugyanis a folyamatos haladás a lényeg, nem a nagyon gyors kórházba érkezés. A gerincsérültek idegsebészettel rendelkező traumatológiai osztályokra kerülnek.

Gerinctorna

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +14 °C
Minimum:
-2, +6 °C

Hazánkban szerdán délelőtt borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag