Mentális zavar lett a játékfüggőség

A játékfüggőséget is a mentális zavarok közé sorolták

A nemzetközi szervezet 11. alkalommal adja ki a betegségek nemzetközi osztályozásának (ICD) listáját, ebben pedig először veszi fel a mentális betegségek listájára a játékfüggőséget . A most közzétett dokumentumtervezet szerint a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék "elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben".

Néhány országban a játékfüggőséget már a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget.

A WHO utoljára 1992-ben adta ki az ICD-listát, az új útmutató várhatóan még idén megjelenik.

Az útmutató leírja a betegségek kódjait, jeleit, szimptómáit. A dokumentumot orvosok és kutatók használják a betegségek nyomon követéséhez és diagnosztizálásához. A dokumentumtervezet szerint a játékfüggőség egyéves időtartam alatt felismerhető , diagnosztizálható, de súlyosabb esetekben hamarabb is felállítható a diagnózis.

Honnan ismerhető fel a játékfüggőség? A videojátékot űzők ötödénél jelentkeznek valamilyen mértékben a problémás játékhasználat jelei - mutatta ki egy ELTE-n készült kutatás , amelyben 3400 fiatal vett részt. A magyar játékosok 3 százaléka a súlyosan, 15 százaléka pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Ez nem jelenti feltétlenül, hogy mindnyájan ténylegesen függők lennének, ugyanakkor érdemes odafigyelni rájuk. Meglepő, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a játékkal töltött idő mennyisége a meghatározó tényező, hanem sokkal inkább a személyiség, a szociális háttér és a hozzáállás a játékhoz.

Sok pszichiáter a játékfüggőség diagnosztizálásához a mentális zavarokkal foglalkozó, 2013-ban kiadott kézikönyvet használja, amely az internetes játékfüggőséget "további tanulmányozásra váró állapotként" határozza meg, az állapotot nem ismeri el tehát hivatalosan betegségként.

Számos ország próbál megküzdeni a problémával. Dél-Koreában például egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost, Kínában pedig a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.

Az Oxfordi Egyetem új tanulmánya szerint miközben a gyerekek sok időt töltenek a képernyők előtt, általában sikerül digitális tapasztalataikat összeegyeztetni mindennapi életükkel. A kutatás azt is megállapította, hogy a 8-18 éves korosztályban a fiúk többet videojátékoznak , mint a lányok.

"Az emberek általában azt hiszik, hogy a gyerekek technológiafüggők , és minden percüket azzal is töltik minden más tevékenységet kizárva, pedig egész más a helyzet. Kutatásaink szerint használják a technológiát, esetenként más tevékenységeket is támogatnak vele, például a házi feladat megírását. Akárcsak a felnőttek, a digitális technika használatát egész napra kiterjesztik, miközben más dolgokkal is foglalkoznak" - foglalta össze Killian Mullan, a tanulmány egyik szerzője.

Ez is érdekelheti

mentális zavarok

Egyre gyakoribbak a mentális zavarok - nem véletlenül

sebkezelés

Egy elfeledett vitamin: kiváló a bőrnek

villámcsapás

Vihar idején ezért tilos zuhanyozni

Tudományos érdekességek

A történelem leghalálosabb műtétei

Összezavarhatja a szülőket? A londoni Nightingale kórház specialistája, aki technikai függőségekkel foglakozik, üdvözölte a WHO döntését a játékfüggőség felvételéről . Mint mondta, ez azért is fontos, mert így nagyobb lehetőség nyílik a speciális kezelésekre, és az állapot valóban komoly egészségügyi problémaként kerül a térképre. Ugyanakkor hozzátette, hogy személy szerint azokkal szimpatizál, akik szerint nem szükséges orvosi esetként kezelni a játékfüggőket, mivel ez összezavarhatja a szülőket, akik gyermeke esetleg csak szeret videojátékokkal játszani.