Halálosan mérgező növények

Minden nappal közelebb vagyunk hozzá, hogy búcsút intessünk a téli mélabúnak, amiben az éledező természet komoly segítségünkre van. Ilyenkor csak élvezzük a friss illatokat és a kizöldülő környezetet, s fel sem merül bennünk, hogy a kertben vagy a kiránduló utak mentén sarjadó növények némelyike halálosan veszélyes.

Magyarországon több mint tucatnyi olyan növényt tartanak számon, amelyek halálosan mérgezőek. Vannak közöttük ismertebbek, de olyanok is, amelyekről kevesebb szó esik. Most sorra vesszük őket.

Angyaltrombita

Az angyaltrombita (Brugmansia) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége hét fajjal. Sokáig a maszlag (Datura) nemzetség részének tekintették, majd újra önálló nemzetséggé minősítették. A szkopolamin és atropin tartalmú növény minden része mérgező, s amnéziát, hallucinációt, izgatottságot, szapora pulzust, szájszárazságot, remegést, pupillatágulatot, fényérzékenységet, görcsöket, eszméletvesztést okoz. Nem lehet pontosan megmondani, hogy a növény milyen mennyiségű elfogyasztása okoz súlyos mérgezést, ezért gyógynövényként használhatatlan.

sisakvirág
Sisakvirág. A leghalálosabb szépség

Aranyeső

Az aranyeső (Laburnum) a hüvelyesek (Fabales) rendjéhez, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjához tartozó nemzetség. A feltűnő lecsüngő fürtvirágzata miatt igazán megérdemli. A citizint, sparteint, lupalint és lektineket tartalmazó növény minden része, de különösen termése mérgező, s a mérgezése sokféle tünetet produkálhat. Megjelenhet égő érzés a szájban, nyelési fájdalom, szédülés, szapora szívverés, hányinger, hasfájás, hányás, remegés izomrángás.

Boroszlán

A boroszlán (Daphne) a mályvavirágúak (Malvales) rendjéhez tartozó boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjának nemzetsége, amely mintegy hetven fajt számlál. Ezek közül több - különösen a farkasboroszlán - a Kárpát-medencében is elterjedt. A levele és termése is erősen mérgező, de ennek ellenére népszerű kerti növény. Homeopátiás készítményekben viszketés csökkentésére használják. Házi kísérleteket nem érdemes szabad végezni vele, mert csúnya mérgezés lehet a vége. Amellett, hogy a bőrt irritáló mezereint tartalmaz, a fő mérge egy dafnin nevű alkaloid, amely hasmenést, hányást és fejfájást okoz.

Fekete hunyor

A fekete hunyor (Helleborus niger) a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó fehérvirágú kis növény minden része mérgező. Glikozidokat tartalmaz, amelyeket a gyógyászatban hánytató és hashajtó hatásukért használnak. Általában februártól áprilisig virágzik, de enyhe teleken gyakran már decemberben is nyílik, s ezért több országban is karácsonyi rózsaként emlegetik.

Foltos bürök

A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó egy- vagy kétnyári növényfaj. Mi sem bizonyítja jobban a halálosságát, hogy Szókratészt, az ókori görög filozófust úgy ölték meg, hogy bürökfőzetet itattak vele. A koniin nevű mérgező alkaloida a növény minden részében jelen van, de főleg a levelek és a termésben koncentrálódik. A hatóanyag a bőrön és a nyálkahártyán keresztül is felszívódik, ezért az érintése is kockázatos. A mérgezési tünetei a fáradékonyság, szédülés, hasmenés, verejtékezés, majd a gerincvelő motorikus központjainak károsodása miatt lebénulnak a lábak, végül a mellkas bénulása egyre nehezebbé teszi a légzést, s végül beáll a fulladásos halál. Gyógyászati célra nem alkalmas, mert kicsi a hatásszélessége, azaz a hatásos és a halálos adagja nagyon közel van egymáshoz.

Gyöngyvirág

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyesek a legjellegzetesebb természetes termőhelyei. Rendkívül mérgező képességét a szívglikozidok és szaponinok adják, amelyek rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést eredményeznek. A gyógyászat e hatóanyagokat ízületi bántalmak ellen és szívgyógyszerekben használja.

Gyűszűvirág

A gyűszűvirág (Digitalis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó nemzetség. A növénynek kétségtelen gyógyászati értéke is van (a leveleiből kivont digitoxint szívelégtelenség kezelésére való gyógyszerekben alkalmazzák), de lenyelve hányást, hasmenést, szívritmuszavarokat és légzésleállást okozhat. Mivel a hatásos és a halálos dózisa igen közel van egymáshoz nem otthoni kísérletezgetésre való.


Kikerics

A kikerics (Colchicum) a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának névadó nemzetsége. A növényt (különösen a hagymáját) egykor az orvostudomány az igen mérgező kolchicin tropolon-alkaloida kinyerésére használta. A légzés- és szívbénulást okozó vegyület képes gátolni a daganatos sejtek osztódását, de a köszvényes rohamok kezelésében is fontos gyógyszer.

Közönséges ördögcérna

A közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) a burgonyafélék családjába tartozó, eredetileg Kínából származó lombhullató cserje. Termése, a goji bogyó, amelyet étrend-kiegészítők gyártásához használnak. Cseppet sem mellesleg a növény minden része mérgező. A hioszciamin és atropin tartalmú növény elfogyasztása szapora szívverést, izgatottságot, pupilla tágulatot és akár légzésbénulást eredményezhet.

Leander

A leander (Nerium oleander) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó Nerium növénynemzetség egyetlen faja. A növényben található oleandrin nevű glükozidátfejfájásés rosszullét ellen használja a gyógyászatban. A leander minden részében megtalálható a vegyület, amely az emberi szervezetbe kerülve nagyobb dózisban mérgezést okozhat, aminek fejfájás, rosszullét, hasmenés, hányás, vagy allergiás bőrreakciók, illetve keringési zavarok és szívbénulás lehet a végeredménye.

Maszlag

A maszlag (Datura) a burgonyavirágúak rendjének (Solanales), a burgonyafélék családjának (Solanaceae) egy nemzetsége. Magyarországon egyetlen vadon élő - de nem őshonos - faja a csattanó maszlag (Datura stramonium). A maszlag hatóanyagai olyan hallucinogének, amelyek a központi idegrendszerre hatva transszerű állapotot idéznek elő, de túladagolásuk halált okoz. Nálunk a csattanó maszlag levelét többek közöttasztmaellen használták. A maszlag hatóanyagai közül a szkopolamint, a hioszkiamint és atropint is felhasználja a gyógyszeripar.

Ricinus

A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. A növényt az ókorban Afrikából hurcolták be Európába. Magyarországon dísznövényként ás vakondriasztóként használják a kertekben. A babszerű rendkívül mérgező termésében koncentrálódik a ricin nevű halálos méreg. De a magokból nyerik ki hidegsajtolással a ricinusolajat is, amelyet többször vizes forralással szabadítanak meg a méregtől. Ezt követően már hashajtóként használható. A ricinmérgezés hatására égő érzés jelentkezik a szájban, torokban és a gyomorban, majd hányinger, hányás, erős, véres hasmenés, hasi görcsök, homályos látás, nehézlégzés, heveny máj­- ésveseelégtelenséglép fel, majd bénulás áll be, végül pedig a halál. 

Aligha veszünk fel vegyvédelmi védőruhát vagy szerzünk méregkezelői vizsgát szobanövényeink ápolásához. Pedig több, széles körben elterjedt, divatos, lakásban tartott virág okot adhat erre is. Részletek!

Sisakvirág

A sisakvirág (Aconitum), a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség. Rendszerezésük vitatott, némelyek 60, mások 350 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe. Fő hatóanyaga az akonitin, de ezen kívül tartalmaz még több, szintén mérgező anyagot. Az akonitin a sisakvirág minden részében előfordul, de főleg gyökérgumójában koncentrálódik. Az anyag az idegrendszert támadja meg, s megbénítja az érzékelést és a mozgást. Ez az alkaloida a növényvilágban párját ritkítóan erős méreg, 1 mg már halálos lehet, de 3-4 mg már szinte biztosan az. A Svájcban termő sisakvirág a legmérgezőbb.

Tiszafa

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) a tiszafafélék (Taxaceae) családjában a Taxus nemzetségbe tartozó faja. Ez az örökzöld fa sötét levelei és élénkpiros bogyói miatt nagyon kedvelt növény, de rendkívül mérgező. Alkaloidjai egyensúlyzavart, izomremegést, görcsöket, ájulást, nehézlégzést és a szívelégtelenséget okozhatnak. A halál olyan gyorsan állhat be, hogy nem feltétlenül figyelhető meg minden tünet. Régen sokféle betegség kezelésére használták (férgesség, szívproblémák, menstruációs zavarok). A homeopátiában mostanság emésztési panaszokra és bőrkiütés ellen adják.

Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban hétfon délelőtt keleten több órára kisüt a nap, nyugaton megnövekszik a felhőzet és kisebb havazás lehet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag