Gyilkos melegedés: így hat ránk a klímaváltozás

A globális felmelegedést mindannyian érzékeljük, hiszen mostanában valamennyi évszakban magasabb hőmérsékleteket tapasztalunk a korábban megszokottaknál. A mérsékelt égövön, ahol élünk ezt akár kellemesnek is gondolhatnánk, de számos hátulütője van a folyamatnak, például durván fenyegeti az egészségünket.

Az amerikai elnökválasztás miatt ismét fontos vitatémává vált a globális felmelegedés. A helyzetről egyre riasztóbb jelentések látnak napvilágot. Nem kevésbé zavarba ejtő, hogy pár fokos átlagos felmelegedésnek milyen sok fizikai, mentális, és társadalmi hatása van, ugyanis a melegebb idő az előrejelzések szerint növelni fogja a betegségek elterjedését és a halálozást - különösen hőségben és rossz levegőminőség mellett -, várhatóan gyakoribbak lesznek a szélsőséges természeti események (például árvíz, aszály, vihar), amelyek veszélyeztetik az emberek egészséget és biztonságot. A fejlődő országokban élők szembesülnek a legnagyobb egészségi kockázatokkal, de az éghajlatváltozás negatív hatással van a gazdagabb országok lakóira is, különösen a gyerekekre, a terhes nőkre, az idősebbekre és az alacsony jövedelműekre. A szélsőséges időjárás pedig a rendelkezésre álló biztonságos élelmiszer- és ivóvíztartalékokat fenyegeti, s rombolja az egészségügyi ellátás infrastruktúráját.

klímaváltozás
A klímaváltozás miatt az idősek és a gyerekek különösen veszélyben vannak. Nehéz alkalmazkodás

Hőmérséklet

A növekvő átlaghőmérséklet egyre gyakrabban vezet mind hosszabb hőhullámokhoz, amelyek megemelik a hőmérséklettel kapcsolatos halálesetek számát a nyári hónapokban. A városi területek általában melegebbek, mint a vidéki környezet, így az éghajlatváltozásnak a városi lakosság fokozottan ki lesz téve a jövőben. A hőhullámokat gyakran a növekvő légszennyezés, például a fotokémiai szmog kialakulása kíséri, ami további nemkívánatos egészségi hatásokat okoz.

A levegő minősége

A melegedő éghajlat befolyásolja a belélegzett levegő minőségét kül- és beltéren egyaránt. A levegő romló minősége asztmás rohamokhoz, egyéb légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A növekvő szén-dioxid-szint és a melegebb hőmérséklet hatással van a levegőben terjedő allergének, például a parlagfű pollenjének koncentrációjára.

Emelkedő ózontartalom

A tudósok szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban éri el a talajközeli ózon az egészségre káros szintet, a káros légszennyező anyag a szmognak is fontos komponense. A magasabb talajközeli ózonszint növeli az idő előtti halál vagy a csak kórházban kezelhető légzőszervi problémák kialakulásának kockázatát. Az ózon károsítja a tüdőszövetet, rontja a tüdő működését, és gyulladást okoz a légutakban, ami súlyosbíthatja az asztmát vagy az egyéb tüdőbetegségeket. Ez a rendkívül reaktív anyag a még az egészséges gyermekeket, idősebbeket vagy a szabadban dolgozókat is komolyan fenyegeti.

Szálló por

A szálló por a kifejezés a levegőben lebegő rendkívül kicsiny (2,5 mikrométernél kisebb) szilárd részecskéket és folyékony cseppeket jelöli. Egyes részecskék (például a por, az erdőtüzek füstje vagy a nyílt vizek felett keletkező permet) természetesek, míg mások az emberi tevékenységek eredményeként (például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során) jönnek létre. A részecskék közvetlenül juthatnak a légkörbe, vagy ott jönnek létre kémiai reakciók során (például kén-dioxid, nitrogén-dioxid, illékony szerves vegyületek).

Ezek belégzése az egészségi károk széles skáláját eredményezi beleértve a tüdőrákot, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget ( COPD ) vagy szív- és érrendszeri betegségeket. Az idősebbek különösen érzékenyek az apró részecskék ártalmaira, s nagyobb valószínűséggel jutnak kórházba vagy halnak meg miattuk.

Allergének és asztmatikus hatások

Az allergiás megbetegedésektől, beleértve a szénanáthát, legalább az emberek egyharmada szenved . A pollenszezon hossza a felmelegedés miatt növekszik, s bizonyos növények (például a parlagfű) rendkívül erősen allergén pollent szórnak. A növekvő szén-dioxid-koncentráció és a magasabb hőmérséklet is oda vezet, hogy a parlagfű korábban virágzik, több virágot hoz, aminek a megnövekedett pollen szint a vége.

Vektorok által terjesztett betegségek

A kórokozókat (vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket) magukkal hordozó élőlények, például a szúnyogok, a kullancsok vagy a bolhák (azaz vektorok) embereknek is átadhatják a betegségeket. A hőmérséklet, a csapadék és a szélsőséges események változása földrajzilag is kiterjesztik a vektorok és rajtuk keresztül a betegségek elterjedését. Jól példázza ezt az Afrikából kiinduló, de Dél-Amerikában veszélyessé váló, s végül globálisan elterjedő Zika-vírus , amelyet szúnyogok hordoznak magukkal. De jobban kell tartanunk a kullancsok által terjesztett Lyme-kórtól vagy a moszkitóktól elkapható vírusos nyugat-nílusi láztól is.

A vízzel összefüggő betegségek

Ha az emberek szennyezett ivóvizet fogyasztanak, vagy szennyezett vízben fürdenek, az emésztőrendszeri betegségeket (például hasmenéses kórokat) okozhat, de hatással lehet az idegrendszerre, a légzőszervekre, sőt máj és vesekárosodás is kialakulhat.

Az éghajlati változások befolyásolhatják a vízben élő kórokozók (baktériumok, vírusok és paraziták) elszaporodását. Ezek úgy is betegséget okozhatnak, hogy toxinokat ürítenek az emberek által használt vízbe. De mérgek és fertőző ágensek azáltal is a vízbe kerülhetnek, hogy a nagymennyiségű csapadék kimossa ezeket a vegyianyag- vagy szervesanyag-tárolókból, csatornákból.

Élelmiszerbiztonság

A magasabb hőmérséklet növelheti a szalmonella és más baktériumok miatti ételmérgezéseket , mert a kórokozók gyorsabban növekednek meleg környezetben. Ezek a betegségek gyomor-bélrendszeri problémákat, súlyos esetben akár halált is okozhatnak. A tengerek és vizek felmelegedése ugyanakkor magasabb higanykoncentrációhoz vezet a halakban és a tenger gyümölcseiben.

A levegő nagyobb szén-dioxid-koncentrációja úgy is működhet, mint valamifajta "műtrágya" az egyes növények számára, de csökkenti a fehérje és az esszenciális ásványi anyagok szintjét például a búza, a rizs és a burgonya esetében, s ezek az élelmiszerek kevésbé lesznek táplálóak.

Mentális egészség

Bármilyen változás a testi egészségben vagy környezetben komoly hatást gyakorol a mentális egészségre. A szélsőséges időjárási események különösen erős stresszt okozhatnak, és más mentális következményeik is lehetnek, különösen akkor, ha valaki elveszti szeretteit vagy az otthonát.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ( IPCC ) jelentése szerint a klímaváltozás veszélyeztetheti az élelmezés biztonságát, lelassíthatja a világ gazdaságának növekedését, és talán már visszafordíthatatlan károkat okozott a természetben. Részletek!

Azok az emberek, akiknek mentális problémáik vannak, különösen érzékenyek a szélsőséges hőmérsékletre. Tanulmányok kimutatták, hogy a már meglévő mentális betegségek esetén megháromszorozódik a halálozás kockázata hőhullámok idején. Ehhez hozzájárul, hogy a mentális betegségekre szedett gyógyszerek megnehezíthetik a testhőmérsékletet szabályozását. (Ez a hatás más krónikus betegségekre szedett gyógyszerekre is megjelenhet.)

A mentális egészségügyi hatások erősebben sújtják a gyerekeket, az időseket, a várandós és szülés után lévő nőket, az alacsony jövedelműeket és például a sürgősségi ellátásban dolgozókat.

A globális felmelegedés számos módon érintheti az emberek egészségét. (Sokat ezek közül itt meg sem említettünk.) Mivel a trend visszafordulására nem látszik remény, kénytelen vagyunk alkalmazkodni e változásokhoz. Ez pedig a szokásaink megváltoztatását kívánja, ami önmagában is jelentős terhet rakhat az érzékenyebbekre.

Forrás: epa.gov

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra