Bár az évek során sokat alakulhat, formálódhat a személyiségünk, a jellemünk alapvetően ugyanaz marad. Aki világéletében félénk volt, az valószínűleg soha nem lesz a társaság középpontja, és egy szabad szellemű lázadóból sem gyakran válik visszafogott, szabálykövető figura. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek teljesen kifordíthatnak magunkból – ezeket gyűjtötte össze a webMD cikke.
Alzheimer-kór
A központi idegrendszert támadó Alzheimer-kór negatív irányba befolyásolja az érintett gondolkodásmódját, ítélő- és döntési képességét, memóriáját. A beteg zavarodottnak érezheti magát, ez pedig hatással van a viselkedésére is. Kezdetben előfordulhat, hogy szorong vagy könnyebben felbosszantja magát akár apróságokon is, idővel azonban súlyosabb változások is tapasztalhatóak. Egy kedves, figyelmes ember "főnökösködővé" és követelőzővé válhat, aki pedig korábban sokat aggódott, stresszelt, hirtelen laza és elégedett lehet.
Lewy-testes demencia
Az Alzheimer-kór után ez a demencia leggyakoribb típusa. A Lewy-testes demencia az agyállomány jellegzetes elváltozása: az idegsejtekben úgynevezett Lewy-testek képződnek, az agyban elsorvadnak és elpusztulnak az idegsejtek. A betegség mentálisan és fizikailag is hatással van az érintettekre, akik hajlamosak passzívvá, érzelemmentessé válni, és elveszítik az érdeklődésüket azon tevékenységek iránt, amelyeket korábban kifejezetten szerettek.
Parkinson-kór
A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, amely kezdetben csak egy kis kézremegéssel hívja fel magára a figyelmet, az idő előrehaladtával azonban hatással lehet a járásra, a beszédre, az alvásra és a gondolkodásra is. Már a korai szakaszban is tapasztalható egyébként az érintetteknél az apró részletekre való megszállott odafigyelés, vagy ennek pont az ellentéte, a szétszórtság, figyelmetlenség. Később a páciens visszahúzódóbb lesz, kerüli a társaságot, és egyre nehezebb egy irányba terelni a gondolatait.
Huntington-kór
A Huntington-kór egy olyan genetikai rendellenesség, amely az agysejtek progresszív degenerációját okozza, észrevehető hatásai általában 30-50 éves kor között kezdődnek. Előfordulhat, hogy az érintett egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tud tisztán gondolkodni, esetleg olyan dühös lesz, hogy a falba veri a fejét, vagy figyelmen kívül hagy például a fogmosáshoz hasonló alapvető dolgokat.
Szklerózis multiplex
A szklerózis multiplex a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, amelynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő úgynevezett myelin. Ez a hólyagproblémáktól kezdve a járásképtelenségig sokféle gondot okozhat. Bizonyos esetekben eufóriaérzéshez vezethet: az érintett teljesen elrugaszkodik a valóságtól, sokkal boldogabb, feldobottabb, mint az normális lenne. A betegség kontrollálhatatlan nevetést, sírást is előidézhet, amely nincs összhangban a páciens valódi érzéseivel.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Pajzsmirigybetegség
A pajzsmirigy által termelt hormonoknak nagy szerepük van abban, hogy a szervezetünk milyen „sebességgel” működik. Ha túl sok pajzsmirigyhormon termelődik, akkor az érintett felpörög: ingerlény, dühös, szorongó lehet, és a hangulata is folyton ingadozhat. Amennyiben viszont kevés a hormon mennyisége, a páciens lelassul, enerválttá, álmossá, erőtlenné válik.
Agydaganat
Az agy homloklebenyében lévő daganat negatív hatást fejt ki azokra az agyi területekre, amelyek az érzelmekért, a problémamegoldásért és a memóriáért felelősek. Ettől a beteg zavarodottnak vagy feledékenynek érezheti magát, de hangulatváltozásokat is tapasztalhat, agresszívabbá válhat. Sőt, nem ritkán paranoid gondolatai is lehetnek.
Bipoláris zavar
A két, egymástól élesen elkülönülő állapot, a depresszió és a mánia egymás utáni ciklikus jelentkezését bipoláris zavarnak hívják. A betegség a normálisnál jóval súlyosabb hangulatingadozásokat okoz: a mániás szakaszban az érintett kapkodó, ideges, gyorsan és sokat beszél, rengeteg kockázatot vállal, és indokolatlanul emelkedett hangulatban van. A depressziós szakaszban viszont szorongóvá, lehangolttá válik, és úgy érzi, semmihez sincs energiája vagy kedve.
Legjobban: