Az ország belefullad a saját szennyezésébe

A közlekedés, a fűtés és az időjárás a szmoghelyzet fő okozói, a felelős pedig természetesen maga az ember. A légszennyezés rengeteg betegséget okoz, emberi életeket rövidít meg. És ha azt hiszi, hogy el tud menekülni előle egy csendes kis faluba, nagyon téved.

Az elmúlt napok csendes, párás, szél nélküli időjárása miatt az ország nagy részén jelentősen megnőtt a légszennyezettség. Ez pedig igen veszélyes helyzet, mert egyértelmű az összefüggés a légszennyezettség és a betegségek, halálesetek számának növekedése között - emlékeztet Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője.

Káros részecskék: nem csak a por számít

A légszennyezettséget az emberi tevékenység okozza, a szennyeződés koncentrációjának növekedését pedig Magyarország fekvése és az időjárás is elősegíti. Ez elsősorban a késő őszi-téli időszakban figyelhető meg: amikor egy hidegpárna beül a Kárpát-medencébe és a minimális légmozgás miatt hosszabb időre nyugalomba kerül, az átszellőzés hiánya miatt jelentősen megnő a szennyező anyagok, elsősorban a levegőben lebegő részecskék koncentrációja. (A közvéleményben a szálló por kifejezés rögzült erre a szennyezésre, de tévesen. A részecskék ugyanis vegyes fázisúak, folyadék halmazállapotú összetevők is találhatók benne.) Minél alacsonyabban van felettünk a hidegpárna, annál dúsabb, veszélyesebb a koncentráció (és általában annál szürkébb, nyomasztóbb, ködösebb is az idő). Ehhez hasonló a nyári helyzet (a fotokémiai szmog), akkor a napsütés, a meleg, valamint a szél hiánya miatt feldúsult nitrogén-oxidok, szénhidrogének és szén-monoxid hatására felerősödik a felszínközeli ózon képződése.

Mérgek a levegőnkben

Szén-monoxid (CO): Színtelen, szagtalan gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik. Nagyvárosokban a levegő CO-tartalmának 80 százaléka belső égésű motoroktól származik. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.

Nitrogén-dioxid (NO2): Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Megtámadja az acélt nedvesség jelenlétében. A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. Genetikus károsodást is okozhat az emberben.

Nitrogén-monoxid (NO): Színtelen gáz, levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin-képződést. Nagy mennyiségben halált okozhat. Szaga nem figyelmeztető, akkor sem, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO- és a NO2-szennyezésért.

Légköri aeroszolok (részecskeszennyezés, PM10): A levegőben mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, a nagyobb szemcsék megakadnak az orrban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő.

Kén-dioxid (SO2): Színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat, ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2 kibocsátásért. Egészségügyi hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

Ózon (O3): Három oxigénatomból álló, kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát, de a talajközeli ózon káros. Magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. A tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból.

Ha a szennyezés mértéke elér egy bizonyos szintet, szmogriadót rendelnek el. Erre a jogszabály szerint ötféle szennyező anyag koncentrációja miatt kerülhet sor, ezek a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid, az ózon, a kén-dioxid és az angol rövidítéséből PM10 néven emlegetett, 10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék.

A riadó két fokozata

Az első fokozat a tájékoztatás, amikor figyelmeztetik az érintetteket, hogy az érzékenyeket veszély fenyegeti, de a szmoghelyzet elkerülése érdekében a légszennyezők működése már ekkor is korlátozható. A következő fokozatot, a riasztást akkor léptetik életbe, amikor a szennyezés eléri a riasztási küszöbértéket. Ez már olyan magas szennyezettségi szint, ami kifejezetten veszélyes az emberre. Ilyen esetben kötelező intézkedéseket kell hozni, ezeket helyi rendeletben kell szabályozni minden olyan településen, ahol a folyamatos légszennyezettség mérés feltételei adottak. (Jelenleg mintegy 40 ilyen város van Magyarországon.) Az intézkedések között általános a közlekedés, a közintézményi fűtés, esetleg az ipari kibocsájtók működésének korlátozása.

Magyarországon a leggyakoribb szennyezőanyag a részecskeszennyezés, a legtöbbször emiatt kell riadót elrendelni, de előfordult már nyáron az ózon miatt is. A részecskék nagyon veszélyesek, sok megbetegedés és halál kötődik a szennyeződéshez. Nem véletlen, hogy a Levegő Munkacsoport kezdeményezte (és több évnyi küzdelemmel 2008-ra elérte), hogy önmagában a PM10 koncentrációja alapján is kötelező legyen a szmogriadó elrendelése - emlékeztet Lenkei Péter. (Korábban csak a kén-dioxiddal közösen mérték és a kettő együttes határtúllépése esetén kellett riadót elrendelni.)

A hazai szabályozás szerint egyébként az egészségügyi határérték 24 órás átlagban 50 mikrogramm köbméterenként (azaz ennyi 10 mikronnál kisebb méretű részecske lehet egy köbméter levegőben), a szmogriadó tájékoztatási fokozata akkor lép életbe, ha a koncentráció két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t. Riasztást akkor kell kiadni, ha a szennyezés mértéke meghaladja a 100 mikrogrammot és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás.

A Levegő Munkacsoport most azért lobbizik, hogy a részecskék tömege mellett a számukat is vegyék figyelembe, ez pontosabbá tenné a mérési eredményeket. A részecskeszám nagy része ugyanis elhanyagolható tömegű nanorészecske, de ettől még ezek károsak, ahogy azt számos tudományos kutatás alátámasztja.

Fa, szén, lignit: a legveszélyesebb tüzelők

Részecskék ugyan természetes okokból is kerülhetnek a levegőbe (például egy vulkánkitörés vagy erdőtűz alkalmával), de a fő szennyező az ember, elsősorban a közlekedés és a fűtés révén. A közlekedésben különösen a dízelek (és a katalizátor nélküli régi benzinesek) okádják a részecskéket. Volt olyan mérésük - idézi fel Lenkei Péter -, amikor egy régi BKV buszt meg sem tudtak közelíteni a mérőműszerrel, mert az a kipufogótól már 10 méterre kiakadt. Ugyanakkor viszont a legmodernebb részecskeszűrővel felszerelt járművek ebből a szempontból még tisztítják is a levegőt: kevesebb részecske jön ki belőlük, mint amennyit a levegőből beszívnak. (Más szennyezőanyagokat azért ezek is kibocsájtanak.)

Ilyen modern járműből azonban egyelőre kevés fut az utakon, annál több a régi, szennyező fajtából, így az ilyen szennyezésben leginkább a nagyvárosok érintettek. Nagy kibocsájtó azonban a szilárd tüzelővel (fával, szénnel) végzett fűtés, így bármilyen meglepő, de sok olyan kis falu van, ahol a levegő minősége időnként rosszabb, mint Budapest belvárosában. Pedig ezeken a helyeken a háttérszennyezés alacsony és a közlekedés okozta terhelés is elenyésző, miközben a fővárosba eleve szennyezett levegő érkezik a zsúfolt agglomerációból.

Köd és szmog Miskolcon Fotó: MTI

Köd és szmog Miskolcon Fotó: MTI

Lenkei Péter szerint különösen káros a Mátrai Erőmű gyakorlata, hogy nagyon olcsón árulnak lakossági felhasználásra lignitet, ezt a rossz minőségű, alacsony fűtőértékű szénfélét. Sokaknak azonban nincs más lehetőségük, hogy fűteni tudjanak, ezért egyre inkább terjed ez a fűtési mód. Csakhogy a lignit elégetésekor rengeteg részecske és bizonyítottan súlyosan rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Míg az erőműben a füstgáz különböző szűrőkön és tisztító berendezéseken megy át, mielőtt a levegőbe kerül, a lakossági felhasználóknál közvetlenül dől ki a kéményekből. A lignit egyébként az ára miatt annyira kapós lett, hogy nem csak a mátrai falvakban fűtenek vele, de már az ország távoli részein is kapható.

Fejenként egymillió forint évente

Részecskeszennyezés szempontjából a fánál és a szénnél jobb a gázfűtés, hiszen ott szilárd anyag nem kerül a levegőbe, viszont mérgező nitrogén-oxidokat bőven eregetnek a levegőbe a kémények, parapetek. Végeredményben a leginkább környezetbarát fűtési mód a távfűtés, ha a rendszer korszerű. Ebben az esetben ugyanis a fűtéshez és melegvíz-ellátásához szükséges hő előállításánál keletkező szennyező anyagokat szűrni, tisztítani lehet. Sok esetben ráadásul egy áramtermelő erőmű hulladékhőjét használják távfűtésre. (Az ipar egyébként egyre kisebb mértékben járul hozzá a szennyezéshez, ami a termelés visszaesésének, a környezetvédelmi technológiák fejlődésének, illetve a könnyű ellenőrizhetőség miatti szabálykövetésnek köszönhető.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint Magyarországnak évente összesen 40 milliárd dollárba, azaz fejenként egymillió forintba kerül a légszennyezésből fakadó egészségkárosodás - mondja Lenkei Péter. És ez csak a pénzre átszámított kiadás, rengeteg betegség, szenvedés, halál áll a dollárok mögött. Ezért mindent be kell(ene) vetni a szennyezés csökkentése érdekében, minden erre fordított forint sokszorosan megtérül anyagilag is és az emberek életminőségének pénzzel ki sem fejezhető javulása révén.
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban szerdán délelőtt északnyugaton, nyugaton felszakadozik a felhőzet, másutt még erősen felhős lesz az ég, délen és keleten helyenként még eső, zápor várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag