Hírlevelek
Regisztráció
Allergiateszt
200 ezer áldozat évente: amikor a munkahely öl

200 ezer áldozat évente: amikor a munkahely öl

Ma van a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapja

2012.04.28.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Kiss Éva

 HáziPatika.com

Tudta, hogy évente mintegy kétszázezer ember hal meg valamilyen munkavégzés során elszenvedett balesetben és a bejelentett esetek száma hazánkban is meghaladja a százat? Ön mit tippelne, melyik a legveszélyesebb munkakör?

Egy nap a szolidaritás jegyében

Tizenöt éve Magyarországon is minden évben megtartják április 28-án a Munkahelyi Balesetek Nemzetközi Gyásznapját, amikor a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről emlékeznek meg. A kezdeményezés a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségétől indult el 1996-ban, és több mint hetven országgal együtt a következő évben Magyarország is csatlakozott hozzá. A világnap is része annak a törekvésnek, hogy felhívják a figyelmet a munkahelyi balesetek elrettentően nagy számára, az elkerülésének lehetőségeire, a munkavédelem jelentőségére. Jelenleg a világban összesen többen sérülnek meg munkahelyi, mint közlekedési balesetben, pedig ezek többnyire elkerülhetőek lennének nagyobb körültekintéssel, jobb munkaszervezéssel, biztonságosabb munkakörülményekkel.

Jogi alapfogalmak

Munkabalesetnek az a baleset számít, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Ide tartozik a munkavégzés során a részlegek közötti közlekedés, az anyagvételezés, anyagmozgatás, de még a tisztálkodás, az üzemi étkezés és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során elszenvedett baleset is, annak helyétől és időpontjától, illetve a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkába menet és onnan jövet bekövetkező közlekedési baleset azonban nem számít munkahelyi balesetnek, kivéve, ha a munkáltató céges gépjárműjével történik. A jogi fogalmak tisztázása azért is fontos, mert a súlyos vagy halálos baleseteknek büntetőjogi következményei is lehetnek: a munkáltatók, munkavezetők bizonyos esetekben, ha kiderül, hogy a munkavédelmi előírásokat nem tartották (tartatták) be, - foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés - miatt felelősségre vonhatók.



Hazai adatok, kérdőjelekkel

Magyarországon az elmúlt évtizedekben csökkent a bejelentett, regisztrált munkabalesetek száma. A rendszerváltás előtt a hivatalos statisztikákban nyolcvanezer sérüléssel járó eset szerepelt, amelyből mintegy másfélszáz halálos áldozatot is követelt. Alig több mint húsz év után, viszont már csak negyed annyi balesetről tudnak a hatóságok. Ez a változás elsőre örvendetesnek tűnik, de - például a halálos balesetek stagnáló száma miatt - felmerült a munkavédelmi szakemberekben az a gyanú is, hogy nem teljesen felel meg a valóságnak. Lehet, hogy a csökkenés csak annak a jele, hogy az esetek egy részét sikerrel titkolják el a cégek, munkaadók? 2009-ben összesen 18454 munkahelyi balesetet regisztráltak, és ebből 99 tragikus kimenetelű, halálos szerencsétlenségnek bizonyult. Az érintettek többsége férfi.

A legveszélyesebb munkakörök

Ahogy az az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) adataiból és a HR Portál statisztikájából kiderül, hazánkban a legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban és a mezőgazdaságban történik, ezeket követi a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés, de estek a munkájuknak áldozatul a kereskedelemben, sőt még az igazgatás és az oktatás területén dolgozók is. Elgondolkodtató az is, hogy az építőiparon belül is a segédmunkások vannak a legnagyobb veszélyben: a 99-ből 15 baleset közülük szedte áldozatát: többnyire magasból leesés illetve árok-, földomlás történt. Tíz esetben tehergépkocsi sofőrje volt az áldozat, három-három halálos baleset pedig hegesztők, lángvágók, kőművesek, ács-állványozók, szállító- és rakodómunkások életét követelte. A mezőgazdaság területén az erdőgazdálkodás, pontosabban a fakitermelés bizonyult a legveszélyesebb ágazatnak. Feltűnő, hogy a balesetek gyakrabban sújtják a képzetlen, alkalmi munkásokat, mint a szakmájukban dolgozókat és az is, hogy a változó helyszíneken dolgozók, az adott körülményeket kevésbé ismerők nagyobb veszélyben vannak, mint az állandó helyen már hosszabb ideje foglalkoztatottak. Extrém esetek is előfordultak ebben az évben: hárman munkavégzés közben lettek gyilkosság áldozatai.

Elég egy rossz mozdulat...

Nemcsak a munkahelyi halálesetek, hanem a kevésbé súlyos balesetek is a segédmunkát végzőket érintik a leggyakrabban, 2009-ben például közel ezer esetben. A lakatosok, a sofőrök, a gépkezelők, a raktárosok, a húsiparban dolgozók, gépjárműszerelők, eladók, hegesztők-lángvágók és forgácsolók folytatják a listát, csökkenő esetszámmal. A nőknél az eladók vezetik a baleseti gyakorisági statisztikát, félezer esettel, aztán a takarítók, segédmunkások, gyártósor mellett dolgozók, konyhai kisegítők, kézbesítők, raktárosok következnek. Száz körüli esetszámban olyan foglalkozásokban dolgozókkal is előfordul baleset, amelyekről nem is gondolnánk: így a tanárok, tanítók, ápolók, szociális gondozók is elszenvednek olykor ilyet. Anyagmozgatás, kézi szerszámok (például kés) mellett elcsúszás, elesés, helytelen technikájú teheremelés okoz a leggyakrabban könnyebb, nem halálos kimenetelű balesetet.

Az OMMF szakemberei szerint az esetek hátterében legtöbbször az áll, hogy a munkáltató elmulasztja a munkavédelmi kötelezettségeit, így például nem megfelelőek a védőfelszerelések, hiányos a munkavállalók egészségügyi ellenőrzése és munkavédelmi oktatása, szakmai képzése.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Tesztelje magát!


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések