Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Van, aki hajlamosabb a vesekőre

Van, aki hajlamosabb a vesekőre

Megoldódni látszik a probléma

2012.05.04.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

 Medipress

Magyarországon a népesség 3-5 százalékát, mintegy 300-500 ezer embert érint a vesekő, és akik megtapasztalták a kínzó fájdalmat, azt állítják, nincs ennél rosszabb érzés.

A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának kutatói most magyarázattal szolgálnak arra, miért hajlamosabbak egyesek a rendellenességre. Felfedezésük új, hatékonyabb gyógyszeres kezelések, valamint egy olyan szűrővizsgálat kifejlesztéséhez vezethet, amellyel meghatározható, hogy a vesekő mekkora kockázata leselkedik az egyes emberekre.

Jianghui Hou, az EMBO Journal szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy mivel az egerek veséje ugyanúgy működik, mint az embereké, az új eredményeknek köszönhetően a kutatók megérthetik a vesekő alapvető okait a betegekben. A kutatásban alkalmazott egérmodell a betegség új kezeléseinek preklinikai teszteléséhez is alapként szolgálhat.

A vesekövek többsége akkor jön létre, amikor a vizelet túlságosan koncentrálttá válik, ezért a kalcium és egyéb ásványi anyagok kristályosodni kezdenek, és összetapadnak. A betegség kialakulásában az étrend is szerepet játszik. A kevés ivás, vagy a túl sok só fogyasztása például szintén növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát.

Részben azonban a gének is felelősek. A claudin-14 gén gyakori genetikai variánsa például a vesekő kockázatának körülbelül 65 százalékos növekedését okozza. A kutatók az új vizsgálatban azt is kimutatták, hogyan befolyásolják e gén aktivitásának változásai a vesekő kialakulását. A claudin-14 gén általában nem aktív a vesében. Kifejeződését az RNS két töredéke tompítja, amelyek tulajdonképpen elfojtják a gént. Amikor a claudin-14 deaktiválódik, a vese szűrőrendszere megfelelően működik.

A vérben lévő alapvető ásványi anyagok, a kalcium és a magnézium, áthalad a vesén, és újra felszívódik a vérbe, ahonnan a sejtekhez jutnak, hogy kifejtsék alapvető funkciójukat. Amikor azonban valaki túl sok kalciumot vagy sót tartalmazó étrenden él, és nem iszik elég vizet, a kis RNS molekulák szabályozó hatása megszűnik a claudin-14-re nézve. A gén aktivitásának növekedése pedig megakadályozza, hogy a kalcium visszakerüljön a vérbe.

Amikor a többlet kalcium nem tud visszajutni a vérbe, a vizeletbe kerül. A túl sok kalcium a vizeletben vese- vagy epekő kialakulásához vezethet. Ha egy nagyobb kő elakad az epehólyagban, a húgyvezetékben vagy a húgycsőben, a vizelet áramlását gátolva heves fájdalmat okoz. Hou kutatása azt az elméletet támasztja alá, mely szerint a claudin-14 egyik gyakori variánsával rendelkező emberek elveszítik a gén aktivitásának szabályozására való képességet, ami megnöveli a vesekő kialakulásának kockázatát.

A kutatók azonban derűlátók, mert az eredmények segítségével olyan új gyógyszereket lehet kifejleszteni, amelyek a claudin-14-hez kapcsolódó rövid RNS töredékeket vehetik célba. Ezek az úgynevezett mikro RNS-eket utánzó gyógyszerek szabályozhatják a claudin-14 gén aktivitását, ezáltal csökkentve a vesekő kialakulásának kockázatát.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Hasznos gyógynövények


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések