Van, aki hajlamosabb a vesekőre
Megoldódni látszik a probléma
Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!
Magyarországon a népesség 3-5 százalékát, mintegy 300-500 ezer embert érint a vesekő, és akik megtapasztalták a kínzó fájdalmat, azt állítják, nincs ennél rosszabb érzés.
A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának kutatói most magyarázattal szolgálnak arra, miért hajlamosabbak egyesek a rendellenességre. Felfedezésük új, hatékonyabb gyógyszeres kezelések, valamint egy olyan szűrővizsgálat kifejlesztéséhez vezethet, amellyel meghatározható, hogy a vesekő mekkora kockázata leselkedik az egyes emberekre.
h i r d e t é s
Jianghui Hou, az EMBO Journal szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy mivel az egerek veséje ugyanúgy működik, mint az embereké, az új eredményeknek köszönhetően a kutatók megérthetik a vesekő alapvető okait a betegekben. A kutatásban alkalmazott egérmodell a betegség új kezeléseinek preklinikai teszteléséhez is alapként szolgálhat.
A vesekövek többsége akkor jön létre, amikor a vizelet túlságosan koncentrálttá válik, ezért a kalcium és egyéb ásványi anyagok kristályosodni kezdenek, és összetapadnak. A betegség kialakulásában az étrend is szerepet játszik. A kevés ivás, vagy a túl sok só fogyasztása például szintén növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát.
Részben azonban a gének is felelősek. A claudin-14 gén gyakori genetikai variánsa például a vesekő kockázatának körülbelül 65 százalékos növekedését okozza. A kutatók az új vizsgálatban azt is kimutatták, hogyan befolyásolják e gén aktivitásának változásai a vesekő kialakulását. A claudin-14 gén általában nem aktív a vesében. Kifejeződését az RNS két töredéke tompítja, amelyek tulajdonképpen elfojtják a gént. Amikor a claudin-14 deaktiválódik, a vese szűrőrendszere megfelelően működik.
A vérben lévő alapvető ásványi anyagok, a kalcium és a magnézium, áthalad a vesén, és újra felszívódik a vérbe, ahonnan a sejtekhez jutnak, hogy kifejtsék alapvető funkciójukat. Amikor azonban valaki túl sok kalciumot vagy sót tartalmazó étrenden él, és nem iszik elég vizet, a kis RNS molekulák szabályozó hatása megszűnik a claudin-14-re nézve. A gén aktivitásának növekedése pedig megakadályozza, hogy a kalcium visszakerüljön a vérbe.
Amikor a többlet kalcium nem tud visszajutni a vérbe, a vizeletbe kerül. A túl sok kalcium a vizeletben vese- vagy epekő kialakulásához vezethet. Ha egy nagyobb kő elakad az epehólyagban, a húgyvezetékben vagy a húgycsőben, a vizelet áramlását gátolva heves fájdalmat okoz. Hou kutatása azt az elméletet támasztja alá, mely szerint a claudin-14 egyik gyakori variánsával rendelkező emberek elveszítik a gén aktivitásának szabályozására való képességet, ami megnöveli a vesekő kialakulásának kockázatát.
A kutatók azonban derűlátók, mert az eredmények segítségével olyan új gyógyszereket lehet kifejleszteni, amelyek a claudin-14-hez kapcsolódó rövid RNS töredékeket vehetik célba. Ezek az úgynevezett mikro RNS-eket utánzó gyógyszerek szabályozhatják a claudin-14 gén aktivitását, ezáltal csökkentve a vesekő kialakulásának kockázatát.
A vesekövek többsége akkor jön létre, amikor a vizelet túlságosan koncentrálttá válik, ezért a kalcium és egyéb ásványi anyagok kristályosodni kezdenek, és összetapadnak. A betegség kialakulásában az étrend is szerepet játszik. A kevés ivás, vagy a túl sok só fogyasztása például szintén növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát.
Részben azonban a gének is felelősek. A claudin-14 gén gyakori genetikai variánsa például a vesekő kockázatának körülbelül 65 százalékos növekedését okozza. A kutatók az új vizsgálatban azt is kimutatták, hogyan befolyásolják e gén aktivitásának változásai a vesekő kialakulását. A claudin-14 gén általában nem aktív a vesében. Kifejeződését az RNS két töredéke tompítja, amelyek tulajdonképpen elfojtják a gént. Amikor a claudin-14 deaktiválódik, a vese szűrőrendszere megfelelően működik.A vérben lévő alapvető ásványi anyagok, a kalcium és a magnézium, áthalad a vesén, és újra felszívódik a vérbe, ahonnan a sejtekhez jutnak, hogy kifejtsék alapvető funkciójukat. Amikor azonban valaki túl sok kalciumot vagy sót tartalmazó étrenden él, és nem iszik elég vizet, a kis RNS molekulák szabályozó hatása megszűnik a claudin-14-re nézve. A gén aktivitásának növekedése pedig megakadályozza, hogy a kalcium visszakerüljön a vérbe.
Amikor a többlet kalcium nem tud visszajutni a vérbe, a vizeletbe kerül. A túl sok kalcium a vizeletben vese- vagy epekő kialakulásához vezethet. Ha egy nagyobb kő elakad az epehólyagban, a húgyvezetékben vagy a húgycsőben, a vizelet áramlását gátolva heves fájdalmat okoz. Hou kutatása azt az elméletet támasztja alá, mely szerint a claudin-14 egyik gyakori variánsával rendelkező emberek elveszítik a gén aktivitásának szabályozására való képességet, ami megnöveli a vesekő kialakulásának kockázatát.
A kutatók azonban derűlátók, mert az eredmények segítségével olyan új gyógyszereket lehet kifejleszteni, amelyek a claudin-14-hez kapcsolódó rövid RNS töredékeket vehetik célba. Ezek az úgynevezett mikro RNS-eket utánzó gyógyszerek szabályozhatják a claudin-14 gén aktivitását, ezáltal csökkentve a vesekő kialakulásának kockázatát.
