Siralmas állapotban találta a magyar egészségügyet az 1956-os forradalom

Három nappal a forradalom kitörése előtt az egészségügyi miniszter panaszkodott az általa irányított terület siralmas állapota miatt. Ehhez képest a fegyveres harcok alatt az orvosok és az ápolók hősiesen küzdöttek a sebesültek ellátásáért. Közülük többen bujtattak felkelőket, mások a fegyveresek mellett dolgoztak orvosként, és végül sokan örökre elhagyták az országot.

A Magyar Nemzet 1956. október 21-i száma A magyar egészségügy több segítséget kér a politikai, az állami vezetéstől címmel közölt tudósítást, amely az egészségügyi miniszter tájékoztatójáról szólt. Dr. Román József, a tárca vezetője október 20-ára hívta össze a főváros egészségügyi intézményeinek vezetőit. Elmondta, hogy a minisztérium felmérte az egészségügy helyzetét, és ennek alapján szerkesztettek egy összefoglaló tájékoztatót, amelyet az "illetékes felsőbb szervekhez" juttattak el (Román nyilván a miniszterelnökre vagy az állampárt vezetésére gondolt).

1956 mentős
Forrás: OSZK-1956-os Intézet

De mi is volt a baj a magyar egészségüggyel 1956. október 20-án? A miniszter szerint "hazánkban még mindig jelentős a gyógyintézetek túlterhelése". A szakorvosi ellátás csak új rendelőintézetek létesítésével javítható meg. Az "egészségügyi kereteket mechanikusan csökkentették", az orvostudományi egyetemek fejlesztése elmaradt, de lemaradás volt a víruskutatásban, a vérellátás és az izotópkutatásban is. Román az összefoglaló jelentés alapján közölte azt is, hogy hiányos még a közegészségügyi és járványügyi hálózat is. Éppen ezért a "magyar egészségügy több segítséget kér a politikai, az állami vezetéstől".

Állandóan változott a helyzet

Természetesen a következő napokban a politikai vezetés nem foglalkozhatott az egészségügyi miniszter kérésével, főleg azért, mert a vezetés is szinte napról napra változott. Román József is csak október 24-éig töltötte be a miniszteri posztot, ekkor Babics Antal váltotta őt, aki egy hétig volt miniszter. (Babics urológus, nefrológus és sebész is volt, de egészségpolitikusként szintén komoly pozíciókat töltött be, még a Kádár-korban is.)

A forradalom leverése után, 1956 novemberében a szovjetek által páncélosokkal Budapestre hozott Kádár-kormány az egészségügyi miniszteri posztot nem töltötte be. Kádárék arra számítottak, hogy kiegészíthetik a kormányt a Nagy Imre-csoportból (amely november 4-én, a szovjet invázión napján a jugoszláv nagykövetségre menekült) - írja Szakolczai Attila Az 1956-os forradalom és szabadságharc című könyvében. Egészségügyi minisztert végül csak majdnem négy hónappal később, 1957 februárjának utolsó napján neveztek ki.

A mentők kiemelkedő szerepet játszottak a forradalom idején

A forradalom kitörése tehát szörnyű állapotban találta az egészségügyet, ennek ellenére számos helyen a kórházak, a mentők, az ápolók hősiesen igyekeztek ellátni a sérülteket, időnként bujtatták a menekülőket, és törődtek természetesen az "átlagos" betegekkel is. A betegek, sebesültek ellátásában a békeidőkhöz képest is rendkívüli módon megnövekedett a mentők szerepe.

A mentőszolgálat vezetője tudta, hogy szükségkórházra is igény lesz a harcok idején, így az Országos Mentőszolgálat központjában, a Markó utcában rendezte be az úgynevezett Pincekórházat - erről és a mentők forradalom alatti hősies tevékenységéről a HáziPatika.com-on tavaly írtunk részletesen.

Orvosi kronológia Október 22-23. Diákgyűlést tartanak Budapest felsőoktatási intézményeiben, így az Orvostudományi Egyetemen is. A hallgatók csatlakoznak a műegyetemistákhoz, és részt vesznek az október 23-ai tüntetésen. Október 24. A Honvéd Központi Kórház parancsnoka, Radó György orvos ezredes gyűlésen szólítja fel a kórház dolgozóit a forradalom célkitűzéseinek támogatására. Román Józsefet Babics Antal váltja egészségügyi miniszterként. Babics október 31-ig marad posztján. Szükségkórházként megkezdi a működését a mentőszolgálat Markó utcai központi épületében a "Pincekórház". Október 25. Megkezdi működését - szükségkórházként - a budai Vár alatti Sziklakórház. Október 27. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen, valamint Debrecenben és Miskolcon az egyetemi katonai tanszékek egyetemi zászlóaljak felállítását kezdték meg. Október 28. A Szabad Nép aznapi kiadása szerint megérkeztek a Lengyel Vöröskereszt küldeményei. "Kórházaink személyzete, orvosok, ápolók nagy erőt fejtenek ki, hogy az ötnapos harc sebesültjeinek életét megmentsék" - mondja a Szabad Nép szerint Babics Antal egészségügyi miniszter. 3500 sebesültet gyógykezelnek a kórházakban. Október 30. Az orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét, és kollégiumnak rendezik be azt. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban Dénes János segédmunkás vezetésével megalakul a munkástanács. November 1. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Ideiglenes Forradalmi Bizottsága felhívást intéz az orvostanhallgatókhoz, hogy jelentkezzenek szolgálattételre az Üllői úti Gyógyszertani Intézetben. A II. sz. Sebészeti Klinika udvarára orvosok és diákok hordják le az ablakkereteket, hogy a VIII. kerületi Üveges Szövetkezet tagjai kijavíthassák az ablakokat, és a betegek, sebesültek melegben lehessenek. A Magyar Ifjúság szerint Budapestre érkezett az első svájci vöröskeresztes segélyautó-karaván. November 8-9. A Honvéd Központi Kórházban Radó György lélekjelenléte megóvja a lebukástól a politikai ellenállásra buzdító csoportot. December 27. Egy razzia során Dilinkó Gábort, a felkelőcsoportok egyik tagját megtalálják a Korányi Frigyes Kórházban.

Nemcsak a mentőknél működött szükségkórház

A forradalom szükséghelyzetet jelentett, és ebben a krízishelyzetben rendkívüli megoldások születtek. A HáziPatika.com korábban már írt a budai Vár mélyében rejlő Sziklakórházról , amely az 56-os forradalomban szükségkórházként működött.

A létesítmény ekkor még nem volt teljesen kész erre a funkcióra, de a harc közben így is létfontosságú volt, hogy megkezdje működését 1956. október 25-én. Eörsi László történész, az OSZK - 1956-os Intézet munkatársa szerint ez a kórház ellátta a sebesült civileket, a fegyveres felkelőket, de a magyar honvédeket és a Vörös Hadsereg katonáit is. A Sziklakórház személyzetét a János Kórház állománya biztosította. Előfordult, hogy a harcok sebesültjeit buszokkal hozták ide a városból. A forradalom idején több gyermek - hat fiú és egy lány - is született az intézményben, amely jelenleg múzeumként látogatható.

Orvosok a Corvin közi felkelők között

A forradalomban volt olyan orvos, aki a harcolók között tűnt fel Eörsi szerint. Az általa említett két orvos a legismertebb felkelőcsoport mellett dolgozott, vagyis a mai Corvin negyed környékén működő "Corvin köziek" soraiban.

Antalóczi Sándor "Doki" becenévre hallgatott, Pesten kezdte orvosi tanulmányait, amelyeket 1941-ben Pécsett fejezett be. 1938-45 között tagja volt két szélsőjobboldali, majd a szocdem- és a kommunista pártnak is. Az ötvenes években az ÁVH két alkalommal letartóztatta. 1952-ben Pécsett két évre ítélték. 1955-től a IX. kerületi szakorvosi rendelőben dolgozott, és az Üllői úton lakott. A forradalom első napjaitól a Corvin közi felkelőcsoporthoz tartozott. Először a sebesülteket kezelte, majd a fiatalok irányításában is meghatározó szerephez jutott. A Nemzetőrség Operatív Bizottságába is beválasztották. November 4-e után a sebesültek mentése közben mindkét combján lövés érte. Ezután Svájcba emigrált, ahol orvosi szaktanulmányokat írt, majd Marokkóban dolgozott, ahol súlyos autóbalesetet szenvedett. 1983. november 16-án hunyt el.

1956. október 23-tól két hétig a mentősök szinte megállás nélkül hordták a lőtt sérülteket és a halottakat. Hogy nézett ki egy mentő, milyen volt a legendás Pincekórház belülről, és mi lett a "normál" betegekkel? Részletek!

Lehoczkyné (Lehotayné) Mona Judit 1956-ban Újpesten patológusként dolgozott. Október 23-án hazafelé elakadt a forgalmi dugóban: a Sztálin szobrot bontották éppen. Javaslatára közbenjártak, hogy begyújtsák a reflektorokat, nehogy valamelyik fiatal leessen a szoborról. A forradalom első napjaiban Kőbányán látott el orvosi teendőket, de aztán a Corvin köziekhez csatlakozott. A Práter utcában a műtőnek berendezett teremben dolgozott éjjel-nappal Eörsi szerint. November 6-án elindult a nyugati határ felé, de már Újpesten meggondolta magát. A hónap végén kényszerűségből mégis - gyermeke nélkül - átlépte a határt. Bécsben, majd Genovában lakott. Férje 1957-ben februárban sikeresen kihozta a gyermeket is. Hamarosan az amerikai Buffalóba költöztek. Komoly sikereket ért el: törvényszéki szakértő, több amerikai tudományos társaság tagja lett, a National Association of Medical Examiner vezetőségének első női tagjává választották. 1981-ben hunyt el.

Kórházak, ahol felkelőket bujtattak

Eörsi szerint több kórházban is bujtattak felkelőket. Így például Dilinkó Gábort, a "Bizsu" becenévre hallgató felkelőt 1956. december 27-én a Korányi Frigyes Kórházban találták meg. A karhatalmisták századosa javasolta Dr. Gardner Pál orvos felelősségre vonását, aki Dilinkót "elrejtette".

Eörsi László felidézte Hősz Dezső példáját is, aki 1949-től a Korányi kórházban dolgozott röntgenorvosként. Ő is ott volt '56-ban a Sztálin-szobor ledöntésénél. Október 30-tól a Korányi munkástanácsának elnöke volt, majd a radikálisabb Farkasházi Vilmos váltotta e poszton. Az utóbbi bízta meg, hogy csatlakozzon a VII. kerületi pártházban lévő szabadságharcosokhoz. Itt orvosi feladatokat látott el, de egy pisztolyt elrejtett. Később a Korányiban röpcédulákat szerkesztett és terjesztett, majd részt vett a Központi Munkástanács ülésén. 1957. július 5-én letartóztatták. A tanúk közül többen méltatták szaktudását, kiemelték nemzetközi reputációját. Gálócsi György, a Péterfy kórház igazgató főorvosa és Danay Lajos, a Korányi sebésze is írásban igazolta, hogy a kórházba bejövő, kommunistákat kereső fegyveresekkel szemben is fellépett. Ennek dacára 1958-ban 10 évre, másodfokon tizenöt esztendőre ítélték. Az amnesztia idején, 1963-ban szabadult. 1997-ben halt meg.

Politikai ellenállás a Központi Honvéd Kórházban

1956 novemberében, amikor a szovjet haderő már majdnem teljesen leverte a forradalmat, a Honvéd Kórház az ellenállás egyik központja lett. A Radó György orvos ezredes parancsnoksága alatt dolgozó orvosok, alkalmazottak és az ideiglenes mentőszolgálat tagjai röpcédulák gyártásával és terjesztésével tiltakoztak a szovjet beavatkozás, a fiatalok Szovjetunióba történő deportálása, később Nagy Imre Romániába szállítása ellen.

A röplapokat eleinte önkéntes mentők és ápolók készítették. Így többek között Makhult Vilmos - az egyik forradalom idején tevékenykedő mentőautó parancsnoka és a szintén mentős Kramolis Vilmos. A kórház orvosai - Radó György és Iván László orvos őrnagy (az idegsebészet osztályvezetője), illetve Havasi László orvos alezredes (a kórház Forradalmi Bizottságának elnöke) - átnézték, kiegészítették a röpiratok szövegét, illetve papírt, sokszorosítógépet bocsátottak az ellenállók rendelkezésére. November 8-án vagy 9-én egy váratlan karhatalmi ellenőrzés súlyos veszélybe sodorta a csoportot. Éppen sokszorosították az egyik röpcédulát, amikor valamelyikük észlelte a szovjet katonák és magyar karhatalmisták razziáját. Lázas sietséggel semmisítették meg a röplapokat, miközben Radó György kávéval és itallal vendégelte meg a látogatókat, így elkerülték a letartóztatást.

Az emigrációs veszteség

Az 1956-os magyar emigrációs hullám sokáig érezhető veszteséget okozott a hazai szellemi életnek - írja Kapronczay Károly 1956 veszteségeiről szóló tanulmányában . A menekülők 22-24 százaléka értelmiségi, akiknek zöme műszaki végzettségű volt, de voltak közöttük orvosok, tanárok, jogászok is. Az akkori magyar egyetemi ifjúság negyede távozott. A medikusok száma 350 volt, közülük mintegy kétszázan telepedtek át az Egyesült Államokba. Kanadában 130 medikus kapott néhány év múlva orvosi oklevelet. A végzett orvosok száma kétszáz főt tett ki, többségük gyakorló orvos lett Európában és az amerikai kontinens legkülönbözőbb országaiban.

(A szerző az OSZK-1956-os Intézet munkatársa.)

Források:

Simon Izabella: Fehér kocsin piros vér: mentők 1956-ban

1956 a sajtó tükrében. 1956. október 22.-november 5. (Összeállította és szerkesztette: Izsák Lajos és Szabó József.) Kossuth Könyvkiadó, 1989.

Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848-1987. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.

Eörsi László történésznek, az OSZK-1956-os Intézet munkatársnak személyes közlése.

www.magyarforradalom1956.hu

magyarkronologia.terrorhaza.hu

oktober23.kormany.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra