Öt tévhit a vízivásról

A víznek fontos szerepe van az anyagcsere működésében, illetve a testhőmérséklet szabályozásában is. Talán ezért is terjed számos tévhit azzal kapcsolatban, hogyan és mennyit kell inni egy nap. Íme néhány tévhit, és a helyes magyarázat.

Tévhit: napi 8 pohár vízre van szükségünk

Kiszáradás: mit kell tudni róla? A szervezetünknek vízre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően működjön, és ha a felhasznált folyadékmennyiség nagyobb, mint amit elfogyasztunk, kiszáradhatunk. Ez a nagy melegben különösen veszélyes lehet. Hogyan ismerhetjük fel és mit tehetünk ellene? Kattintson a részletekért! A hidratálás mértéke mindenkinél változó - függ a testfelépítéstől, a testsúlytól, az egészségügyi állapottól. Sőt, az időjárás és a testmozgás is módosíthatja a fogyasztandó víz mennyiségét. (Az Institute of Medicine például napi 11 pohárnyi vizet javasol nőknek, de az említett tényezők természetesen ezt is módosíthatják.) Vízszükségletünk egyötödét ételekből - például paradicsomból, uborkából vagy görögdinnyéből - is bevihetjük. Amúgy pedig ha megfogadjuk a szakértők tanácsát, miszerint akkor kell innunk, ha szomjasak vagyunk, nem lesz gond.

Tévhit: a kávé és a tea nem hidratál

A kávé ugyan vízhajtó hatású, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy amit megiszunk, az rögtön át is szalad a szervezetünkön. Testünk a fogyasztott folyadék körülbelül felét használja fel - egy koffeintartalmú ital esetében ez 25-30 százalék környékére zuhan. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az alkohol még a kávénál is jobban kiszárít, úgyhogy minden pohárnyi alkoholos italt egy pohárnyi vízzel kísérjünk le, elkerülve a kiszáradást.

A vízivás anyagcserénk szempontjából is nagyon fontos

Tévhit: minél több vizet iszunk, annál jobban leszünk

Nem feltétlenül jó, ha túl sok vizet iszunk . Ha naponta több liter folyadékot is magunkhoz veszünk, könnyen előfordulhat, hogy leterheljük a veséket, a sejtek pedig megdagadnak - ez a hyponatremia (krónikus vízmérgezés) néven ismert jelenség, amely szédüléshez, felpuffadáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. A sportolók nagyobb veszélyben vannak az átlagemberekhez képest, mivel nekik gyakran tanácsolják azt, hogy inniuk kell - igaz, a kutatások szerint a mérsékelt dehidratáció még nem befolyásolja a teljesítményt. A Clinical Journal of Sports Medicine szaklapban nemrégiben publikált tanulmány több szakértő együttes véleményét összesíti - röviden összefoglalva ez is azt mondja, amit már említettünk: akkor igyunk edzés közben, ha szomjasak vagyunk.

Tévhit: nem fogunk görcsölni, ha vizet iszunk

A British Journal of Sports Medicine szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint nem alakul ki nagyobb eséllyel izomgörcs azoknál, akik a súlyos dehidratáció eléréséig edzenek. Az ilyenkor jelentkező görcsöket az izomfáradtság idézi elő, ezeket pedig akkor kerülhetjük el a legkönnyebben, ha változtatunk az edzés dinamikáján és pihenőket iktatunk be. Az izomgörcsöket emellett kálium-, kalcium- vagy magnéziumhiány is okozhatja, úgyhogy érdemes ezeket sportitalban vagy étrendkiegészítők formájában is szedni.

Ez is érdekelheti

folyadékhiány

Ez történik a testedben, ha nem iszol eleget

izommerevség

Egy ritka betegség, ami tolószékbe kényszerítheti az embert

Bőrgyógyászat

Száraz bőr: lehet, hogy csak többet kellene innod?

izomrángás

Komoly bajt jelezhet a gyakori izomrángás

Tévhit: a vizeletnek színtelenek kell lennie

A teljesen színtelen vizelet az egyértelmű jele annak, hogy túl sokat iszunk és tanácsos lenne visszavenni a folyadékfogyasztásból. A sötétsárga vagy mézszínű vizelet jelenti azt, hogy dehidratáltak vagyunk, úgyhogy célozzuk meg a halványsárgát, ha már a színre (is) odafigyelünk.