Általában elfogadjuk, hogy az öregedéssel egyre nehezebben tudunk visszaemlékezni, hová parkoltunk, vagy hogy hívják a tárgyalás elején bemutatkozó új munkatársakat. Arra fogjuk, hogy az agyunk "merevlemeze" megtelt, és nem tudjuk kezelni a naponta felmerülő új információkat.
Michael Yassa, a Johns Hopkins Egyetem neurológusa szerint azonban valójában az a baj, hogy idősödő agyunk képtelen újként feldolgozni ezeket az információkat, mivel az emlékeket raktározó hippokampuszba vezető útvonalak az öregedéssel együtt leromlanak. Az agyunk így képtelen pontosan iktatni az új információt, ami zavarodottságot eredményez.
"A kutatásunk során alkalmazott képalkotó eljárásokkal az agy funkcionális és szerkezeti integritását ellenőriztük, hogy bebizonyítsuk, hogy az életkor összefüggésben áll a hippokampusz e feladatra való képtelenségével - nyilatkozta a kutató. - Ahogyan öregszünk, fiatalabb korunknál sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy más emlékek interferenciákat okozzanak az agyunkban."
Vagyis amikor valami olyan dolgot tapasztalunk, amivel korábban már találkoztunk, például az autó leparkolása, az agyunk már elraktározott információkat hív elő ahelyett, hogy iktatná az újat, és azt hívná elő. Ennek eredményeképpen pedig nem találjuk meg rögtön az autót, és egy ideig fel-alá járkálunk a parkolóban. Talán ezért nosztalgiázunk többet idősebb korban, mert könnyebb előhívni a régi emlékeket, mint újakat készíteni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ez is érdekelheti
A Proceedings of the National Academy of Sciences május 9-i online kiadásában megjelent tanulmány szerzői elmondták, hogy eredményeiknek köszönhetően közelebb jutottak az idős korral járó emlékezetvesztés mögött rejlő mechanizmusok alaposabb megértéséhez. Az eredmények gyakorlati következményekkel is járhatnak majd az Alzheimer-kór kezelésében, mert a hippokampusz az az agyi terület, amely e betegség során nagyon korán leromlik. A következő lépésben a kutatók klinikai kísérleteket indítanak korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő betegekkel, és az azonosított mechanizmusok révén próbálják mérni a terápiás gyógyszerek hatékonyságát.
Legjobban: