Költöztetnék a belvárosi varjúkolóniákat

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentek meg belvárosi zöldövezetekben a vetési varjak fészekkolóniái. A városlakók bosszankodnak a hangos és szemetelő madarak miatt, holott az állatok éppen az ember tevékenysége miatt kényszerültek a városon belülre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei megoldást keresnek az ember-madár konfliktusra.

A néphagyomány évszázadok óta babonás félelmet táplál a fekete állatok iránt. A sötétebb színű denevér és a patkány sokak számára valóban nem túl esztétikus állat, és esetükben a kórokozók hordozása miatt az óvatosság sem teljesen alaptalan, de a hosszú ideje házi kedvencként tartott macskára is a balszerencse hozójaként tekintettek, ha a szőre éppenséggel sötét színű. Nincs jobb helyzetben a vetési varjú sem, amelyet sok évtizeden át dúvadként kezeltek, állományát mérgezéssel, csapdázással és kilövéssel ritkították. A városlakók a folytonos károgás, a fészek- és pihenőfák alatti ürülékpotyogás, időnként pedig a nyitott szemetesek tartalmának szétszórása miatt panaszkodnak rájuk.

Míg néhány évtizede házi kedvencként szinte kizárólag csak kutyát és macskát tartottak, mára egyre többen osztjuk meg a lakásunkat valamilyen egzotikus állattal. Milyen veszélyt jelent egy papagáj, szakállas agáma vagy házi egér tartása? Szakemberre beszélgettünk a témáról!

Pedig a kellemetlenséget mi magunk hoztuk a fejünkre, ezek az állatok éppen azért keresnek menedéket közöttünk, mert természetes élőhelyéről szisztematikusan kiszorítottuk az egyre területéhesebb mezőgazdaságunkkal. Jelenléte, ürüléke veszélyt jelenthet az emberre? Ornitológus szakemberrel beszélgettünk.

Csak fokozza a problémát, ha szétzavarják őket

"A varjúfélék többsége a fákkal tarkított, nyílt területeken, gyepen és szántókon, a talajon keresgél élelmet. Ideálisak számukra a belvárosi parkok, ahol a fák között nagy kiterjedésű gyepek húzódnak, az embernek köszönhetően pedig bőséggel akad ételhulladék is. Ezek a körülmények az eredeti élőhelyükhöz hasonlatosak, ezért itt jól érzik magukat" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Munkájából adódóan a szakember sokat foglalkozik az ember-madár konfliktusos kérdések kezelésével, így gyakran hozzá futnak be a panaszok a hangoskodó és szemetet szétszóró állatokról. Elmondása szerint a városlakók elsősorban a vetési varjakra panaszkodnak, míg ugyanis a dolmányos varjú magányosan fészkel, ezek az állatok kolóniákban költenek, nem kis hangzavart keltve a környéken.

A vetési varjú problémamegoldó képessége és társas intelligenciája kimagasló
A vetési varjú problémamegoldó képessége és társas intelligenciája kimagasló

Rendkívül intelligens madárról van szó, problémamegoldó képessége és társas intelligenciája mai ismereteink szerint egy átlagos 3-4 éves gyerekével egyenértékű, ezért villanó tárgyakkal, madárijesztőkkel, vagy bármiféle ilyen eszközzel tartósan nem lehet őket elriasztani. A lakosság kérésére sokszor a tűzoltók verték le a fészkeket, aminek eredményeként egy nagy telepből, jóval nagyobb területet érintve számos kicsi lesz, így a károgó koncert sokkal több embert érint. Tartós megoldást csak az jelenthet, ha a varjakat sikerülne rávenni a városon kívüli, vagy a kevésbé lakott területeken költésre.

Városon kívül kapnának területet a varjak

"A második kékvércse-védelmi LIFE projekt keretében már évek óta zajlanak olyan kísérletek, amelyben munkatársaink azt vizsgálják, mennyire fogadják el a madarak a felkínált fészekanyagot. Ha sikerrel járnánk, akkor az önkormányzatok kijelölhetnek a városon kívüli - vagy városon belüli, ipari - területeket, ahova téli etetéssel és fészekanyaggal kicsalogathatnánk a madarakat" - magyarázta Orbán Zoltán. Az eddigi kísérleti eredmények ígéretesek, így valószínűleg az önkormányzatok hajlandóságán és a lakosság együttműködésén múlik majd, hogy egy-két éven belül megkezdődhessen a városi kolóniák új telephelyre csalogatása.


Az elmúlt harminc évben a vetési varjú állományának mintegy 90 százalékát kipusztították, a rendszerváltás megelőző években még 250 ezer párra becsülték a fészkelők számát, napjainkra ez 20-23 ezerre csökkent le. A folyamatos üldöztetés elől az állomány jelentős része lakott területekre települt, ahol nem kell tartaniuk a vadászattól, illetve könnyen jutnak táplálékhoz is a parkok gyepén és a szeméttelepeken. Az irtással ráadásul a kényes ökológiai egyensúly is megbomlott: nem csak a vetési varjak, de a fészkeikbe társbérlőként költöző, fokozottan védett kék vércsék is veszélybe kerültek. Ezért a vetési varjú ma már védett madár Magyarországon.

Nem jelentenek közegészségügyi problémát

Tévhit azonban azt gondolni, hogy a lakott területen élő bármelyik madárfaj, így a varjú is veszélyes lenne az emberre. Az általános higiénés szabályok betartása mellett a madarak sem székletükkel, sem "szemetelő" szokásaikkal nem jelentenek közegészségügyi problémát - emelte ki az ornitológus. "Elvileg nagyobb veszélyt jelenthet az ember egészségére a lakásban tartott kanári, hiszen azzal egy szűk légtéren osztozunk. Lakott területeken a nemtörődöm állattulajdonosok által össze nem szedett kutya- és macskaürülék pedig még ennél is nagyobb veszélyt jelent" - tette hozzá a szakember.

Súlyos fertőzések madaraktól

A madarakról emberre terjedő fertőzések, az ornithozisok között az egyik leggyakoribb a psittacosis, amit egyik legjellegzetesebb hordozójáról papagájkórnak is neveznek. A papagájkór a Chlamydia psittaci baktérium által okozott ritka tüdőgyulladás. A baktérium elsősorban madarakban található, így a különféle díszmadarakban - papagájfajokban, galambokban, pintyekben- valamint baromfikban - csirkékben és pulykákban- vízi szárnyasokban, vagyis kacsákban, libákban fordul elő. A betegség kialakulásáról és veszélyeiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben!

Keressük az Év magánrendelőjét!

Ossza megmásokkal is személyes
tapasztalait!

Szavazatával wellness hétvégét nyerhet!

Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Csicseriborsó-levesCsicseriborsó

Csicseriborsó-levesKülönleges finomság, melyet az egész család szívesen fogyaszt

Aranyér és a sportSport

Aranyér és a sportMozogjon a keringéséért!

Van megoldás?Striák

Van megoldás? Mik azok a striák, és mit lehet tenni ellenük?

Természetes bőrápolókBőrápolás

Természetes bőrápolókA 8 legnépszerűbb szépítő növény

A zsíros korpaKorpásodás

A zsíros korpaEgy alattomos fertőzés eredménye

TSH-szintPajzsmirigy

TSH-szintMekkora az ideális érték?

A fogamzásgátló elhagyásának következményeiFogamzásgátló

A fogamzásgátló elhagyásának következményeiOlykor felborul a ciklus és rendszertelenül jelentkezik a vérzés

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szerdán délelőtt jellemzően fátyolfelhők szűrik majd a többórás napsütést, legfeljebb északon jelenhetnek meg vastagabb felhők is az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag