Így javítanák a húsminőséget

Korai lenne génszerkesztett babákat világra hozni Egy nemzetközi szakértőkből álló testület arra a megállapításra jutott, hogy még mindig túl korai lenne génszerkesztett babákat világra hozni. A tudomány ugyanis nem elég fejlett a csecsemők biztonságának garantálásához. Ha kíváncsi a részletekre, kattintson korábbi cikkünkre .

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Így segítené ez az újítás a gazdákat

A Washingtoni Állami Egyetem szaporodásbiológiai szakembere, Jon Oatley és kollégái a DNS szerkesztésére alkalmas CRISPR-Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazva iktatták ki - sertéseknél, kecskéknél és szarvasmarháknál - a hímek termékenységében kulcsszerepet játszó egyik gént a még embrionális állapotban lévő állatoknál, amelyekből később a "bérapák" fejlődtek. A hímek sterilen születtek, majd miután donorállatoktól származó őssejteket ültettek a heréikbe, elkezdtek ondót termelni. A kutatók szerint az eljárás segíthetne a gazdáknak, hogy egészségesebb és termékenyebb állatokat neveljenek kevesebb víz, takarmány és antibiotikum felhasználásával.

Ezért nem lehet még alkalmazni a gyakorlatban

A világ távoli vidékein élő tenyésztőknek is jobb hozzáférése lenne a legjobb állatoktól származó genetikai anyagokhoz, ami segítené a precíziós állattenyésztést. "Ezzel a technológiával szélesebb körben elterjeszthetőek a kívánt tulajdonságok és javítható az élelmiszertermelés hatékonysága" - húzta alá Oatley, megjegyezve, hogy a módszer óriási hatással lehet az élelmezés-bizonytalanság kezelésére világszerte. A kutatók hangsúlyozták, hogy az általuk használt génszerkesztési eljárással kizárólag olyan változás idézhető elő, amely természetes módon is előfordul egy adott fajon belül.

Ez is érdekelheti

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

génmódosítás

Ismét dolgozik a génmódosított babákért elítélt kutató

szervátültetés

Két emberbe is génmódosított sertésszervet ültettek

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

Ez a kutatás az elmélet működőképességét igazolta és megmutatta, hogy a technika működik. A jelenlegi szabályozás szerint azonban génszerkesztett apaállatokat sehol a világon nem lehet hasznosítani a táplálékláncban, annak ellenére, hogy utódjaik nem lennének génmódosítottak .