A sajtó nemrégiben tele volt a pennsylvaniai McAdoo városkában élő 25 éves Justin Smith csodálatos esetével, aki megmenekült a fagyhalál karmai közül. Éppen egy éve gyalogosan hazafelé tartott egy országút mentén, amikor otthona közelében baleset érte. (Ő maga nem emlékszik a történtekre, de feltételezik, hogy elcsúszott és beütötte a fejét.) Jó 12 órát feküdt a hóban és fagyban, s annyira kihűlt, hogy mire rátaláltak, a testhőmérséklete már 20 Celsius fok alá csökkent. Az első vizsgálatok során nem mutatott életjeleket, s klinikailag halott volt 12 órán át.
Ennek ellenére az orvosok úgy gondolták, hogy lehet remény az újraélesztésére, mert 12 órányi fagyban fekvés után ahhoz túl meleg volt, hogy halott legyen. A felmelegítést és újraélesztést 15 órán keresztül folytatták meleg, oxigéndús vérrel. És Smith hat héttel azután, hogy holtan találták, elmehetett a kórházból, csak pár lefagyott ujja bánta a kalandot.
„A hipotermia elnyomja az anyagcserét. Ha ez elég gyorsan megtörténik, akkor az agy nem szenved visszafordíthatatlan károsodást. De ha ez nem elég átfogó a lehűlés, vagy túl lassan történik, akkor eljuthat arra pontra, ahonnan nincs visszatérés” – fejtette ki H. Craig Heller, a Stanford Egyetem biológia professzora.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ezek a véletlen és csodálatos hipotermiás túlélési történetek inspirálták az orvosokat, hogy megvizsgálják, lehet-e potenciális életmentő ellátás a lehűtés.
A jelenleg használatos eljárásokban az orvosok csak kissé, néhány fokkal csökkentik a test hőmérsékletét (ami közel sem olyan extrém, mint a véletlen hipotermia) koraszülöttek és agysérültek kezelésénél.
De miután kísérletekben – ahol sertéseket hűtöttek le 10 Celsius fok alá, és az állatok túlélték –, a kutatók terápiás hipotermia kísérletek végrehajtásáról határoztak emberek részvételével. A próbálkozások 2014 óta folynak a University of Pittsburgh orvosi központjában olyan betegeknél, akik súlyos traumát szenvedtek, például meglőtték őket. A betegeket lehűtésével és a haldoklás folyamatának felfüggesztésével időt nyernek a műtőben, hogy a sebészek dolgozhassanak. A hűtési folyamat gyorsasága érdekében kiszivattyúzzák a betegek vérét, és a helyére speciális hideg fiziológiás sóoldatot töltenek.
„A hideg sóoldatot találtuk a leggyorsabb módszernek, amellyel lehűthetjük az agyat és más szerveket. A betegek amúgy is már több mint felét elveszítették a vérmennyiségüknek a trauma miatt, mielőtt elkezdjük a sóoldatos eljárást” – mondta Samuel Tisherman, a kísérletet vezető sebész.
Miután a sérüléseket kezelték, a sóoldatot ismét vérre cserélik és felmelegítik a pácienst. A kísérleti beavatkozást csak akkor lehet elvégezni, ha a betegek enélkül várhatóan meghalnának. Az eljárásról szerzett tapasztalatok és eredmények összegyűjtése időt vesz igénybe, s Tisherman szerint nem várható, hogy azokat két éven belül közzé tennék.
De ez a munka hatással lehet a halál beálltának kimondására is. Tisherman szerint erről annyi mondható: „a betegek akkor haltak meg, amikor már elfogytak a módszerek a megmentésükre, és halottnak nyilvánítjuk őket.”
A halál kérdése az orvosok között továbbra sem kerül nyugvópontra. Ennek okát Heller professzor a következőkben fogalmazta meg: „amikor kinyilvánítják valakiről, hogy halott, az vajon az agyhalál vagy szívhalál? Valójában mi a sejtekben vizsgáljuk a halált. De sokmilliárd sejt van az emberekben. Hány százalékuknak kell elpusztulnia ahhoz, hogy valaki halott legyen?”
A hipotermiát valószínűleg egyre intenzívebben fogják használni a gyógyászatban az elkövetkező években. De az elkövetkező évtizedekre a tudósok azt a még ambiciózusabb célt tűzték ki, hogy hosszú távú, jogszabályok által szabályozott hipotermia vagy mélyálom tegye lehetővé az emberek a hibernálását, ami esélyt ad a hosszútávú túlélésükre.
Ez azért is fontos volna, mert az űrutazásoknál a hibernálásnak komoly hasznát tudnák venni. Az Európai Űrügynökség (ESA) például intenzív kutatásokat folytat ezen a területen. A tudósok azonban bevallják, hogy messze vagyunk annak megértésétől, hogy miként kerülnek természetes körülmények között egyes állatok hibernált állapotba, ami pedig kulcskérdés volna a biztonságos emberi hibernáció eléréséhez.
Így a következő években a test lehűtésének hasznát bizonyosan inkább a gyógyításban figyelhetjük majd meg. Hiszen a segítségével akár túl is élhető néhány dolog, ami egyébként biztosan halálos.
Forrás: Quartz
Legjobban: