Emiatt beszélünk ma úgy, ahogy
Őseink táplálkozása is nagy hatással volt arra, ahogyan ma az emberek többsége beszél - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport. "Köztudott, hogy a nyelvek a társadalmak változásaival együtt fejlődnek, de az általunk képzett hangokat nagyban meghatározza az álkapocs elhelyezkedése, arra pedig hatással van az, hogy miként rágjuk meg táplálékunkat" - olvasható a friss a tanulmányban.
A nyelv tanulmányozása gyakran kulturális tényezőkre összpontosít, de az új kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a nyelv biológiai jelenség is, a kettőt nem lehet elválasztani egymástól - véli Balthasar Bickel nyelvész, a tanulmány társszerzője.
A kutatók kőkori és modern koponyákat tanulmányoztak és szimulációkkal megfigyelték meg, hogy az állkapocs különféle elhelyezkedése alapján milyen hangokat tudunk kibocsátani. A ma létező nyelvek mintegy negyedét, kétezer nyelv adatbázisát elemezve képesek voltak meghatározni, hogy egyes hangokat hol és milyen gyakran használnak.
A nyelv alakulásának háttere
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A vadászó-gyűjtögető társadalmak csoportjai által beszélt nyelvekben nagy valószínűséggel kevésbé használhatták azokat a mássalhangzókat, amelyeket a későbbi, földművelő társadalmak használtak - állapították meg a kutatók. Noreen von Cramon-Taubadel antropológusa szerint ugyanis anatómiánk megváltoztatta a nyelvekben lévő hangok típusait is.
A kőkori koponyák különböznek a modern koriaktól. A régebbi koponyákban a felső és az alsó fogak közvetlenül egymásra záródnak, míg a modern emberkében van bizonyos túlharapás. Ez azt jelenti, hogy a felső fogak kijjebb helyezkednek el az alsókhoz képest, ha a száj zárva van.
Ezért változtak a hangok
A növénytermesztés és a főzés elterjedése előtt a korai emberek nyers húst rágtak, ami az állkapocs és a fogak számára kemény munka volt. A puhább, főtt ételek bevezetésével azonban megváltozott a rágás módja. Ez pedig nemcsak az állkapocs állását változtatta meg, de a könnyen kiejthető hangokat is. Könnyebbé vált például az "f" és a "v" hang kiejtése.
A kutatók 52 indoeurópai nyelvet vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az "f" és a v"" hang miként jelent meg bennük. Kimutatták, hogy amikor a nyers ételeket felváltotta a lágyabb főtt hús, burgonya, rizs és zöldség, ezek a hangok egyre elterjedtebbé váltak.
Legjobban: