Ez várna ránk, ha elhagynánk a Földet

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Sokan álmodoznak arról, hogy a Föld körül keringenek egy űrhajóban, esetleg eljutnának a Holdra, vagy netán még távolabb. Ám valójában ez nem is annyira élvezetes dolog. Egy hosszabb űrutazás komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Az űrutazás legyengíti a szervezetet, megbetegít és depressziót okoz. Erre jutott a BBC, amelynek cikkében több szakértő is megszólal.
Az űr nem az a környezet, amelynek túlélésére az emberi evolúció képessé tett minket - összegezhető Kevin Fong véleménye, aki University College London egyik speciális - a nagy magasságok, a világűr és az extrém környezet orvosi problémáival foglalkozó - kutatórészlegének alapítója. Szerinte az űrutazás ugyanolyan expedíció, mint a többi: örülni kell annak is, ha egyáltalán képesek vagyunk felkészülni rá.

Ájulás, hányinger

Számos kellemetlen és rossz dologra kell ugyanis készülni. Így a rakétával való indulás után 10 másodperccel az űrhajósok elájulhatnak, miután a nehézségi gyorsulás négyszeresét kell elviselniük, vagyis súlyuk hirtelen négyszeresére növekedhet. A vér a lábakba tolul ilyenkor, így az agynak pótlólagos vérre van szüksége az öntudat megőrzéséhez. Erről Jon Scott beszélt, aki a Qinetiq cég tudósa. A vállalat emberi centrifugákat működtet az angliai Farnborough-ban. A gyorsulás megnövekedése a reakcióképességet is csökkenti (még ha nem is ájul el valaki). Már viszonylag alacsony gyorsulásnál, vadászpilótáknál is előfordulhat ez.

Az űrhajó indítása után 10 perccel többnyire hányinger fogja el az űrhajósokat. Fong szerint ez a belső fülben lévő érzékeny egyensúlyszerv miatt van így. Ez a szervünk a gravitáció hiányára reagál. Így a pilóták fontos vezetési készségeit is rontja az egyensúlyzavar. Különösen a mozgó tárgyak érzékelése válik nehézzé ilyenkor.

A hányinger és egyensúlyzavar miatt az űrhajósok képtelenek lehetnek a kijelölt feladatok végrehajtására. Az "űrbetegség", a tengeri betegség mintájára okozhat problémákat. Az Apollo-9 program során kipróbált holdkomp irányítására először képtelen volt az amerikai űrhajós, Rusty Schweickart. (Az igazi holdraszállást az űrkutatás történetében később hajtotta végre az Apollo-11 legénysége.)

Dagadt fej - két nappal az indulás után

Kilövés után két nappal újabb problémák merülhetnek fel: egyszerűen megdagadhat a fejünk. Olyan ez az érzés, mint amikor a bokánk dagad meg egy hosszú repülőúton. A gravitáció hiánya miatt a folyadékok felgyűlhetnek a fejünkben, mert olyasmit élhetünk át, mintha fejen állnánk. Hasonlót tapasztalt a "bedugult orrú" kanadai űrhajós, Chris Hadfield nemrégiben a BBC szerint.

De ez még csak a kezdet. Újabb kutatások szerint az űrrepülés károsan hathat a látásunkra is. MRI-szkennerrel végzett vizsgálatok szerint a Texasi Egyetem munkatársai úgy találták, hogy az űrhajósok kétharmadánál elváltozások léptek fel. A NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) szóvivője, William Jeffs szerint ennek okai egyelőre még nem tisztázottak. Változhat a retina, a látóidegek, a szem alakja. Mindez akár összefügghet a koponyán belüli nyomás változásával.

Elhaló izmok és eltűnő csontok

Ez várna ránk, ha elhagynánk a Földet (Fotó: Europress)

Ez várna ránk, ha elhagynánk a Földet
(Fotó: Europress)

Egy héttel az indulás után megint más problémák jönnek elő: az űrhajósok kezdik elveszíteni az izmaikat és csontjaik is gyengülnek. A test számos alrendszere a gravitációtól függ - magyarázza Fong. Bizonyos izomcsoportok 7-10 nap alatt leépültek a kísérleti patkányokban, amelyet űrutazásokon teszteltek.

Ez a szívizom romlásához is vezethet. Ez komoly gondot nem a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) okozhat, hanem akkor, ha a Marsra akar valaki eljutni, 200 millió kilométerre a Földtől. Elképzelhető, hogy ekkor már nem tud majd járni sem.

Éppen ezért az űrhajósoknak gyakorlatokat kell végezniük az ISS-en, hogy megőrizzék testi erejüket. Ám hat hónap után, amikor visszatérnek a Földre, így is sokuknak gondot okoz még a járás is.

A csontok is gyakorlatilag eltűnnek a gravitáció nélkül: a terhelés alatt lévő csontok havonta egy-két százaléka szívódik fel - Fong szerint. Ez óriási mennyiség, és a leépülő kalcium a vérbe kerülhet. A jövőbeni Mars-utazóknak ez valójában pusztító hatású lehet, akár a lábuk is eltörhet az első lépéseknél.

A kilövés után két héttel alvászavarokkal küzdenek az űrhajósok. Az éjjelek és nappalok váltakozása felborul az asztronautáknál. A Föld körül keringő űrhajósok például 90 percenként élhetik át a hajnalodást. Emellett még a körülményeket nehezíti, hogy túlhajszolt tempóban kell dolgozniuk, váltásokban, és a falhoz rögzítve kell aludniuk.

Az indulás után egy évvel: betegség

Az űrutazás pusztító hatással van az immunrendszerre is. A NASA a gyümölcslegyeket tanulmányozta, és egy év után fehérvérsejtjeik kevésbé voltak hatékonyak. Kiderült, hogy egerek, rovarok és szalamandrák is fogékonyabbak lettek a betegségekre az űrutazás nyomán. A kutatók itt is a gravitációt teszik felelőssé - bár teljes bizonyosságról nincs szó.

A legaggasztóbb azonban a kozmikus sugárzás. A Nemzetközi Űrállomás még nincs olyan magasan, így a légkör egy kicsit még védi is, de a Hold- vagy a Mars-utazók már teljesen ki vannak téve a veszélyes kozmikus sugárzásnak. A túl hosszú utak során akár halálos dózist is kaphatnak az asztronauták.

Ugyanakkor a NASA szerint a holdutazók, akik már jártak ott, nem mutattak nagyobb fogékonyságot a rákra, tehát néhány nap a légkör nélküli, "mély" űrben nem okoz feltétlenül visszafordíthatatlan károkat.

Indítás után két évvel: depresszió

Ha valaki túlélte a kilövést, a hányingert, tud aludni, gyakorol eleget ahhoz, hogy járni tudjon a Marson, akkor fizikailag lehet olyan állapotban, hogy landoljon a vörös bolygón. Ám pszichikailag nem biztos - vet fel egy újabb kérdést a BBC.

Az Európai Űrhivatal (ESA) és egy orosz tudományos intézet közös kutatást végzett 2010 júniusában. Hat embert 520 napra "ál-Mars-utazásra" küldtek, és itt a pszichológiai hatást mérték. Kiderült, hogy odafelé még jól viselték az unalmas napi feladatokat a résztvevők, sőt a Marson is sikerült (elméletben) sétálniuk, de a visszafelé úton már valódi problémákat okozott a rutinszerű tevékenységek ismétlődése.

A legénység megosztottá vált, és számos probléma jelentkezett. Egyszerűen: unalmas volt egy kapszulában ülni ennyi ideig, és a saját reciklált vizeletet inni. Éppen ezért a jövőbeni kutatások a pszichológiai kockázati tényezők mérséklésére irányulnak majd a NASA szóvivője szerint.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32751

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt tovább vékonyodik, csökken a felhőzet, pár órára kisüt a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag