Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Anyáról gyermekre? Betegségek, amelyeket az édesanyánktól öröklünk

Anyáról gyermekre? Betegségek, amelyeket az édesanyánktól öröklünk

A biológus válaszol

2012.05.06.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Szabó Emese

 Nők Lapja Egészség

Nem sok olyan betegség van, amely csak anyáról lánygyermekre öröklődik, ám jóval több, amelyek a férfiakat is érinthetik, de nagyobb problémákat a nőknél okoznak. Kónya Márton, a Géndiagnosztika Nőgyógyászati és Családtervezési Központ biológusa válaszol.

Több olyan női betegség is van, amely a szó szoros értelemben ugyan nem öröklődik, a rájuk való hajlam viszont átadódhat. Ez persze nem jelenti egyértelműen, hogy konkrétan betegséget is okoz, ám a fokozott kockázat miatt a szűrés minden ilyen betegség esetben fontos - vág a téma közepébe szakértőnk. Mint tőle megtudtuk, nők esetében ilyesféle kockázatot elsősorban a felmenőket érintő mellrák és petefészekrák jelenthet.

- Ezen betegségek családon belüli előfordulásával érdemes mindig tisztában lenni, még akkor is, ha az ismétlődés kockázata pontosan nem meghatározható. Azt azonban tudjuk, hogy a kockázat annál nagyobb, minél több családtagot érint a betegség - hangsúlyozza Kónya Márton. A hajlam átörökíthetőségére vonatkozó konkrét számot azért nem lehet mondani, mert a betegség megjelenése mögött többféle mutáció is állhat. Emellett az sem túl biztató, hogy hajlam esetén a betegség kialakulásának kockázata nem csökkenthető: - Mivel az ilyen jellegű bajt életmódbeli változtatásokkal nem lehet megelőzni, fokozott kockázat esetén a hangsúly inkább az amúgy is fontos szűrővizsgálatokra tevődik át - mondja a biológus, majd hozzáteszi, hogy a méhnyakrák esetében - mivel annak hajlama nem örökölhető - más a helyzet. - A szűrővizsgálatok ez esetben is fontosak, de mivel a méhnyakrákot vírus okozza, e daganattípus kialakulása szempontjából nagyjából csak az a kérdés, hogy e vírusnak a szervezet mennyire tud ellenállni, illetve egyáltalán találkozik-e vele. Emiatt lehet szerepe a HPV vírus ellen oltásnak, illetve - mivel szexuális úton terjedő vírusról van szó - a védekezés módjának. Az tehát önmagában - szemben a mell- és a petefészek-daganattal - nem jelent kockázatot, ha családon belül előfordult már méhnyakrák.

Visszaüt a visszér?

A visszér kialakulásának kockázata nem csak női ágon öröklődik, ám mivel a nőket fokozottabban érintheti, örökölhetőségével, családon belüli halmozódásával érdemes tisztában lenni. Először is tudni kell azt, hogy visszértágulat kialakulásának esélyei erősen függnek attól, hogy milyen vastagok az érfalak, illetve mennyire ellenállóak. Ennek ugyanis nagyon összetett genetikai háttere van, így a velük kapcsolatos problémát családon belül könnyen öröklődhetnek. - Annak hátterében, hogy ezek a problémák hölgyeket nagyobb valószínűséggel érinthetik, az áll, hogy a nők izomzata gyengébb, és nehezebben tartják meg magukat a szövetek is. Ha tehát a családon belül visszér már előfordult, akkor hölgyek esetében ez a panasz nagyobb eséllyel fog kialakulni. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy visszér esetében már az egyéb hajlamosító tényezők is szerepet játszanak. Ha ugyanis a fokozott hajlamhoz magasabb testsúly és állómunka is társul, a kockázat még inkább megnő - hangsúlyozza szakértőnk.

Célkeresztben a trombózis

Női ágon ugyancsak nagyobb eséllyel okoz problémát a szintén mindkét ágról örökölhető trombózishajlam. - Bár ez a panasz a férfiakat és a nőket egyaránt érintheti, családi halmozódás esetén a nők a veszélyeztetettebbek, főleg akkor, ha erős trombózishajlamuk mellett fogamzásgátlót is szednek, vagy esetleg dohányoznak. Ilyen esetben a trombózishajlam okozhat vetélést is, ami már egyértelműen anyai, azaz női ágon öröklődő, nőket érintő probléma - mondja szakértőnk. Mint megtudtuk, a trombózisos betegségek 30-40 százalékáért az öröklött tényezők felelősek, a kockázat az egyéb rizikófaktorok csökkentésével enyhíthető. "A mélyvénás trombózis kockázata többféleképpen is csökkenthető. Érdemes például sportolni, felhagyni a dohányzással, és másfajta fogamzásgátlási módszert választani. Ez különösen akkor fontos, ha a hajlam genetikai szűrésekkel is kimutatható. Ebben az esetben ösztrogéntartalmú fogamzásgátló szereket egyáltalán nem szabad használni, hanem át kell térni ösztrogénmentes készítményekre vagy egyéb fogamzásgátló módszerre" -hangsúlyozza a biológus.

Ha kíváncsi, milyen megelőző intézkedéseket tesznek szerte a világban például a családi kórelőzmények ismeretében a mellrák ellen, vagy arra, hogy a csontritkulás hogyan halmozódik a családban, keresse a Nők Lapja Egészség májusi számát az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő a Sanoma Magazincentrumában!

Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Szponzorált hirdetések