Agyszövetet hoztak létre őssejtekből!

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Medipress

Japán kutatók bejelentették, hogy a világon először sikerült működő emberi agyszövetet létrehozniuk őssejtek segítségével, ez új reményt adhat a betegeknek.

Szélütés

Szélütés

Az állami Riken kutatóintézet munkatársai elmondták, hogy humán embriókból nyert őssejteket használtak fel az emberi agy legfőbb irányítójának, az agykéregnek a létrehozásához. A szövetek úgy szerveződtek négy különálló zónába, mint ahogyan az a magzatoknál is látható, és olyan idegi-elektromos aktivitást mutattak, mint az elektromos jelátvitel.

Az őssejtkutatást úgy tekintik, mint potenciális életmentő eljárást az olyan betegségekben, mint a rák vagy a cukorbetegség, továbbá ezzel az eljárással pótolni lehet a károsodott sejteket, szöveteket és szerveket. A kutatócsoport korábbi vizsgálatai azt mutatták, hogy az őssejtek képesek bizonyos sejtekké differenciálódni, ám mostanáig nem szerveződtek össze működő szövetté.

"A helyreállító terápiával csak néhány betegség gyógyítható egyszerű sejtátültetéssel. A szövetek átültetése nagyobb sikerrel kecsegtet a funkciók helyreállításában. A szövettenyészetek még mindig elégtelenek és túl kicsik ahhoz, hogy a stroke-os betegek kezelésére használjuk őket. Azonban az in vitro tenyésztett hatrétegű érett agykéregszövet, amely a felnőtt emberi agyban található, már felhasználható lesz" - olvashatjuk a tanulmányban. A szövetek "mini szervként" is funkcionálhatnak az Alzheimer-kór okának kutatásakor, vagy új vakcinák kifejlesztése során.

Az embrionális őssejteket egy életképes embrió elpusztításával nyerik és ezt sokan elfogadhatatlannak tartják. A Riken intézet szerint az agyszövetet "indukált pluripotens őssejtekből" hozták létre, ezek hasonlóak az embrionális őssejtekhez, azonban mesterségesen indukáltak, általában érett sejtekből, típusosan bőrsejtekből nyerik őket. A tenyésztett szövetek olyanok, mint a miniatűr gombák, átlagosan két milliméter átmérőjűek.

A kutatást Yoshiki Sasai vezette a Riken Fejlődésbiológiai Központban a Nyugat-Japánban található Kobe városában.

A csoport egerekből származó embrionális őssejtekből is létrehozott agykéregszövetet. Az egérszövetek segítségével a tudósok igazolták, hogy egy olyan idegsejthálózatot hoztak létre, amely szabályszerűen válaszol a stimulusra. A szöveteket különböző kéregtípusok szerint lehet szelektíven indukálni, ilyen például a memóriát, a látással kapcsolatos érzéseket vagy más feladatokat ellátó kéregrész.

A kutatás eredményeit a Cell Stem Cell című amerikai folyóirat november 6-i online kiadásában publikálták.

Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
Animáció: HáziPatika.com

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag