A jövőbelátás működik - pár másodpercre

Hétköznapi telepátia: hogyan jósol meg az agyunk eseményeket a közeljövőben
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Medipress

Önnel is előfordult már, hogy megjósolta, mikor jön a busz, ki kopogtat az ajtón, vagy eltörik-e a szemüveg, ha leesik? A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói vizsgálni kezdték, milyen folyamat révén végzi az agyunk ezeket a hétköznapi előrejelzéseket.

Bár első hallásra a tőzsdeügynököket, az edzőket és a jósnőket érdekelhetnék az eredmények, valójában a skizofrénia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór és más neurológiai betegségek korai stádiumában szenvedő betegek számára hozhat előrelépést a kutatás.

A Journal of Cognitive Neuroscience legújabb számában megjelent tanulmány szerzői a középagyi dopaminrendszerre összpontosítottak, arra az evolúciós szempontból ősi rendszerre, amely jeleket küld az agy többi részére, amikor valamilyen váratlan esemény következik be. Funkcionális MR-vizsgálattal kimutatták, hogy ez a rendszer kódolja az előrejelzési hibát, amikor a nézőknek választaniuk kell, mi fog következni egy hétköznapi eseményt bemutató videofelvételen.

Jeffrey M. Zacks, a kutatás vezetője elmondta, hogy a közeljövő előrejelzése létfontosságú a viselkedés irányításában, és kulcsfontosságú összetevőnek számít a percepció, a nyelvfeldolgozás és a tanulás elméleteiben. "Értékes eszköz ahhoz, hogy el tudjunk futni a ránk támadó oroszlán elől, de még ennél is értékesebb ahhoz, hogy kitérjünk az útjából még az előtt, hogy az oroszlán ugrana. Óriási adaptív előny lehet, ha egy kissé túl tudunk tekinteni a horizonton" - állítja a pszichológus.

Zacks munkatársaival az előrejelző percepció működésének elméletén dolgozik. A teória középpontjában az áll, hogy a jövő előrejelzése nagyrészt a jelenben történő események mentális modelljének fenntartásán alapul. Most és akkor, ezt a modellt frissíteni kell, különösen akkor, amikor a környezet váratlanul megváltozik. Kísérletükben egészséges fiatal önkénteseknek mutattak hétköznapi események videofelvételeit. A felvételt egy darabig nézték, aztán leállították, és megkérdezték a résztvevőktől, vajon mi történhet öt másodperccel később. Az esetek felében a videót két esemény határán állították le, a másik felében pedig az esemény közepén. Az alanyok az esemény közepén több mint 90 százalékos pontossággal jelezték előre, mi fog következni, az események határán azonban alig 80 százalékos pontossággal, ráadásul ekkor bizonytalanabbak is voltak.

A funkcionális MR-vizsgálat azt mutatta, hogy jelentős aktivitás zajlott a résztvevők középagyi területein akkor, amikor az alanyok választottak, illetve amikor visszajelzést kaptak választásuk helyességéről. Zacks szerint a kísérlet azzal a reménnyel kecsegtet, hogy e jóslás alapú mechanizmusok felderítésével hatékonyabban ki lehet mutatni a korai stádiumú neurológiai betegségeket, és olyan eszközöket lehet kifejleszteni, amelyek segíthetnek a betegeken.

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag