A jövő próbaköve

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Klónozáskor egy élőlény pontos mását hozzuk létre oly módon, hogy a teljes genetikai program realizálódásának feltételeit biztosítjuk.

Világszenzációként hatott a hír, hogy egy amerikai laboratórium munkatársai emberi embriókezdeményt alkottak meg humán klónozással. Az alábbiakban megkísérlem a klónozással és az őssejtek kutatásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos fogalmakat tisztázni abban a reményben, hogy ez segítséget nyújthat a tisztelt olvasónak e kérdésekkel kapcsolatos saját álláspont kialakításában.

Klónozáskor egy élőlény pontos mását hozzuk létre oly módon, hogy a teljes genetikai program realizálódásának feltételeit biztosítjuk. Ennek technikája az, hogy differenciált szöveti sejtnek (pl. bőr) örökítőanyag- (DNS-) tartalmát sejtmag nélküli petesejtbe juttatván egy "nevelőanya" méhében (és/vagy lombikban) megfelelő körülmények között inkubáljuk. A korszerű növénynemesítésnek ez rutin módszere, ember esetében viszont megengedhetetlen szakmai és etikai szempontból egyaránt. A szakmai ok: az eljárás során olyan sok a hibalehetőség, hogy torzók keletkezésére sokkal nagyobb az esély, mint ép élőlények kialakulására. Az etikai szempontok elég nyilvánvalók. Megkülönböztetünk ugyan reproduktív (egész ember létrehozására irányuló) és terápiás célú (csak bizonyos szövet vagy szerv előállítását célzó) klónozást, de az utóbbi sem fogadható el etikai szempontból, mert a dolog ellenőrizhetetlenné válhat.

De ellenérv az is, hogy a célt a páciens sejtjének/szövetének saját genetikai állományú sejttel vagy szervvel való helyettesítését - saját szervből/köldökzsinórból nyert őssejtekkel is meg lehet oldani, nem kell hozzá klónozás. (Az őssejtek olyan differenciálatlan, osztódni tudó sejtek, amelyekből laboratóriumi körülmények között bármilyen szövet, szerv kifejleszthető.)

Mint ismert, Bush amerikai elnök a televízió nyilvánossága előtt nagy horderejű bejelentést tett: az Amerikai Egyesült Államok költségvetése a jövőben nem támogatja az új őssejtvonal előállítását célzó kísérleteket, de továbbra is támogatja azokat a kutatásokat, amelyek a már meglévő 60 embriális őssejtvonalon folynak, amennyiben azok az emberiség javát szolgálják. E döntés egy komoly vita kompromisszumos lezárását jelentette. Hogy e vita lényegét megérthessük, ismerkedjünk meg az őssejt fogalmával és fajtáival.
Amikor a petesejt és a hímivarsejt magja a petesejtben egyesül, létrejön az új egyed, a megtermékenyített petesejt. Egyéni életünk e pillanatban kezdődik. A petesejt osztódik, utódai nemzedékeken át továbbosztódnak. A korai embrió sejtjei még többnyire egyformák. Továbbfejlődési lehetőségeik is. A kialakult magzatban már sok millió utódsejt van jelen. A fejlődés során osztódásról osztódásra az egyes utódsejtek lehetőségei fokozatosan beszűkülnek.

Differenciált szöveteink sejtjei már igencsak különbözők: a hajhagyma őssejtjéből már csak hajhagyma-sejt lehet, a májsejt őssejtjéből már csak májsejt, az idegszövet őssejtjéből csak idegsejt, az agykamra falában található őssejtekből már csak agysejt és folytathatnám. Hasonlattal élve olyan ez, mint a gyermekek továbbtanulása. A bölcsőde és az ovi után már képzettebb a kicsi, mint azt megelőzően, de képzettségük még nagyjából azonos. Később az egyik szakmunkásképzőbe, a másik technikumba, a harmadik gimnáziumba megy továbbtanulni, s ezzel nemcsak specializálódnak, de továbbtanulási lehetőségeik is behatárolódnak. A gimnázium után tanulhat a fiatal orvosnak, mérnöknek vagy jogásznak, ám ha felvételt nyert az orvosegyetemre, akkor már aligha lesz belőle jogász.

Így van ez sejtjeinkkel is. A korai embriósejtek a bölcsődét, a későbbiek az óvodát, a még későbbiek az általánost végzett gyerekekhez hasonlíthatók. Kialakult szöveteink sejtjei már szakmunkások, orvosok, mérnökök, jogászok, zenészek, más irányban továbbfejlődni nem fognak.
Maradnak azonban tovább nem tanuló bölcsődét, óvodát, általános iskolát, sőt középiskolát végzett sejtjeink - ők a felnőttkori őssejtek -, amelyek egy megfelelő "gyorstalpalóval" még akármelyik "szakmát" (máj leszek, agysejt leszek) elsajátíthatják. A rólunk születésünk során leválasztott köldökzsinórban számtalan bölcsődét, óvodát végzett őssejt található, amelyekből elvben valóban bármilyen szöveti sejt kifejleszthető a megfelelő "esti iskolában", azaz: laboratóriumban, megfelelő körülménye k között. Mit jelent mindez?

Szervezetünkben (pl. az agykamrák falában) nemcsak differenciált ("tanult") sejtek, hanem "tanulatlan", "továbbképezhető" őssejtek is vannak.

Az őssejtek nemcsak abban különböznek kialakult szerveink, szöveteink sejtjeitől, hogy osztódni, s az osztódás során specializálódni, differenciálódni tudnak, hanem még többféle választási lehetőségük van, hogy végül milyen szöveti sejt alakul ki belőlük. Fejlődésük iránya - számunkra most ez a legfontosabb - laboratóriumi körülmények között befolyásolható. Ha tehát őssejtek birtokában vagyunk, lehetőségünk van azokból különféle szövetek kifejlesztésére. Léteznek tehát őssejtek, amelyek egyes degeneratív, illetve tumorbetegségek gyógyításának lehetséges eszközei: hol itt az etikai probléma?
A kérdések kérdése az, hogy honnan nyerjük a terápiás célra használni kívánt őssejteket. Az etikai konfliktus feloldása: őssejtek nem csak embriókból nyerhetők. A terápiában használható őssejteket laboratóriumban, a szövettenyésztés technikáját alkalmazva tartjuk fenn és szaporítjuk (belőlük őssejtvonalakat alakítunk ki) steril körülmények között, hogy kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. Kiindulási anyag nyerhető embriókból, egyes felnőtt szervekből (agykamrák fala, csontvelő), sőt: a mindmáig a szemetesbe kerülő köldökzsinórból is.
Bush elnök döntése az embrióból nyerhető őssejtvonalakra vonatkozik. Az elnök döntését azzal indokolta, hogy az amerikai kormány nem kíván olyan kutatásokat támogatni, amelyek élő embernek tekintett embrió elpusztításával járnak. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az őssejteken folyó kutatások reális reményt nyújtanak olyan öröklődő és főleg idősebb korban manifesztálódó betegségek gyógyításához, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a cukorbaj. Az elnöki döntést megelőzően megoldhatatlannak tűnő ellentétek feszültek az őssejtkutatásokat igenlők és ellenzők között. Az elnöki döntést mindkét oldal képviselői kompromisszumos megoldásnak tekintik, de vannak fenntartásaik. Az igenlők kritikája szerint a 60 meglévő embriális őssejtvonal kevés, mert közülük csak néhány alkalmas gyógyításra. Az ellenzők bírálata szerint a meglévő őssejtvonalakon történő kutatások állami támogatásával a korábbi "embriógyilkosságokat" legalizálják.
Emberi embriók elpusztítása tudományos vagy egyéb célból valóban megengedhetetlen, hiszen csupán önkényesen válaszolható meg a kérdés: mikortól tekintjük a magzatot az élethez való jogokkal rendelkező lénynek. Az őssejtproblémán túl e kérdés megoldatlansága tükröződik világszerte az abortusztörvényekben. A két szélsőséges álláspontot - az abortusz megengedhetetlen, illetve az anya szabad döntésének függvényében megengedhető - alighanem áthidalják a racionális meggondolások: alapos indok (a szülő vagy gyermek életének, egészségének veszélyeztetése, a magzat reménytelen kimenetelű, szörnyű életutat prognosztizáló genetikai defektusa) esetén lehet olyan magasabb erkölcsi szempont, amely az abortusz melletti döntő érv. A felesleges abortuszok elkerülésének mindenesetre legjobb eszköze a genetikai tanácsadáson és a prenatális diagnosztikán alapuló korszerű családtervezés.

Az abortusszal kapcsolatban nem, az őssejtekkel kapcsolatban azonban feloldható a bioetikai vita. Ennek aktualitását ugyanis jelentős mértékben csökkenti, hogy őssejtek más forrásokból (agykamra, köldökzsinór) is nyerhetők, és ehhez nem kell embriót elpusztítani.
Bush elnök döntése megtiltja az USA-ban új embrionális eredetű őssejtvonalak kifejlesztését, ugyanakkor a már meglévő embrionális eredetű sejtvonalakon szigorú feltételek mellett engedélyezik a kísérleteket. Más forrásokból nyerhető őssejtek terápiás szempontból azonban azonos értékűek az embrionális eredetűekkel. A saját szövetekből, illetve az őssejtekben gazdag köldökzsinórból nyerhető őssejtek előnye, hogy egyéni terápia lehetőségét kínálják. Alkalmazásukkal immunológiai reakció (az idegen sejt kilökődése) és a vírusfertőzés kizárható. Egy problémát kell megoldani: valamennyi újszülött köldökzsinórjának mélyhűtött tárolását. Ennek költségigénye minimális.

Ha a köldökzsinórok a szemeteskuka helyett a mélyhűtőbe kerülnének, a bennük tárolt "ovit végzett" őssejtek a köldökzsinór korábbi tulajdonosának később terápiás célra rendelkezésre állnának, igencsak előkelő helyre rukkolna előre hazánk a civilizált világ országai között. (A szerző genetikus, habilitált egyetemi docens)

Forrás: Magyar Nemzet, 2001.11.28.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+28, +34 °C
Minimum:
+14, +20 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt alapvetően napos időben lesz részünk, északon is csupán kissé növekedhet meg a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag