A gyáváknak köszönhetjük, hogy még élünk

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Minden ember fél. Ez jó, mert a félelem véd a veszélytől. Sőt! Számos szakértő szerint éppen azért létezik ma az emberiség, mert őseink közül azok élték túl a kardfogú tigriseket, akik nem álltak le velük birkózni, hanem egyszerűen elszaladtak. És utána ők nemzettek utódokat, nem a "birkózók".

A félelem velünk született alapérzés. A félelem az ősidők óta a veszélyes helyzetektől ment meg minket. Aki fél, az nem gyáva - ezt a három mondatot emeli ki cikke elején a német Focus magazin online kiadása.

A cikk valójában a félelem evolúciós szerepével foglalkozik, azzal, hogy ez az alapérzés milyen szerepet játszott az emberi nemen belüli kiválogatódásban.

Félünk attól, hogy lekéssük a vonatot. Félünk az atomenergiától. Félünk a pókoktól. A félelem egyfajta betegséget is jelenthet. Az aggodalom ma már népbetegség? - teszi fel a kérdést a lap. A válasz: nem. Már a hírhedt kardfogú tigrisek idejében is a félelem érzése segített a túlélésben. A félelem miatt szaladunk el, de ha kell, akkor harcolunk, és akár a halállal is szembenézünk.

Ideális esetben a félelem alapérzése segít a helyes stratégia kiválasztásában. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy mikor "használandó" ez az érzés. Buta módon ugyanis a félelem olyankor is fellép, és riadót fúj, amikor erre nincs szükség. Rendkívül érzékeny vészreakcióról van ugyanis szó.

Mik a szorongásos kórképek?

A szorongásos zavarokra a beteg irracionális félelme jellemző. A szorongás a nyugtalanító érzelmi tünetek - mint a nyugtalanság, az ingerlékenység - mellett jellemző testi reakciókat - bőrpír, verejtékezés, szapora légzés, erős szívdobogásérzés - is mutat. Tudjon meg többet, kattintson!

A Göttingeni Egyetem professzora, Borwin Bandelow a szorongással, félelemmel és ezek zavaraival foglalkozó szakértő, terapeuta. A pszichiáter szerint a reális és az irreális félelmek között kell megkülönböztetést tennünk. Az utóbbiakhoz tartoznak a fóbiák, a pánikrohamok és a szociális félelmek. Minthogy ezek iránt a pszichológusok kifejezetten érdeklődnek, sokszor úgy gondolják, hogy kezelni kell e problémákat.

A félelem segíthet a túlélő stratégia kialakításában

A félelem segíthet a túlélő stratégia kialakításában



Bizonyos emberek számára már születésük után elég egy kisebb stressz a túlzott félelemérzéshez. A nevelés is elősegítheti a félelmeket. Aki egy póktól megijed, az a gyerekeinek is átadhatja ezt az érzést.

Ugyanakkor a traumatikus félelmek azok, amelyek valóban reálisak és valódi okai későbbi félelmeknek. Tanulmányok szerint a traumák még a következő generációra is átöröklődnek. Végül szót kell ejteni a tényleges pszichikai betegségekről, bizonyos gyógyszerekről és drogokról, amelyek félelemérzést idéznek elő.

Milyen a jó félelem?

A "jó" félelem minden érzékünket "kiélesíti". A félelem diffúz érzelmi állapot, ami a test akut változásaiban is tetten érhető. A légzés és a szívverés felgyorsul, a pupillák kitágulnak, az izmok vérellátása javul, a figyelem és a koncentráció szintje emelkedik. A test ilyenkor stresszhormonokat szabadít fel, az emésztés, a táplálékfelvétel és a szex ilyenkor semmilyen szerepet nem játszik. Szervezetünk mindent mozgósít ahhoz, hogy készen álljunk a gyors reakcióra. Amint túl vagyunk e helyzeten, a szervezet visszatér a normális állapotába.

Az aggódás és a szorongás a félelem különleges formája. Ha a hétköznapokban sokszor félelemről van szó, sokan inkább a szorongást értik alatta. Ám aki Európa békéjéért aggódik, az nem érez semmiféle testi reakciót. Az emberek nem érzékelnek pánikreakciót, ha Ukrajnában háború fenyeget, ám éreznek ilyet akkor, ha például nagyközönség előtt kell felszólalniuk - mondja Borwin Bandelow. A testileg is érzékelhető félelem ugyanis csak akkor van jelen, ha valakit közvetlenül érint egy bizonyos szituáció.

A félelmek az életkortól is függnek. A gyerekek kitalált szörnyektől félnek, a fiatalokban a társas-szociális kapcsolatok váltanak ki hasonló érzéseket. A felnőttek viszont pánikrohamokkal, szorongásokkal küzdenek. Ez különösen 30-40 éves kor között lép fel. Az idősebb emberekben általában már nem lépnek fel hasonló reakciók, "félelembetegségek", ők ugyanis a reális veszélyektől félnek. Ez "túl óvatossá" teszi őket, ami olyan benyomást kell, hogy aggodalmaskodóak.

Hogy meddig a pontig egészséges reakció a félelem, és hol kezdődnek a zavarok? - erre nehéz válaszolni. A szakértő szerint például a repüléstől való félelem egy ősi, archaikus "túlélési félelem" maradványa. Az ősidőkben ugyanis a nagy magasságtól alapvetően óvakodni kellett - az ember végül is nem madár, tehát elvben ez egy normális reakció. Más kérdés persze, hogy egyesekben ezek az ösztönök kifejezetten erősen nyilvánulnak meg.
Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

Aranyosi Ervin
életviteli tanácsadó, nevetés terapeuta
Kérdezek tőle

Szakértőink által már megválaszolt kérdések:Kérdezzen Ön is!

30058

További életviteli tanácsadó magánrendelésekért kattintson!

Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag