Lázcsillapítás: mikor kell, mikor nem?

Ismét fellángolt a vita, hogy mikor kell, és kell-e egyáltalán lázat csillapítani, miközben számos tévhit kering a témával kapcsolatban. Három hazai orvossal próbálunk eligazodni a lázcsillapítás útvesztőjében.

"A 38 fok feletti hónaljhőmérséklet már indokolhat lázcsillapítást"

"A magaslázmegviseli a szervezetet, és így súlyos anyagcserezavart is okozhat, emiatt csillapítani kell" - mondta el megkeresésünkre Dr. Lakos András gyermekgyógyász-infektológus, az MTA doktora, a Kullancsbetegségek Ambulanciájának szakértője. Mint mondja, egyes vizsgálatok ugyanis azt találták, hogy néhány immunológiai funkció erősödik a láz alatt, de arról nincs adatunk, hogy ez a haszon nagyobb-e, mint a kár, amelyet a láz okoz.

Az mindenesetre biztos, hogy amennyiben a láz meghalad egy bizonyos mértéket, akkor több a kára, mint a haszna. "Egyéntől függ, hogy pontosan hol a határ. Azt el lehet mondani, hogy a 39 fok feletti láz már zavartságot, keringészavart, kóros értágulatot, vérnyomásesést okozhat, továbbá bizonyos enzimek működése sem optimális ilyen testhő mellett. A központi idegrendszeri görcskészség fokozódik, epilepsziahajlam alakul ki, illetve számos anyagcsere-folyamat rosszabbul zajlik, a cukoranyagcserétől a só-vízháztartásig" - mondta Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus.


"42 fokig nem szabad csillapítani a lázat, mert segíti a gyógyulást"

Dr. Fekete Ferenc gyermekinfektológus, a Heim Pál Gyermekkórház orvosigazgatója szerint igaz, hogy 42 fokig nem kell csillapítani a lázat. Az is igaz, hogy a láz segít a gyógyulásban. Az viszont nem igaz, hogy nem is szabad csillapítani, inkább opcionális a kérdésre adott válasz. "Fontos, hogy ez a 42 fokos határ azokra az átlagbetegekre vonatkozik, akik egészségesek, csak éppen valamilyen fertőzésen esnek át éppen. Ellenben nem vonatkozik súlyos betegségben szenvedőkre - többek között a sérült, immunproblémás vagy szívbetegekre, valamint súlyos tüdőbetegségekben szenvedőkre sem.

Összefoglalva: a beteg, a betegség és a tűrőképesség együtt határozza meg, milyen lázcsillapításra van szükség. A lehetőség adott, élni akkor érdemes vele, amikor a betegnek panaszt okoz a láz" - tette hozzá a szakember.

"A rutinszerű lázcsillapítás felesleges"

Dr. Fekete Ferenc szerint, ha a beteget nagyon zavarja a magas hő, akkor igenis kell lázat csillapítani, de nem mindegy, hogy hogyan. "Semmiképpen sem javasolt az agresszív lázcsillapítás. A korábbi hűtőmechanizmusok - hűtőfürdő, vizes borogatás, fizikális hűtési metódusok - ugyanis pont ellenkező hatást érnek el fiziológiailag: mivel összehúzódnak az erek, még azt a hőmennyiséget sem tudja leadni a szervezet, amit eleve kéne, nemhogy még a lázat. Kifejezetten káros és nagyon kellemetlen egy lázas betegnek hűvös vízben vacogni.

A csillapítás opcionális, és nem az a cél, hogy 37 fokosra lehűtsük a beteget, hanem az, hogy jól érezze magát. Ha ehhez már 39 fok is elég, akkor nem szükséges további lépés.

2011-ben a magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium isúj irányelvet adott ki a lázcsillapítással kapcsolatban. A protokoll szerint mindegy, mit mutat a hőmérő, akkor kell lázat csillapítani, ha rossz a beteg közérzete. 

"Nincs különbség láz és láz között"

Bakteriális és vírusos fertőzés esetében egyaránt a kórokozó által kiváltott szervezeti reakciólánc okozza a lázat, ez a válasz pedig mindig ugyanúgy zajlik, nincs különbség. "Az, hogy a szervezet túl magas hőmérséklettel, azaz biológiailag nem teljesen célszerűen védekezik a kórokozókkal szemben, azért van, mert a láz mindössze azimmunrendszervédekezési reakciójának velejárója, nem maga a védekezés eszköze. Az egyes megbetegedések esetén ugyanis különböző gyulladáskeltő anyagok termelődnek, melyek jelenléte okozza a testhőmérséklet megemelkedését" - mutatott rá Dr. Kádár János.

Tehát a láz az láz, nincs egyetlen mérés alapján lehetőségünk, hogy különbséget tegyünk vírusos és bakteriálisfertőzésközött. "Van ugyanakkor néhány láztípus, aminek a jellegzetességei (ismétlődő, hullámzó, visszatérő) alapján lehet a diagnózisra következtetni. Ezek azonban a mi régiónkban ritkák, vagyis nincs jelentőségük. Fontosabb, hogy akármilyen magas lázzal járjanak is a vírusfertőzések, amikor a láz szűnik, az állapot is sokat javul. A súlyos bakteriális fertőzések, még ha nem is okoznak magas lázat, de súlyos és egyre rosszabbodó állapottal járnak.

Hormonbetegségek, anyagcserezavarok, mérgezések, sőt akár tumorok, autoimmun-betegségek is okozhatnak lázat, de ezek gyakoriságukat tekintve alárendelt jelentőségűek, illetve a lefolyás, az egyéb klinikai és laboratóriumi leletek elkülönítik a sürgősségi ellátást igénylő kórképektől. Sőt a dehidratáltság is okozhat lázat, de csak szélsőséges esetekben. A lázat okozó folyadékvesztés egyéb súlyos tünetekkel is jár, ezek között a láz a legkevésbé érdekes. A mi régiónkban csak súlyos, folyamatos hányás és hasmenés esetén alakulhat ki ilyen állapot. Súlyos folyadékvesztés esetén persze pótolni kell a folyadékot. de a láz csak rendkívül szélsőséges esetben fontos tünet ilyen helyzetekben - mondta Dr. Lakos András.

A bakteriális fertőzésekben szenvedők állapota óráról órára romlik: a beteg elfekszik, nem fogad el ételt, folyadékot, a külleme egyre ijesztőbb, színe szürke, légvétele szaporább vagy nehézlégzése van, orrszárnyi légzése lehet (az orrcimpák kitágulnak a belégzésnél), amit a családtagok hamarabb észlelnek, mint az ügyeletes orvos. Pulzusa szapora, könnyen elnyomható. A lázcsillapításnak ilyenkor különös jelentősége van: ha a láz csökkenésével párhuzamosan az állapot javul, akkor nincs nagy baj. Ellenkező esetben azonban indokolt az aggodalom, és komolyabb orvosi és laboratóriumi vizsgálatokra van szükség - mondta Dr. Lakos András.

Azaz a láz maga ugyanaz, a mechanizmus is ugyanaz, inkább a panaszok térnek el. "Egy súlyos bakteriális infekció tünetei alacsonyabb testhőmérséklet mellett is sokkal súlyosabbak, mint egy vírusbetegségé" - hangsúlyozta Dr. Fekete Ferenc.

Ha a beteget nagyon zavarja a magas hő, akkor kell lázat csillapítani
Ha a beteget nagyon zavarja a magas hő, akkor kell lázat csillapítani

"Tilos a gőzölés"

Dr. Fekete Ferenc szerint a drasztikus eljárásokat kerülni kell, inkább a gyógyszerekben érdemes bízni. "A fizikális metódusok közül talán az a legjobb, ha láz esetén kitakarják a beteget. Ilyenkor jobban érzi magát és a hőleadása is jobb. Ám pont fordítva szokták: jól betakarják, bedunsztolják, izzad három dunna alatt, ami egyáltalán nem tesz jót. Fontos, hogy a gőzölések is tilosak a forrázás veszélye miatt. Egy gyermek egy életre elintézheti magát, ha magára ránt egy ilyen kamillás forróvizes edényt, soha nem lehet helyrehozni az így megsérült bőrt" - hívta fel a figyelmet a gyermekinfektológus.

Dr. Kádár János szerint a fizikai módszerek - hűtőfürdő, törzsborogatás - ártalmatlanok, de macerásak és kényelmetlenek. A rendelkezésre álló különböző lázcsillapítóknak egy része azonban nem használható minden betegség esetén, van, amelyik kifejezetten nem adható gyulladásos betegségek egy részében, és van, amelyik vérképkárosító vagy épp túl gyenge hatású. Azaz a lázcsillapítók között is válogatni kell attól függően, hogy az adott helyzetben melyik a megfelelő. A leggyakrabban alkalmazott szerek közé a paracetamol, a szalicilsav és a nem szteroid gyulladásgátlók tartoznak. Régóta bevált szer az aszpirin, amely univerzális lázcsillapító, de csak 12 éves kor felett alkalmazható" - mondta Dr. Kádár János.

"A jelenlegi praxisomban minden negyedik szülő úgy jön hozzám, hogy hűtőfürdőztette vagy priznicelte lázas gyermekét" - nyilatkozta az Indexnek adott interjújában Dr. Szakács Krisztina gyermekorvos. Mint mondta, a nyugati országokban elavultnak tartják a hazánkban mai napig alkalmazott lázcsillapítási módszereket. Ebben csupán 2011-ben történt előrelépés, amikor megváltoztatták a magyar lázcsillapítási protokollt.

"Váltogatni kell a lázcsillapítókat"


Dr. Fekete Ferenc kifejtette, ez egy örök vitatéma, pro és kontra egyaránt lehet érveket felsorakoztatni. "Paracetamol vagy ibuprofen adása ajánlott, de az amidazophen tartalmú lázcsillapítók is megfelelőek. (Szaliciláttartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt).
Ha két különböző nevű, de azonos hatóanyagú lázcsillapítót használ a beteg, akkor teljesen felesleges váltogatni. Ha pedig két különbözőt kombinál, akkor sokkal nagyobb lehetőség van a tévesztésre, mint amennyi előny nyerhető a két eltérően ható gyógyszertől."

"A hosszú ideig fennálló láz a fenyegetőbb"

Dr. Fekete Ferenc szerint leginkább az életkor határozza meg, hogy mennyire veszélyes a láz mértéke. "Minél kisebb egy gyermek, annál kevésbé lázasodik, így bármilyen testhőemelkedés már bajt jelezhet. Kéthetes korban a 38 fok már nagyon súlyos lehet, míg egy 10-15 éves gyereknél a 42 fokos láz sem jelent feltétlenül nagy betegséget. A kicsiknél az első 3 hónap a kritikus, mivel a második hónapban megkapott első oltás az invazív kórokozók ellen még nem védi őket, utána is csak részlegesen. Egy hónapos kor alatt a 38 Celsius fokos, 2-3 hónapos korban a 38,5 Celsius fokos láz már nagyon súlyos bakteriális fertőzéseket jelezhet, melyek előfordulási aránya még a jól átoltott populációban is magas. Az elhúzódó vagy visszatérő lázas eseteket azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni, kortól függetlenül. Ha a beteg nagyon rosszul van, bágyadt, más egyéb tünetek - görcs, bevérzéses bőr - is jelentkeznek, az azonnali orvosi ellátást igényel."

"A fejfájás, hányinger és láz mögött csak az esetek kis százalékában áll halálhoz vezethető fertőzés, mindazonáltal még egy köhintés esetén is előfordulhat életveszély. Éppen ezért láz esetén is a kórjóslat, a meglévő kísérőbetegségek és az időfaktor határozza meg, mikor kell orvoshoz fordulni. Pontos, általános recept nincs. Hiba minden egyes kis betegséget kivizsgáltatni, de hiba ezeket elbagatellizál is. Vannak azonban olyan esetek, amelyek indokolják a vizsgálatot láz esetén, így például az, ha a beteg idős vagy gyermek, esetleg nem tud folyadékot fogyasztani, vagy netán trópusi útról tért haza" - mondta Dr. Kádár János.
De mi az a pont, amikor biztos, hogy orvoshoz kell fordulni? Nehéz kérdés, mert nincs rá univerzális válasz. Azzal a lázzal kell orvoshoz fordulni, amelyet komolyan kell venni. Ilyen például az elhúzódó vagy bizonyos tünetekkel járó láz, mint a véres köpet, fulladás, fejfájás, kiütés, hasmenés, csípő vizelet. Mindemellett általában a lázas betegségek túlnyomó többsége magától gyógyul. Az orvos és a beteg is hibát követ el, ha minden lázas kórképet azonnal kivizsgáltat, ésszerű várakozás szükséges - véli Dr. Kádár János.

"A láz okát kell tisztázni" 

Dr. Fekete szerint napjainkban a kiváltó okok helyett mindenki arra koncentrál, hogy a lázat csillapítsa. Bár a leggyakrabban banális eredetre vezethetők vissza, a lázas esetek egy részénél azonban komoly betegség is lapulhat a háttérben. Ha ezt az orvos felfedezi, már nem a lázcsillapítás a lényeg. Mindazon lázas kórképek esetén ugyanis, amelyeket nem egy egyszerű fertőzés okoz, a lázcsillapító tartósan nem tudja megszüntetni a lázat.

Dr. Lakos András azt tanácsolja, a legfontosabb a láz okát tisztázni. "Szinte törvényszerű, hogy az orvosok minden lázra szinte rögtön antibiotikumot rendelnek. Ez súlyos hiba. Az állapot alakulása a legfontosabb tényező, amelynek alapján kiderülhet, van-e lázcsillapításon kívül más teendő. Három napot a legtöbb esetben lehet várni. Kivételt képez a gyors állapotromlás, de ez szerencsére nagyon ritka. A laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek a vírusos és a gennyes gyulladások elkülönítésében.

A rendkívül ritka, de mostanában a vakcinaipar aktivitása következtében előtérbe került gennyes agyhártyagyulladás első tünetei között szerepel a bőrön borsnyi-lencsényi tömött, bevérzett, nyomásra el nem halványuló, lilásvörös csomók megjelenése, amik csaknem mindig a lábujjak begyén jelentkeznek először. De vajon hány orvos nézi meg a beteg lábujjait? A fő kérdés mindig az, vajon a láz egy súlyos, életveszélyes állapot jele-e, amikor a késlekedés nagy bajt okozhat, vagy valami másé, aminek a tisztázására van idő. A fentiek talán segítenek a döntésben.

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük azt, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljunk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudunk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

Te mindent beveszel?

Gerinctorna

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+4, +15 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a ködök főleg északon, északkeleten tartósan megmaradnak, másutt fokozatosan kisüt a nap, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag