Szervezetünket napi szinten milliónyi támadás éri, amelyeket észre sem veszünk. Ha ritkán tüneteket észlelünk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a szervezetünk védekezőrendszere sikeresen küzd meg a támadókkal. A tél végére azonban immunrendszerünk is kimerülhet. Emiatt a kora tavaszi hónapokban sokan panaszkodnak általános gyengeségre, fáradtságra, és könnyebben elkapnak betegségeket, mint az év többi szakában. Számos tényező gyengítheti az immunrendszer működését és mi is sokat tehetünk egészséges működéséért, nem csak a járványok idején.
Mi az immunrendszer?
Immunrendszerünk feladata, hogy fenntartsa szervezetünk integritását, felismerje az idegen külső betolakodókat: vírusokat, baktériumokat, egyéb parazitákat. Védelmet nyújtson fertőzésekkel szemben. Ide tartozik még az szervezetben keletkezet elfajult sejtek kiiktatása, a tumor elleni védekezés is. Mindezt a nap 24 órájában, folyamatosan teszi az immunrendszerünk.
A védekezőképességünk több szerv pontos és összehangolt munkájának köszönhető. Legfontosabbak közülük a csecsemőmirigy, a lép, a csontvelő, a máj, a nyirokcsomók és a mandulák. Köztük a kapcsolattartás, az információcsere a hormonrendszer, a nyirok- és az idegsejtek segítségével történik. Immunitásunk egy része velünk születik, majd életünk során, ahogy egyre több hatás ér bennünket, egyre felkészültebb, érettebb lesz az immunrendszerünk - ezt nevezzük szerzett immunitásnak. A nyiroksejtek a csontvelőben és a csecsemőmirigyben érnek meg és ezt követően vándorolnak a nyirokcsomókba, a lépbe és válnak aktív, cselekvőképes immunsejtekké. A vastagbélben a velünk együtt élő baktériumflóra, a mikrobiom talán a legjelentősebb terület az immunrendszerünk számára.
Szervezetünkbe a belélegzett levegővel, az elfogyasztott ételekkel, italokkal folyamatosan kerülnek be mikróbák, amelyekkel eredményesen kell felvennie a küzdelmet. A baktériumok, vírusok, gombák behatolása ellen a bőrünk, a tápcsatornánk, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája képezi az első védelmi vonalat. A gyomornedv sósav tartalmával pusztítja el a baktériumokat. Az egyes testtájakon pedig a nyirokcsomók, a garatban a mandulák látják el az őrző-védő feladatokat. A nyiroksejtek képesek felismerni, hogy milyen betolakodóval állnak szemben, míg a májban, a vérben találhatóak az úgynevezett falósejtek, amelyek bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat. A csecsemőmirigyből származó nyiroksejtek segítik a többek munkáját és szabályozzák, hogy az immunválasz ne legyen túlzott mértékű. Fontos tudni, hogy a láz, az orrfolyás, az izzadás és a levertség az immunválasz részét képezik, ezért kell óvatosan bánni azokkal a gyógyszerekkel, amelyek csupán a tüneteket csillapítják, de a betegséget nem gyógyítják.
Szervezetünk emlékszik azokra a kórokozókra, amelyekkel már egyszer találkozott, így a memóriasejtek segítségével gyorsan tud reagálni immunrendszerünk egy következő találkozáskor. Ha az immunrendszer nem képes megkülönböztetni a sajátot az idegentől és a saját sejtalkotók ellen lép támadásba - autoimmun betegségekről beszélünk. Amikor az immunrendszer túl erősen válaszol az ingerekre, akkor észleljük az allergiás reakciót, ha pedig "gyenge" az immunrendszer, akkor a leggyengébb kórokozók is megbetegedést okoznak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mi gyengíti a védekezőképességünket?
Egészségtelen táplálkozás: Van egy rég mondás, miszerint: azzá leszel, amit eszel! Az állati fehérjékben dús étrend nemcsak emésztőrendszerünket, de kiválasztó szerveinket, a májat, veséket is nagyon leterheli. A túl sok cukor fogyasztása amellett, hogy elhízáshoz, cukorbetegséghez vezet, immunrendszerünkre is kedvezőtlenül hat. Ha nem fogyasztunk napi szinten friss zöldségféléket, akkor nem jutunk megfelelő mennyiségű élelmi rosthoz, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz. Teli tányér mellett éheznek ilyenkor a sejtjeink. A nagyüzemi mezőgazdálkodás és a termőtalaj minőségének romlása miatt egyre kevesebb mikrotápanyagot tartalmaznak gyümölcseink, zöldségeink.
Folyadékhiány: A víz sokrétű szerepet tölt be szervezetünkbe. Biztosítja folyadék ionháztartásunkat, az anyagok áramlását, számos tápanyag, vitamin oldószere, az anyagcsere-folyamatok közege. Nélkülözhetetlen alapeleme az emberi szervezetnek. Nélküle nincs élet.
Lelkiállapot: Az állandó stressz, a szorongás, kedvetlenség bizonyítottan rossz hatással van immunrendszerünkre. Nemcsak fogékonyabbá válunk a fertőzésekkel szemben, de belső immunitásunk is csorbát szenved, ami hajlamosít daganatos betegségek kialakulására.
Környezeti tényezők: Bár a légszennyezés a legtöbbet emlegetett terület, meg kell említeni, hogy ivóvizeink, a talaj is egyre erősebben terhelt a nagyüzemi gazdálkodásban használt növényvédőszerekkel. A háztartásban használt kemikáliákról, soha le nem bomló műanyagok is köztudott, hogy egészségkárosítóak. Újabban az elektroszmog került a figyelem középpontjába azzal, hogy bizonyítottan legyengítik a védekezőképességünket, sőt egyéb betegségek kialakulásáért is felelőssé tehetők.
Káros szenvedélyek közül a dohányzás, az alkohol és a drogok kifejezetten rombolják az általános egészségi állapotot, ahogy az immunrendszert is.
Mit tehetünk az immunrendszerünkért?
Táplálkozzunk egészségesen. Figyeljünk oda arra, hogy megfelelő mennyiségű friss zöldséget és gyümölcsöt illesszünk az étrendünkbe. A legtöbbjük nyersen elfogyasztva a legegészségesebb, de főzve, párolva is képesek kifejteni jótékony hatásukat. Ha pedig úgy érezzük, hogy valamilyen oknál fogva nem tudjuk biztosítani a szervezetünknek azt a vitamin- és ásványi anyagmennyiséget, amire szüksége van, egyeztessünk szakemberekkel, hogy milyen étrend-kiegészítőket, vagy vitaminkészítményeket illesszünk be étrendünk mellé. Léteznek olyan táplálék-kiegészítők is, amelyek kifejezetten az energiatermelést, ezáltal az immunrendszer megfelelő működését segítik elő. Az is fontos, hogy pontosan mekkora dózisban és mennyi ideig javasolt ezeket szedni, hogy az esetleges túladagolást elkerülhessük.
Legjobban: