Amikor a lelkünk is beborul

Mit érdemes tudni a téli depresszióról?
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Nők Lapja Egészség

endorfin, melatonin, hangulatzavar, téli depresszió, szezonális depresszió

Fáradékonyság, kedvetlenség, rossz hangulat. Ma már a lakosság tizedét érinti a szezonális depresszió. A tünetek könnyen kezelhetőek, ugyanakkor nem szabad félvállról vennünk őket.

Minden tizedik magyar ember szenved téli depresszióban, áll a Semmelweis Egyetem 2012. decemberi sajtóközleményében. Ennek hátterében leginkább a téli időszakra jellemző fényhiány áll. Ahogy egyre több időt töltünk zárt, fénytelen helyiségekben, ritkábban mozgunk és kevesebb mennyiségű vitamint fogyasztunk, úgy romlik a kedélyállapotunk is. Ám nem minden esetben beszélhetünk valós depresszióról. Előfordul a sötét, hideg napokon alkalmanként jelentkező téli lehangoltság is, ami önmagában még nem nevezhető depressziónak, csupán a környezeti tényezők okozta hangulatromlásról van szó. Ez azonban jellemzően néhány óra vagy egy-két nap után el is múlik. Ha viszont a tünetek tartósan fennállnak, vagy rendszeresen jelentkeznek, akkor szezonális depresszióról beszélhetünk.

"A téli lehangoltság és depresszió között viszonylag kicsi az átmenet, hiszen előfordulhat, hogy valaki az egyik napról a másikra depresszióba zuhan" - mondja Dr. Kohári György pszichoterapeuta. - Éppen ezért fontos figyelni a depresszió jellegzetes tüneteire. Ilyenkor az egyén általában rossz hangulatú és befelé forduló lesz, nem keresi mások társaságát. Úgy érzi, nincs energiája semmire, és a magára fordított figyelme, igénye is csökken, pl. előfordulhat, hogy mosakodni, felöltözni sincs kedve. A depresszió gyakori velejárója a koncentrációs zavar, tompult figyelem, feledékenység, valamint az öröm képességének elvesztése. Súlyosabb esetekben öngyilkossági gondolatok is megjelennek, az életkedvét teljesen elveszíti, értéktelennek, feleslegesnek érzi magát az illető. Amennyiben ezek a gondolatok rendszeresen felmerülnek, vagy pár napnál tovább fennállnak, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni - javasolja a szakértő. A téli depresszió bárkin úrrá lehet, bár tény, hogy vannak depresszióra hajlamosabb egyének, illetve a depresszió mélységében és a depressziós időszakok hosszában is igen nagyok az eltérések.

A téli depresszió okozói: kevés szerotonin, sok melatonin

A téli depresszió gyakorisága egyáltalán nem meglepő, hátterében ugyanis sokszor a szervezet szerotoninszint csökkenése áll. Ez az ingerületátvivő vegyület ugyanis fontos szerepet játszik az idegrendszeri folyamatokban. A szerotonin mennyisége a kevés napfény hatására csökken az agyban, ami a lelkiállapot megromlásához vezethet. Éppen ezért ajánlott a téli időszakban is naponta kimenni a szabadba, valamint minél több időt tölteni természetes fényű közegben. A szénhidrátban gazdag ételek is megemelik a vér szerotonin szintjét, nem véletlen, hogy télen gyakran kívánunk tésztaételeket, valamint sok csokoládét és édességet. A szerotonin szintet különböző gyógyszerekkel, antidepresszánsokkal is lehet növelni, de ezek alkalmazásáról minden esetben szakorvos dönt.



A kevés napfényre télen a szervezet megnövekedett melatonin termeléssel is reagál, a melatonin viszont a kiegyensúlyozott alvásért felelős, és nyugtató hatással van a szervezetre, nem csoda, ha a sötét, téli napokon szinte egész nap álmosak vagyunk. Egyes melatonin származékoknak és a fényterápiának kedvező hatásai is ismertek a depresszió bizonyos eseteiben. A pihentető alvás is nagyon fontos az idegrendszer regenerálódása szempontjából és a depresszió kezelésében, ezért ahelyett, hogy nagyobb mennyiségű kávéval pörgetnénk fel a téli délutánokat - tovább stimulálva ezzel az idegrendszert -, inkább iktassunk be kora délutánra egy rövid sétát a friss levegőn, este pedig bújjunk korán ágyba. Ezekért lesz leginkább hálás az idegrendszerünk. A téli depresszió elkerüléséhez és kezeléséhez fontos továbbá a kiegyensúlyozott, egészséges életvitel. Mindenképpen jó, ha van egy rendszer az életünkben. A napjainkban kapjon helyet a munka, vagy egy olyan feladat, amit hasznosnak érezünk, legyen az életünk része egy olyan sport, ami sikerélményt, örömet okoz, kerüljük a stresszt és szenteljünk időt a barátokra, a társas kapcsolatok ápolására.

Figyeljünk a táplálkozásra!

A téli időszakban a megfelelő vitaminbevitelre is figyelnünk kell, előfordulhat ugyanis valamilyen hiánybetegség áll a levertség és fáradtság hátterében.

"A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez alapvető fontosságú a megfelelő mennyiségű C-vitamin-bevitel, ami segíti a többi vitamin felszívódását is. Ez az adag felnőttnél legalább 100 mg naponta. A paprika és a déli gyümölcsök mellett azonban fogyaszthatunk téli almát, csipke- és homoktövisbogyót is" - mondja Nagy Eszter Anna dietetikus-böjtszakértő. "Szénhidrátokra a téli időszakban kiemelten szükségünk van a szerotonintermelés elősegítése érdekében, ezt azonban nem csak édességekből nyerhetünk. Kiváló szénhidrátforrás a zab, a köles, a barnarizs, a bab, a teljes kiőrlésű gabonák és az olajos magvak is. Ezek magnéziumtartalma is igen magas, akár a tökmagé és a napraforgó magé, a magnézium pedig szintén nagyon jó hatással van az idegrendszerre. Természetesen kis mennyiségben jó minőségű fekete csokoládét is fogyaszthatunk, hiszen a csokoládé jó antioxidáns, és az endorfin szintet is növeli. Mivel az agy glükózból jut energiához, ezért nem érdemes a téli időszakban megvonni magunktól az édességeket, próbáljuk azonban ezeket friss gyümölcsökből, és mézből bevinni a szervezetbe, kerülve a finomított cukrokat. A D-vitamin szintén jó hatással lehet a depresszióra, ami nagyobb mennyiségben a tejtermékekben, a tojásban és a tengeri halakban található meg."

Szervezetünkben bizonyos ingerületátvivő anyagok, például a dopamin és az endorfin elégedettségérzetet és boldogságot váltanak ki. Ezek termelődése a finom ételek fogyasztásától és az érzéki örömök hatására is megindul, de az endorfin szintet növeli a meditáció, a nevetés és a fűszeres ételek fogyasztása is.

"A kurkuma, chili, gyömbér, szerecsendió és a fahéj pozitív hatással van a test hőháztartására, és növeli az endorfintermelést is - teszi hozzá a szakember.

A cikk folytatását elolvashatja a Nők Lapja Egészség februári számában. Keresse az újságárusnál! A lapra előfizethet a Sanoma Magazincentrumában is.!

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag