EKG-ra készül? Tudjon meg mindent a vizsgálatról!

Az elektrokardiográfia (röviden EKG), a szív elektromos aktivitását regisztráló vizsgálat. A kardiológiai praxisok elengedhetetlen kelléke, szív-érrendszeri betegségek szűrésére alkalmas.

Az átlagembert legtöbbször csak az üzemorvosi vizsgálatok alkalmával kötik először EKG-ra, másoknak viszont - például szívbetegségük miatt - viszonylag rendszeresen kell alávetniük magukat a vizsgálatnak, melynek során a szív elektromos jeleiről, ritmusáról és mindegy egyes szívdobbanásáról grafikon készül.

Az EKG az a vizsgálati módszer , ami önmagában is diagnosztikus értékű: ugyanis nem csak a szívritmuszavarok, de a szervi szívbetegségek legtöbbje is különféle EKG-eltérésekkel jár. Segítségével igazolható az életet veszélyeztető szívinfarktus, a koszorúér-betegség (ez utóbbi igazolására gyakran ún. terheléses EKG-ra lehet szükség) és az ingerületvezetési zavarok.

Szükség lehet rá tehát szívbetegségek, mellkasi fájdalom (angina), rendszertelen szívverés gyanúja esetén, illetve akkor, ha az alkalmazott gyógyszeres kezelés hatékonyságát szeretné az orvos ellenőrizni, felmérni. Terhesség során is kötelezően elvégzendő vizsgálat.

Hogy zajlik?

A páciens a vizsgálattal kapcsolatos tájékoztatás után a hátára fekszik, törzsére és végtagjaira pedig meghatározott színkód szerint elektródákat helyeznek. Ezek esetlegesen a gélbevonat és a bőr előzetes megnedvesítése miatt hűvösebb érzetet kelthetnek, és a bőrre enyhe húzó érzéssel tapadnak (néha előfordulhat az is, hogy a jobb tapadás érdekében az érintett felületeket le kell borotválni), a végtagra pedig nagy csipeszekkel rögzítik.

Az első olyan készüléket, amely emberről elektromos, ún. akciós áramot regisztrált, Waller alkalmazta 1889-ben. A mai EKG Einthoven (1903) nevéhez fűződik. Az elektródák másik vége a szív elektromos jeleinek feldolgozására alkalmas készülékhez csatlakozik, így az eljárás lényegét az adja, hogy a szív által keltett elektromos impulzusok az EKG-készülékbe vezetődnek, a jeleket a szerkezet felerősíti, majd a jelek a feldolgozás után digitálisan tárolódnak, végezetül pedig papírszalagra (milliméter papírra) rajzolt görbék formájában jeleníthetők meg. Az elektrokardiográf az impulzusokat tehát vonalakként rögzíti.

Miközben a műszer dolgozik, a lehető legnyugodalmasabb pozíciót kell felvennie az érintettnek: nem lehet mozogni vagy beszélni, mert ezek a mérés pontosságát negatív irányba befolyásolják. Ha fázunk, kérhetünk takarót, a remegés ugyanis hasonlóan károsan hat a vizsgálati eredményekre. Az is előfordulhat, hogy vizsgálat közben a szakember utasítására mély levegőt kell venni, és bent tartani azt.

Ha a lelet elkészült, a készüléket kikapcsolják, az elektródákat leszedik, a gél és a fertőtlenítő maradékát papírtörlővel letörlik. Az EKG szalagot letépi a szakember vagy az asszisztens, a páciens felöltözhet.

Mivel az EKG-vizsgálat noninvazív, nem okoz panaszt, fájdalmat. EKG után folytatható minden napi tevékenység, kímélésre sincs szükség.

Bizonyos rendellenességek csak akkor jelennek meg az EKG-görbén, ha a szervezet terhelés alatt (pl. kerékpározás, futás) áll. Ilyenkor speciális körülmények között, a rendelőben vizsgálják a pácienst. A másik fontos vizsgálati módszer, amikor az ún. Holter-monitor, segítségével a rendelőben tesznek fel egy EKG-készüléket. A beteg hazamegy, 24 óra múlva pedig vissza a rendelőbe és leveszik róla az eszközt, az eredményt pedig orvos értékeli. A készülék így 24 órán át rögzíti a szívműködést, így az alkalmankénti szívritmuszavar kimutatására is alkalmas.

A leletről

A papírra rajzolt görbék elemzése rendkívül bonyolult, csak a szakember tudja a legapróbb rezdüléseket megfejteni. Az elektrokardiogram görbéje egyébként elárulja, hogy a szívben rendesen gerjednek és terjednek-e azok az elektromos impulzusok, amelyek a szívciklust és a szív ritmusát szabályozzák. Egy "egészséges" görbe jellegzetes felfelé és lefelé tartó hullámokból áll. Minden esetben jól kivehető tehát, ha az elektromos impulzusok átvezetődése lassú, esetleg rendellenes alakúak a hullámok, illetve szabálytalan a szívritmus. Ezek szívbetegségek jelei lehetnek. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden eltérés jelent, jelez (szív)betegséget, lehet más betegséget jelző, extrakardiális eltérés is (pl. tüdőembólia vagy a káliumháztartás zavara).

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra