Az erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával. Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket kezdetben tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy népszerűségnek örvendenek.
Az Észak-afrikai sivatagokban tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert. A savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére.
Az erjesztett ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit, hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan felszívódni a vékonybélben. Indiában, Koreában, Kínában és Japánban édes, sós és savanyú uborkát fogyasztanak, Észak- és Közép-Európában savanyú káposztát és kovászos uborkát, a Mediterrán országokban pedig egy-egy üveg vörösbort szolgálnak fel az étel mellé.
A Lactobacillus Acidophilus a joghurt, a kefir és az erjesztett zöldségek legfőbb hatóanyaga, de kapszula formájában is kapható.
Telepes zöldségek: a telepes zöldséget reszelt káposzta alapon készítik más zöldségek hozzáadásával. A zöldségeket légmentesen lezárt dobozokban erjesztik több héten keresztül. Ez az eljárás segíti a jótékony baktériumok termelődését. A koreai kimchit és a nyers savanyú káposztát is ilyen módszerrel készítik.
Miso: a rizsből, szójából, árpából és csicseriborsóból is készíthető miso szintén erjesztéssel készül. A miso gazdag antioxidánsokban, enzimekben és B-12-vitaminban.
Savanyú uborka: nagy mennyiségben tartalmaz lactobacilli baktériumokat, amik segítik a zöldségek és gabonafélék emésztését. A savanyú uborka ezen kívül gazdag rostokban, így segíti a megfelelő bélmozgást.
Ecet: különösen az almaecet gazdag jótékony hatású enzimekben és segíti az immunrendszer működését, az emésztést és a vér pH-szintjének fenntartását.
Animáció: HáziPatika.com