A mi szép kis mosodánk

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

"A tisztaság fél egészség" - tanultuk kisiskolás korunkban. Valóban: a személyi higiénia mellett a lakókörnyezet és a ruházat tisztasága nemcsak a jó ízlés, a civilizáltság alapkövetelménye, de az egészséget is megalapozza.

Régen nem vitték túlzásba...

Az ősidők higiéniás viszonyairól, az ősember tisztálkodási szokásairól - ha egyáltalán voltak ilyenek - semmi információnk sincsen. Az azonban szinte biztos, hogy a hideg ellen magukra húzott állatbőrt, prémet addig viselték, mindenfajta tisztogatás nélkül, amíg csak le nem szakadt róluk. Igaz viszont, hogy az állati eredetű ruházat nem is igen szorult rá a tisztításra, hiszen természetes szennytaszító tulajdonsága van, sőt, holmi mosás (ha az ősasszonyok valamelyike netán ragaszkodott volna hozzá), biztosan tönkre is tette volna a gyapjúk, a szőrmék természetes lanolin tartalmát, így a nedvességszigetelő képességét is.
A nyírt gyapjúból tömörítéssel készített, az őseink által nemezként ismert abaposztó is csak addig volt igazán használható, amíg a faggyútartalma vizet át nem eresztővé tette. Így nemhogy mosták volna, de inkább hájjal kenegették a pusztai pásztorok a subát és a nemezsüveget is, hogy tovább tartson. A ruházat tisztításának szükséglete az ókorban alakult ki, a szövött, növényi eredetű textilnemű használatával egyidős, magának a mosásnak a technikája pedig valószínűleg az eredetileg igen durva anyag, a kenderből, csalánból, lenből szőtt vászon lágyítására, később pedig a fehérítésére tett próbálkozásokból (áztatás, sulykolás, stb.) alakult ki.

Ágnes asszony a patakban

A legrégebbi textilkezelési, mosási szokások évszázadokig nem változtak, a középkor, az újkor folyamán is fennmaradtak, sőt, egy-egy elemét a paraszti életforma még a XX. századra is konzerválta. Tanulságos, érdekes, nemegyszer művészi értékkel is bíró tárgyi emlékek maradtak fenn elődeink életmódjának e szeletéről is a különböző helytörténeti, néprajzi múzeumokban. (Nemrégiben ezekből egy gyűjteményt a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tettek: tavasszal több dunántúli városban nagy sikerrel rendezték meg a Duna Múzeum vándorkiállítását A tisztaság dicsérete címmel a mosás történetéről, amely több száz év emlékeit elevenítette fel.)

A középkori paraszti háztartásokban a mosás a kút mellett felállított áztató és mosóteknőkben, dézsákban, vagy pedig a természetes vizekben, patakok, folyók, tavak szélén lefektetett pallókon, mosószékeken történt. Szívesen összegyűjtötték ciszternákban az esővizet is, mert a lágy vízben fehérebb lett a ruhanemű. A fehér szín a gazdagság, a luxus, az ünnep szimbóluma volt: a fehérített lenvászon volt az ünnepi ruha, a tisztaszoba hímzett párnáinak, a gazdagon hímzett kelengyének és a halotti tiszteletadás kellékeinek is az alapanyaga, míg a nyers színben hagyott, vagy éppen kékre, feketére festett kendervászon gatya, ujjas volt a dologban hordott, hétköznapi viselet. Fából faragott ütőszerszámmal, mosósulyokkal verték-sulykolták a ruhát, hogy kijöjjön belőle a mocsok. A mosósulyok, mosólapicka első hazai emléke 1662-ből való. Irodalmi művek sokasága említi ezt az igazi asszonyi munkát, szapulást, a patakban való mosást a János vitéz Iluskájától Arany balladájának Ágnes asszonyáig.

"amikor nagy munka volt még a mosás"

Fehérítés, fertőtlenítés céljából mosás előtt nagy fakádakban áztatták, lúgozták a ruhaneműt. A lúgot, az első mosószert fahamuból forrázták, később házilag szappant is főztek belőle, többnyire a disznóvágás után a nyesedék hájból, zsiradékból. A legrégibb tisztítószerek Keletről származtak, a szappan például Egyiptomból, ahol a Nílus-völgyében természetes előfordulású nátronsót használták fel hozzá. A Közel-Keleten már a X. századtól ismerték tisztítószerként a szappanfű főzetét. Európába a keresztes lovagok hozták be a "kívánatos damaszkuszi szappangolyókat".

Az első közép-európai szappanfőző cégek Augsburgban (1324), Prágában (1336), Bécsben (1337) és Ulmban (1384) alakultak. A mosószék a szabadban, mosósulyokkal végzett mosás munkaasztala, ebben a formában a római korban alakult ki. Otthoni mosáshoz, zárt térben a mosószék már nem volt alkalmas, ilyenkor a mosóteknőt dagasztólábra, teknőlábra tették, amit néhol szintén mosószéknek neveztek. A másik fontos segédeszköz, a mángorló a száraz ruha megpuhítására, kisimítására szolgált. A mángorlófa, mángorló lapicka alsó lapja általában bordázott, felső lapja gyakran véséssel, ékrovással, faragással díszített. A vászonfélék mosás utáni kisimítására a parasztság és a városi polgárság is használta a XVII. századtól. A gombos ingek XIX. századi divatba jöttével tértek át a sima aljú mángorlók használatára, melyek nem törték a gombot.

Üstök és gépek

A paraszti életformában a nagymosás a nagytakarítás része volt, átlag negyedévenként, nagy ünnepek előtt (húsvét, pünkösd, Szent István napja, karácsony) előtti készülődés részeként került sorra. A XIX. század végén a polgári élet kialakulása és a textíliák "gyöngülése" miatt szükségessé vált a gyakoribb mosás. A városi lakások azonban szűkösek voltak, így a bérházak hátsó udvaraiban közös mosókonyhákban állították fel az áztató-, szapuló, mosókádakat, üstöket. A házban lakó asszonyok gondosan beosztották maguk kötött, ki, mikor használhatja a mosókonyhát. A havi mosónap alkalmával a kicsit is tehetősebbek a házicseléden kívül segítségül mosóasszonyt is fogadtak, hogy biztosabban végezzenek a nagy munkával.

A városi divat elterjedésével a havi egyszeri mosás egyre kevesebbnek bizonyult: aki tehette, ezt úgy oldotta meg, hogy fehérnemű-készletét - köztük például alsóneműit, ingjeit - tucatszám vásárolta, és nagyjából másfél hónapra elegendő mennyiségűvé növelte. Megjelentek az első szolgáltatók is: "házra járó" és elvitelre dolgozó mosónők, mosodák. A tömeges méretű nagymosást már segédeszközök, az ún. célgépek segítették. A korai "mosógépek" egyszerű ötlettel a víz, illetve a ruha forgatását oldották meg. Később a fából készült dongás edényeket felváltották a hasonló elven működő, fémből készített s így már fűthető, kézi meghajtású gépek. Ezek működési elve gyakorlatilag napjainkig sem változott, csupán a gépek meghajtásának technikája korszerűsödött. A villanymeghajtású, keverőtárcsás mosógépek elterjedése a XX. század közepére tehető. Nemegyszer egy egész falu használt egy gépet: a hatvanas években például az ÁFÉSZ vegyesboltjaiból lehetett kölcsönözni ezeket.

Mosoda a sarokban

A mosókonyhák, mosodák ideje lejárt, szerencsére a "korán haló" mosónőké is: a minden igényt kielégítő szolgáltatást legújabb automatáink akár egy fél négyzetméternyi helyen elvégzik, mosással, fehérítéssel, fertőtlenítéssel, facsarással együtt. Dédanyáink igencsak csodálkoznának, ha látnák azt a könnyedséget, ahogyan a fürdőszoba sarkában, néhány mozdulattal beindítva a mosógépet, akár naponta többször is elintézünk egy-egy "nagymosást". A legkeményebb, leginkább emberpróbáló asszonyi munkából mára szinte gyerekjáték lett.

Ezzel együtt - szociológusok elemezhetik, miért - megváltoztak a családok higiénés szokásai is. A hegynyi szennyes kerülgetése helyett ma akár féltöltettel is elindíthatunk egy-egy fehérneműprogramot, és szükség is van erre, hiszen nincs hely a tárolásra. Senki nem ütközik meg azon, hogy naponta váltunk tisztát, sőt, nemcsak fehérneműt, de egyéb ruhafélét sem igen illik kétszer egymás után felvenni. Régen minden munkának megvolt a szabott ideje, sőt, "dologtiltó" ünnepnapokon egyenesen bűn volt a nagymosás, most ebben is - sajnos - összemosódtak ünnep- és hétköznapok. Azok a háziasszonyok, akik még megtapasztalták a legkeservesebb házimunka, a nagymosás "örömeit", szinte családtagként becsülik az életüket megkönnyítő mosógépet, míg a fiatalabbak, akik számára ezek a vívmányok természetesek, már csak egy gépnek tekintik a sok közül.
Hitek és tévhitek az influenzáról

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+4, +10 °C

Hazánkban kedden délelőtt változóan, keleten, délkeleten időnként erősen felhős lesz az ég és ott elszórtan futó zápor várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag