Hitek és tévhitek a gyógyszerekről

Sok mindent hiszünk vagy tudunk tévesen a gyógyszereinkkel kapcsolatban, ezekből szedtünk össze néhány jellemző állítást.

A vényre kapható szerek alkalmazása csak orvosi felügyelet mellett lehetséges.

igaz Ezek a gyógyszerek olyan speciális készítmények, amelyek adagolása, hatásainak és melléhatásainak megfigyelése csak kellő tapasztalattal lehetséges. Csak egy példa: magas vérnyomása bárkinek lehet, azonban van, akinél az egyik, másoknál pedig csak a másik típusú vérnyomáscsökkentő hatékony. Az orvosi javaslat nélkül kezdett gyógyszerszedés akár súlyos következményekkel is járhat!

Minden vényköteles gyógyszer támogatott is.

hamis Attól, hogy a törzskönyvezést végző hatóságok (Magyarországon a GYEMSZI OGYI) egy gyógyszert csak vény ellenében kiadhatónak minősítenek, még nem jár hozzá automatikusan ártámogatás. Ennek elnyerése érdekében a gyártónak, forgalmazónak hosszas procedúra keretében kell alátámasztani, hogy a gyógyszer költséghatékonysága kiemelkedő, a betegséget, problémát a korábbiaknál hatékonyabban lehet vele kezelni, és hogy a társadalombiztosításnak minden más szempontból is megéri támogatni a készítményt. A fogamzásgátló készítmények például vénykötelesek, de nem támogatottak. A nőgyógyász ugyanis eldönti, felírhatók-e ezek a hormontartalmú készítmények a páciensének, de a társadalombiztosítás nem ad ártámogatást ezekhez.

Az új, modern készítmények először mindig vényre kaphatók.

igaz Az innovatív készítmények kifejlesztése hosszú, költséges és rendkívül erőforrás-igényes feladat, amely akár 8-12 évig is tarthat. Bár ez idő alatt a gyártók meggyőződnek a szer hatékonyságáról és biztonságosságáról, nem lehetséges minden emberen megfigyelni a gyógyszer hatásait. Ezért az okosgyógyszereket hosszú ideig, akár évtizedekig is csak vény ellenében lehet kiváltani, sőt olyan készítmények is vannak, amelyek sosem férhetők hozzá vény nélkül. Másokat bizonyos idő, és főleg rengeteg alkalmazási tapasztalat összegyűjtése után a gyártó az illetékes hatóságokkal akár vény nélküli gyógyszerként is engedélyeztethet.

Egy innovatív gyógyszer kifejlesztése drága.

igaz Egyetlen hatékony molekula kifejlesztése akár 8-12 évet és 1-12 milliárd USD-t is felemészthet. Ez hozzávetőlegesen Magyarország tízévnyi egészségügyi kiadása, mindent beleszámolva. Az okosgyógyszerek azonban mégis megérik ezt a rengeteg pénzt, hiszen segítségükkel eddig nem, vagy nehezen kezelhető betegségek válnak kezelhetővé, esetleg gyógyíthatóvá.

Ma már minden lehetséges gyógyszert kifejlesztettek.

hamis Sajnos még számtalan olyan betegség van, amelyet nemhogy gyógyítani, hanem megfelelően kezelni sem tudunk, ezáltal értékes emberéveket vesztünk, alacsonyabb életminőségben élünk. A gyógyszeripar folyamatos fejlesztései új terápiás területeket tárnak fel, ezáltal újabb és újabb betegségek terápiája válik elérhetővé, vagy tökéletesedik.

A vényköteles gyógyszerek drágábbak, mint a vény nélkül kaphatók.

hamis A vény nélkül kapható gyógyszerekkel olyan enyhe panaszokat, problémákat, kevésbé súlyos betegségeket tudunk kezelni, mint például a megfázás vagy éppen a csalánkiütés. Mivel ezeket a termékeket a gyártók reklámozzák is, ennek költségeit is meg kell fizetnünk. A vényköteles gyógyszerek ára hatékonyságukhoz mérten alacsony, és nem vagy nem igazán létezik vény nélküli alternatívájuk sem. Vény nélkül nem juthatunk hozzá daganatos betegségek kezeléséhez szükséges szerekhez, de még vérnyomáscsökkentőhöz sem, így az összehasonlítás már emiatt is sántít.

Az innovatív gyógyszerek hosszabb ideig tarthatók el, mint a vény nélkül kaphatók.

hamis A gyógyszeripari innovációnak nem vagy nem fontos célja a hosszabb ideig való eltarthatóság, hanem a hatékonyság van a fókuszban. Lehet közel azonos ez vitamin és egy vérnyomáscsökkentő eltarthatósági ideje is, ez nem függ attól, hogy milyen típusú készítmény.

A megmaradt gyógyszereket érdemes eltenni, így legközelebb nem kell újra felíratni azokat.

hamis A gyógyszereket orvosi előírás nélkül alkalmazni szigorúan tilos. A legtöbb gyógyszer ráadásul úgy van csomagolva, hogy a dobozban vagy a felírt vényen éppen annyi gyógyszer van, amennyi a gyógyulásunkhoz szükséges, így maradékról sem beszélhetünk. A legjobb példák erre az antibiotikumok: mindig be kell szedni a teljes csomagolást, és ha esetleg mégis megmarad néhány pirula, adjuk le a legközelebbi gyógyszertárban.

Minden mellékhatás le van írva a betegtájékoztatóban.

hamis Egyszerűen lehetetlen lenne minden mellékhatást felsorolni a gyógyszerekhez adott betegtájékoztatóban, és nem csak terjedelmi okokból. Egy innovatív gyógyszernél sokszor nincs elég tapasztalat a lehetséges mellékhatásokra, hiszen még csak korlátozott számú beteg használta a készítményt. De még több évtizede piacon lévő szerekről is derülhet ki új mellékhatás, arról nem is beszélve, hogy a gyógyszerek egymással is kölcsönhatásba léphetnek, új mellékhatások alakulhatnak ki.

Ha mellékhatás jelentkezik a gyógyszerszedésnél, nem kell vele tenni semmit.

hamis Minden gyógyszergyártó kötelezően monitorozza a készítményeivel kapcsolatban jelzett mellékhatásokat, legyenek azok a legbanálisabbak is. Ezek kivizsgálása ugyanis hozzájárul a készítmények még biztonságosabb használatához, illetve segít az új innovatív készítmények fejlesztésénél.

Az étrend-kiegészítő készítmények is engedélyezés után kerülnek forgalomba.

hamis Az EU területén érvényes szabályozás szerint mindössze bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk. Azaz nem végeznek velük hosszadalmas, költséges és tudományosan alátámasztott hatékonysági vizsgálatokat, így a hatásukban sem lehetünk biztosak. Nem véletlen, hogy tilos bármilyen gyógyító vagy megelőző hatást tulajdonítani ezeknek a készítményeknek.

A vény nélkül kapható szereket saját belátásunk szerint szedhetjük.

hamis Bár vény nélkül azok a gyógyszerek kaphatók, amelyek hatékonyságáról és egyszerű, biztonságos alkalmazásáról már sokévnyi adat áll rendelkezésre, ettől még megfelelő körültekintéssel kell alkalmazni azokat. Ennek két fő oka is van: egyrészt nem vizsgálnak, nem is vizsgálhatnak meg minden lehetséges gyógyszerkombinációt, hogy azok egymással nem lépnek-e kölcsönhatásba. Másrészt: a vény nélküli szerek hatóanyagait nem védik olyan szabadalmak, mint az okosgyógyszerekét, ezért előfordulhat, hogy több különböző néven is ugyanazt a hatóanyagot kapjuk meg. Így viszont még körültekintő alkalmazás esetén is fennáll a túladagolás veszélye.

A növényi alapú készítmények biztonságosabbak a gyógyszereknél.

hamis Az okosgyógyszerek kifejlesztését hosszú, költséges és tudományosan alátámasztott vizsgálatok zárják, így biztosak lehetünk abban, hogy a gyógyszer az elvárt hatást és biztonságot nyújtja. Ilyen vizsgálatokat gyógynövényekkel nem végeztek, sőt abban sem lehetünk biztosak, hogy minden zacskóban pontosan ugyanaz, ugyanannyi mennyiségű és ugyanolyan hatóanyag-tartalmú készítmény van.