Melyek az Alzheimer-kór kockázati tényezői?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A legújabb kutatási eredmények Mozgáshiány, dohányzás, depresszió, alacsony szintű iskolai végzettség - ezek lehetnek a betegség kialakulásáért felelős fő kockázati tényezők. Az University of Cambridge kutatói szerint világszerte minden harmadik érintettnél megelőzhető lenne az Alzheimer kialakulása. A jelenlegi előrejelzések szerint az évszázad derekára több mint 106 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteg lesz a világon, ez több...

A legújabb kutatási eredmények Mozgáshiány, dohányzás, depresszió, alacsony szintű iskolai végzettség - ezek lehetnek a betegség kialakulásáért felelős fő kockázati tényezők. Az University of Cambridge kutatói szerint világszerte minden harmadik érintettnél megelőzhető lenne az Alzheimer kialakulása. A jelenlegi előrejelzések szerint az évszázad derekára több mint 106 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteg lesz a világon, ez több mint háromszorosa a 2010-ben mért adatnak. Bár eddigi ismereteink szerint az életkor a legnagyobb kockázati tényező, azonban egy, a The Lancet Neurology című szaklapban publikált kutatás szerint azAlzheimer-kórlegfőbb kiváltó okai a diabétesz, a középkori elhízás és magas vérnyomás, a kevés mozgás, a depresszió, a dohányzás, valamint az alacsonyabb iskolai végzettség. Európában és az Egyesült Államokban a kevés mozgás jelenti a leggyakoribb kockázati tényezőt. A szakemberek szerint az Alzheimer-kóros esetek harmadát olyan tényezők okozzák, amelyeken életmódváltással lehet segíteni. A kutatók ezután azt vizsgálták, hogy az említett tényezők súlyának csökkentésével miként alakulnak a jövőbeni esetek. Azt találták, hogy minden kockázati tényező 10 százaléknyi csökkentésével 2050-ig mintegy kilencmillió Alzheimer-kóros megbetegedést lehetne megelőzni világszerte. Nem minden időskorút érint a betegség A kór korai szakaszával a betegek eltérő módon veszik fel a küzdelmet: egyesek képesek a gondolkodáshoz sokkal nagyobb szellemi erőforrást hasznosítani, vagyis agyuk képes kiküszöbölni a betegséget okozó fehérjék idegsejtkárosító hatását. A Nature Neuroscience szaklapban megjelent új tanulmányban az University of California kutatói 71 felnőttet vizsgáltak meg, akik a szellemi romlás semmilyen jelét nem mutatták. Az agyszkenek közülük 16-ban találtak olyan amyloid lerakatokat (az amyloidok homogén, vízben nem oldódó, fehérjékből és fehérjehasadási termékekből álló anyagok), amelyeket az Alzheimer-kór egyik jelének tekintenek. A résztvevőket megkérték: memorizáljanak részletesen egy képekből álló sorozatot, majd adják vissza egy idő után a látott képek lényegét, illetve részleteit: eközben agyuk működését szkennerekkel figyelték. A teszten mindkét csoport egyenlően jól teljesített, de az amyloidlerakattal bíró pácienseknek nagyobb agyműködését kellett kifejteniük, amikor a képek részleteire kellett, hogy emlékezzenek. A kutatók szerint mindez azért lehet, mert agyuk képes alkalmazkodni az ilyen szituációkhoz és képesek kompenzálni a fehérjék által okozott korai változásokat. alzheimer1 A tanulmány rámutat arra: az agyunk képes ellenállni az Alzheimer fehérjéi által okozott korai károsodásoknak. Bár a kutatóknak még választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy a felgyülemlett fehérjéket magukban hordozó páciensek miért használják jobban agyuk bizonyos részeit, mint mások, mégis dr. William Jagust, a kísérletben részt vevő egyik kutató megjegyezte: lehetséges, hogy azok, akik életüket szellemi stimulációval járó munkával töltötték, jobban képesek alkalmazkodni esetleges agyi problémákhoz. Továbbá az is kérdés, hogy a kutatás során észlelt extra agyműködés tényleg az agy kompenzálásának jele-e, és amennyiben igen, milyen sokáig képes az agy küzdeni a károsodások ellen. A gyógyszerfejlesztés is lendületet kapott Az utóbbi évtizedben rohamosan haladtak a kutatások az Alzheimer kór okainak feltárásában, egyre többet tudnak meg az agyban keletkező plakkok, lerakódások természetéről, az idegpályák pusztulásának miértjéről. Az új felismerésekkel párhuzamosan folynak a kutatások ezek gyógyszeres befolyásolására is. A hagyományos, keringést javító, értisztító, agyserkentő szerek mellett a már károsodott idegsejtek állapotának javítására is van lehetőség. Az Alzheimer-kóros beteg agyában csökken az acetilkolin nevű, fontos információ-közvetítő molekula mennyisége. A ma használatos gyógyszerek legtöbbje azt az acetilkolin-észteráz enzimet bénítja, amely ennek lebontását végzi. Ezekkel az ún. acetilkolinészteráz-gátlókkal fékezhetők, sőt bizonyos esetekben meg is állíthatók a kóros agyi folyamatok, megőrizhető a beteg önellátó képessége.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!