Nem foghatunk mindent a génekre

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Rengeteg betegséget magyarázunk környezeti ártalmakkal és a génekkel, pedig a panaszok kialakulásáért mi magunk is felelünk az életmódunkkal. Nem is kicsit.

  • A tüdőrák hátterében az esetek 90 százalékában a dohányzás áll, a leszokás pedig még 50 éves korban is jelentősen csökkenti a rizikót.
  • Heti 10 kilométernyi kerékpározás 40 százalékkal veti vissza a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, aki pedig nem autóval, hanem gyalog jár bevásárolni, annál 27 százalékkal kisebb a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.
  • Azoknál, akik 30 alatt tartják a testtömegindexüket, 50 százalékkal kisebb eséllyel alakulnak ki krónikus betegségek; a legjelentősebb arányban a cukorbetegség kockázata csökken.
  • Nőknél már a 13 kilogrammos túlsúly is 60 százalékkal növeli a méhtestrák és az epehólyagrák rizikóját, 34 százalékkal pedig a veserák kockázatát.
  • Férfiaknál már a 15 kilogrammos súlyfelesleg is több mint 50 százalékkal emeli a nyelőcsőrák rizikóját, míg 24 százalékkal a vastagbélrák kockázatát.

A dohányzás a rosszindulatú daganatok egyharmadánál - egyebek mellett a szájüregi rákoknál, a gégedaganatoknál, a hasnyálmirigy- és hólyagrákoknál, sőt a vese-, a méhnyak- és a gyomorrákoknál is - emeli a rizikót. A kockázatok mértékét jól mutatja, hogy a dohányzó férfiak a nemdohányzóknál 20-szor nagyobb eséllyel kapnak tüdőrákot, míg a dohányzó nőknél 12-szer nagyobb a rizikó.

A tüdőrák hátterében az esetek 90 százalékában a dohányzás áll
A tüdőrák hátterében az esetek 90 százalékában a dohányzás áll

A daganatok mellett a cigarettázás növeli az egyéb tüdőbetegségek, a szívbetegségek, az agyi érbetegségek kockázatát is - bár ennek mértékére már sok egyéb tényező is hatással van. Azt is fontos tudni, hogy a dohányzással kapcsolatos daganatos és nem daganatos megbetegedések kockázata a teljes élettartam alatt elszenvedett dohányfüst-terheléssel párhuzamosan nő, azaz minél hosszabb ideig és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a rizikó. A kockázat a káros szenvedély föladásával egyértelműen csökkenthető: kutatások szerint akik 35 éves koruk előtt abbahagyják a cigarettázást, 90 százalékos eséllyel visszavethetik a miatta kialakuló betegségek rizikóját. A kockázat még akkor is jelentősen csökkenthető - és később sem elhanyagolható -, ha valaki 50 éves kora előtt hagy fel a dohányzással.

Gyilkos lustaság?
A mozgásszegény életmód és vele összefüggésben azelhízásugyancsak rizikótényező: ezt sem lehet eleget hangsúlyozni. Ebből adódóan az egészségért azzal is lehet tenni, ha valaki rendszeresen sportol. Már az olyan apróságok is számítanak, hogy valaki kerékpárral jár-e munkába, illetve gyalog megy-e el bevásárolni. A Glasgow-i Egyetem kutató ezt is megvizsgálták, öt évig készülő tanulmányukat pedig nemrég publikáltak a British Medical Journalban. Kiderült belőle, hogy mindazoknál csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, akik 10 kilométeres távot tekertek le hetente.

Ha végre rászánjuk magunkat az életmódváltásra, és ennek részeként sportolni kezdünk, az egyik legnehezebb, amellyel meg kell birkóznunk, hogy a kezdeti lendület után ne apadjon a lelkesedésünk, ne lustuljunk vissza. Fontos, hogy a mozgás a mindennapjaink részévé váljon. Hogy ezt miként érhetjük el? Korábbi cikkünkből megtudhatja!  

A rizikó azoknál esett leginkább, akik napi szinten jártak kerékpárral munkába. Ilyen esetekben a korai halálozás kockázata 40 százalékkal csökkent, de még a rákos megbetegedések rizikója is visszaesett 45 százalékkal. Mérhető hatása van a rendszeres sétának is, bár nem akkora, mint a kerékpározásnak. Aki például nem autóba pattanva, hanem sétálva intézte a napi bevásárlást, annál 27 százalékkal alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris betegségek rizikója, arra pedig 36 százalékkal kisebb volt az esélye, hogy ilyen probléma miatt veszítse életét.

Persze, a távolságok és a használható útvonalak miatt nem mindenki teheti meg, hogy gyalogszerrel vagy kerékpárral menjen dolgozni, illetve bevásárolni, de aki igen, annak a jótékony hatások miatt mindenképpen érdemes elgondolkodnia ezen. Vagy esetleg azon, hogy egy-két megállóval hamarabb leszálljon a buszról vagy a villamosról, és útját sétálva folytassa.

Életmentő szabályok

A Német Táplálkozáskutató Intézet szakemberei olyan felmérést is végeztek, amelyben azt nézték, mennyivel csökkenti az egészséges életmód - a dohányzás mellőzése, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a húsfogyasztás csökkentése, a túlsúly kerülése, és a hetente legalább három és fél órás testmozgás - bizonyos betegségek rizikóját. Nagy mintás kutatásukból kiderült, hogy aki figyel életmódjára, akár 93 százalékkal is csökkenheti a cukorbetegség kialakulásának rizikóját, míg a szívinfarktusé 81 százalékkal esik vissza.


Az agyvérzés kockázata 50 százalékkal csökkenthető pusztán életmóddal, míg a daganatos betegségeknél 36 százalékos rizikócsökkenés érhető el a személyes odafigyeléssel.

Más kutatásokból kiderült, hogy nőknél a 13 kilogrammos túlsúly 60 százalékkal növeli a méhtestrák és az epehólyagrák rizikóját, 34 százalékkal emeli a veserák kockázatát. Férfiaknál a 15 kilogrammos súlyfelesleg már 52 százalékkal növeli a nyelőcsőrák gyakoriságát, míg 24 százalékkal emeli a vastagbélrák rizikóját.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32215

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!