- A cukorbetegek száma 2035-re meghaladhatja az 590 milliót a világon, terjedési sebessége a fertőző betegségekéhez hasonlít.
- A nők körében a tüdőrák 20 évvel azután lépett a vezető halálokok közé, hogy a dohányzás körükben is elfogadottá vált.
- A dohányfüstben lévő több ezer kémiai anyag közül hatvan bizonyítottan rákkeltő hatású.
- Gyógyítani még nem lehet, de az egyre terjedőAlzheimer-kórfelismerésével és kezelésével akár évekkel is kitolható a leépülés.
Kétszer több a cukorbeteg
Megduplázódott a cukorbetegek száma 2001 és 2015 között. Meghaladta a 800 ezret a magyar cukorbetegek száma, ami a társadalom 8 százalékát jelenti. Nem jók az előrejelzések sem, melyek szerint a diabétesz előfordulása Európában 2030-ra 9,5 százalékosra fog nőni. A világon jelenleg 390 millióra becsülik az érintettek arányát, és úgy gondolják, hogy számuk 2035-re meghaladja majd az 590 milliót.
Nem hazai jelenségről van tehát szó, ráadásul a cukorbetegség terjedési sebessége hasonlít a fertőző betegségekéhez. Sokan nem veszik komolyan, pedig a probléma egyebek mellett végtag-amputációhoz és veseelégtelenséghez is vezethet, nem beszélve a stroke kockázatának növekedéséről. Pedig a betegséget sok esetben meg lehet előzni, ha pedig már kialakult, elejét lehet venni a szövődményeknek.
A cukorbetegség kialakulását helyes testsúllyal és rendszeres testmozgással meg lehet előzni, ha pedig már kialakult, nagyon fontos figyelni a diétára, és ha kell, a gyógyszeres kezelésre. Vannak olyan szövődmények is - ilyen például a láb amputálásához vezető diabéteszes neuropátia -, amelyeket nem a magas vércukorszint, hanem maga a cukorbetegség, illetve az annál fennálló anyagcserezavarok okoznak. Fontos, hogy kezelt és karbantartott cukorbetegeknél kisebb eséllyel alakulnak ki ezek a szövődmények is.
Ha eldobjuk a cigarettát, azonnal csökken a tüdőrák kockázata
A dohányzásnál a helyzet még jobb: a cigaretta elnyomása szinte azonnal és drasztikusan csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Épp ezért a daganat megelőzését kampányokkal és tájékoztatással kellene segíteni, amit nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen nálunk nemcsak minden negyedik felnőtt rendszeres dohányos, hanem már a 15 évesek közül is minden ötödik. A káros szenvedély és ezen ráktípus között az összefüggés egyértelmű, amit jól mutat, hogy a nők körében a tüdőrák akkor lett gyakoribb, amikor a cigarettázás körükben is elfogadottá vált.
A cigaretta miatt kialakuló daganat az egyik legalattomosabb betegség, ugyanis korai stádiumában gyakorlatilag teljesen tünetmentes, észrevenni pedig azért is nehéz, mert szinte bármilyen mellkasi panasz mögött meghúzódhat. Szűrése a dohányosok körében nagyon fontos lenne még akkor is, ha az alapvetően a TBC szűrésére kitalált röntgenvizsgálat - amely a kezdetleges állapotot még nem mutatja ki - nem a legjobb módja ennek. A szakemberek ennek ellenére úgy vélik, 40 év felett minden dohányosnak évente el kellene mennie tüdőszűrésre. Vannak olyan országok is, amelyekben a dohányosokat nem mellkasröntgennel, hanem CT-vel szűrik, mert azzal korábbi stádiumban ismerik föl a daganatot.
Alzheimer-kór: csak sejtéseink vannak
Az elmúlt években az idegrendszeri megbetegedések is gyakoribbá váltak, és egyre több az ezekkel összefüggő halálozás is: 2004 és 2013 között a férfiaknál 19 százalékkal, a nőknél 25 százalékkal emelkedett a számadat. Mindez persze abból is adódik, hogy nő az átlagéletkor, ezek a betegségek pedig jellemzően idősebb korban alakulnak ki. Az egyik legnagyobb problémát az Alzheimer-kór okozza, amelynek még a kiváltó okait sem ismerik, csak sejtések vannak.
A betegség kezelését jobb minél előbb megkezdeni, így szűrése, felismerése kulcskérdés. Mindezt rendelői körülmények között olyan rutin orvosi vizsgálatok segítik, mint például a memóriatesztek. A speciálisabb neuropszichiátriai tesztek felvétele már jóval bonyolultabb, elkészítésük 2-3 óráig is eltarthat.
A betegség szűrését segítő eljárások közül ki kell emelni a Szegedi Tudományegyetem korai felismerést elősegítő módszerét is, amelynél a beszédet vizsgálják és elemzik. A módszert még fejlesztik, célja pedig annak kiderítése, hogy vannak-e olyan jelek a beszédben, amelyek alapján géppel detektálható az Alzheimer-kórt jelző enyhe zavar. Ha ezek felismerését automatizálni tudják, akkor a módszer akár telefonos előszűrésre is használható lehet. Nagy segítség volna ez abban, hogy a korán megkezdett kezeléssel akár évekkel is kitolják a leépülést.