Versenyben a baktériumokkal

Ha nem fejlesztenek új baktériumellenes kezeléseket, akkor a világon mintegy 300 millióan halhatnak meg idő előtt baktériumok okozta fertőzések miatt az elkövetkezendő 35 évben.

Miközben az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre terjed, nem igazán tudnak olyan új antibiotikumot fejleszteni, amelyek képesek lennének megbirkózni a problémával.

Az Európai Unióban, Izlandon és Norvégiában évente 25 ezren halnak meg súlyos, ellenálló baktérium okozta fertőzésben.

Az antibiotikumhasználat világszerte nő, ami nagyrészt annak tudható be, hogy már Brazíliában, Oroszországban, Indában, Kínában és Dél-Afrikában is egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék ezeket a gyógyszereket. Ami alapvetően jó hír, hiszen már az elmaradottabb országokban is többen jutnak életmentő gyógyszerekhez. Viszont a széles spektrumú antibiotikumok terjedésének hátulütője is van: miattuk egyre inkább növekszik a gyógyszerekre rezisztens baktériumok száma. Ezzel egy ördögi körbe kerülünk: amikor a szerek már nem hatnak a rezisztens baktériumokra , az orvosok más típusokhoz nyúlnak, így idővel a kórokozók azokra is rezisztensé válnak. Végeredményként pedig nem lesz hatásos szer a kezükben, hiszen újabb antibiotikumok már nem igazán jelennek meg.

Leköröznek a baktériumok

Probléma az is, hogy míg egy emberöltő 30-40 év, az ember pedig lassan alkalmazkodik a betegségekhez és leküzdésükhöz, addig a baktériumok sokkal gyorsabban szaporodnak és változnak: egy-egy baktériumból meglepően gyorsan szelektálódhat teljesen új baktériumtörzs. A colinak és a staphylococcusoknak például már vannak ilyen törzsei, amelyekkel az orvosok már ma is alig tudnak mit kezdeni, mert a szokásos antibiotikumokra nem érzékenyek. A clostridium is egyre rezisztensebbé válik, ami egy ilyen veszélyes kórokozó esetén különösen vészjósló. Ha ez ellen nem teszünk valamit, akkor ismét az antibiotikumok előtti korszakban találjuk magunkat.

Új eszközök kellenek

A baktériumok elleni küzdelemben a nagy áttörést a monoklonális antitestek jelenthetik, azokkal ugyanis le tudják lassítani az antibiotikumrezisztencia kialakulását, méghozzá úgy, hogy közben hatékonyan legyőzik a baktériumok okozta fertőzéseket. Másik nagy előnyük, hogy célzottabb kezelést tesznek lehetővé, így nem károsítják a jótékony baktériumokat, amelyeket a jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumok elpusztítanak. Magyarán a monoklonális antitestek úgy lassíthatják az antibiotikumrezisztencia kialakulását, hogy közben csökkenthetik az antibiotikumkezelés időtartamát, illetve toxicitását. Utóbbi azért hatalmas előny, mert a nagy dózisban alkalmazott antibiotikumok már végképp komoly toxicitást okoznak.

A monoklonális antitestek lényege ezzel szemben nem a toxikusság, hanem hogy aktiválják az immunrendszert, ezt eszközül használva pedig olyan betegeket is megmenthetnek, akiket gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek fertőztek meg. Nem utolsó szempont az sem, hogy a monoklonális antitestek csökkenthetik a kórházban töltött napok számát, és segítségükkel kevesebb szövődmény léphet föl a sebészeti beavatkozás után is.

Ez is érdekelheti

tavaszi nagytakarítás

Tavaszi nagytakarítás: ezt a tíz helyet ne hagyd ki

antibiotikum rezisztencia

Kiderült, hogyan terjeszti a szalmonella az antibiotikum-rezisztenciát

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg