Hazai sikerek: magyar kutatók is küzdenek a melanoma ellen

A sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét vizsgálták magyar kutatók, akiknek eredményei a melanoma kezelésében is fontosak lehetnek. Eredményeikről a Journal of Biological Chemistry is beszámolt, méghozzá ?A hét közleménye? rovatban.

A sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét vizsgálták magyar kutatók, akiknek eredményei a melanoma kezelésében is fontosak lehetnek. Eredményeikről a Journal of Biological Chemistry is beszámolt, méghozzá ?A hét közleménye? rovatban.

Az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság által kiadott folyóirat, a Journal of Biological Chemistry ?A hét közleménye? rovatában számolt be az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak tudományos eredményeiről ? közölte az Akadémia. Nyitray László, az MTA doktora, valamint Reményi Attila és Gógl Gergő biológusok az agresszív bőrrákok kialakulásában szerepet játszó kétfehérjeszerkezetével és működésével kapcsolatban értek el komoly eredményt.

A kutatócsoport a sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét tárta fel. Főképp azt az S100B nevű fehérjét vizsgálták, amely a melanomának markere, és amelynek túltermelődése a bőrrák előrehaladott állapotát jelzi. Az új kutatások fényében úgy tűnik, hogy ez a vegyület patológiás hatását többek között egy konkrét enzim gátlásán keresztül fejti ki. Gógl Gergő és munkatársai közleményükben bemutatják hogy a két fehérje kölcsönhatása egészen különleges, úgynevezett ?bolyhos" komplexet eredményez, ahol az egyik kötőpartner nem vesz fel határozott térszerkezetet, hanem mozgékony marad. A bolyhos komplexeket rendkívül nehéz kísérletek során vizsgálni, és bár sok lehet belőlük a természetben, eddig csak kevés ilyen szerkezet részleteit tárták fel.

melanoma 66

A magyar kutatók eredményeinek távlati jelentősége, hogy az atomi felbontású szerkezet ismeretében a jövőben lehetőség nyílhat arra, hogy a kölcsönhatást specifikusan gátló, ezáltal célzottan a melanoma terápiájára használható molekulákat keressenek és fejlesszenek. Ez újabb előrelépést jelentene a betegség kezelésében, segítségével megjelenhetnének újabb okosgyógyszerek.


Célba vett mutáció

Ma már vannak olyan melanoma ellenes gyógyszerek, amelyek a mutáns BRAF gén fehérjéinek működését gátolják. Ennek a génnek az előfordulása a rosszindulatú melanomákban viszonylag gyakori, emiatt a célzott daganatellenes kezelések ezen a területen igen sikeresek lehetnek, alkalmazásukkal új korszak is kezdődhet a melanoma kezelésében. Használatukkal szerencsés esetben megállítható a melanomasejtek további osztódása, a daganat növekedése, a tumor közeli vagy távolabbi szervekre történő áttétképzése.

Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások