Urtikária: betegség vagy egyszerű kiütés?

Csalánkiütése egyszer-egyszer mindenkinek lehet, ha viszont ez rendszeres, már indokolt az alapos kivizsgálás. A bőrgyógyászati centrumok csak ezt követően javasolhatnak olyan korszerű készítményeket, amelyek segíthetnek enyhíteni az urtikária tüneteit.

Csalánkiütése egyszer-egyszer mindenkinek lehet, ha viszont ez rendszeres, már indokolt az alapos kivizsgálás. A bőrgyógyászati centrumok csak ezt követően javasolhatnak olyan korszerű készítményeket, amelyek segíthetnek enyhíteni az urtikária tüneteit.

Acsalánkiütés(urtica) egy bőrtünet: azt a vörös duzzanatot nevezzük így, amely nem más, mint a bőr középső rétegében az érpályából a szövetek közti térbe kiszűrődött szokásosnál nagyobb mennyiségű folyadék. Panaszt ? viszketést, égő érzést és fájdalmat ? általában néhány óráig okoz, 24 órán belül pedig biztosan megszűnik. A csalánkiütést gyakran kíséri az arc, tenyér, talp és nyálkahártyák duzzanata is (az úgynevezett angioödéma), amely hasonló módon jön létre. A különbség annyi, hogy ez esetben az erekből kilépő folyadék a bőr mélyebb rétegében helyezkedik el. Az ilyen jellegű tünetek megjelenésének hátterében a hízósejtjeink állnak, melyekből a kiserek falának átjárhatóságát segítő anyagok szabadulnak fel. Ezek közül legismertebb a hisztamin.

Kiütésből betegség

A csalánkiütésekkel járó betegséget urtikáriának nevezzük. Ilyenkor a bőrön a kiütések nagyszámban jelennek meg, esetenként angioödémával együtt. A tünetek napokon keresztül jönnek-mennek, eltűnnek, majd újabbak jelentkeznek, alakban, méretben nagyon változékonyak, méretük a néhány milliméterestől a tenyérnyi összefolyó vörös kiütésig terjed. A probléma helyenként gyűrűszerűen, máshol lilásnak tűnő, bevérzett területekkel tarkítottan is jelentkezhet, sőt fehér színű részek is előfordulnak. Magukat a bőrelváltozásokat a betegek leginkább hólyagként írják le. Súlyos esetben a néha önmagában jelentkező angioödéma is komoly panaszokat, ritka esetben légzési nehezítettséget okozhat, emiatt pedig a betegeknek sürgősségi ellátásra is szükségük lehet.

Abban az esetben, ha a tünetek 6 héten belül végleg megszűnnek, heveny, úgynevezett akut urtikáriáról beszélünk, mely különösebb kivizsgálást nem igényel. Ilyenkor a kórtörténet alapján fény derülhet a kiváltó okra, legtöbbször felső légúti vagy gyomor- és bélrendszert érintő vírusfertőzésre, ételek vagy gyógyszerek okozta intoleranciára, az esetek kisebb hányadában étel- vagy gyógyszerallergiára, rovarcsípéshez köthető valódi allergiára.


A hisztamintól a centrumig

A probléma enyhébb esetekben az allergiás, például szénanáthás betegségek kezelésére is használt antihisztaminokkal kezelhető, ideális esetben olyanokkal, amelyek álmosságot már nem okoznak (ezek a második generációs gyógyszerek). A viszketést a helyileg felvitt antihisztamin gél is csökkentheti. Ha a probléma kiterjedtebb, szükség lehet adrenalin vagy kortikoszteroid beadására is, az allergiát kiváltó gyógyszer vagy étel elhagyására.

Ha a tünetek 6 héten túl is minden nap, vagy közel minden nap jelentkeznek, már elhúzódó, úgynevezett krónikus urtikáriáról beszélünk. Ez a betegség százból nagyjából egy embert érint (ezzel szemben az akut urtikária a leggyakoribb bőrtünetek közé tartozik, nagyjából minden ötödik ember életében legalább egyszer tapasztal ilyen problémát). A krónikus betegek egy részénél a tünetek általában spontán jelentkeznek, olyan inger pedig nem azonosítható, amely a folyamatot beindítja. Az érintettek másik részénél speciális ingerekkel előidézhető a bőrtünet. Ilyen fizikai inger lehet például a hideg vagy a nyomóerő, a meleg vagy a napfény.

A krónikus betegek kivizsgálása során szükség lehet vérképre, a gyulladásos faktorok, pajzsmirigyhormonok ellenőrzésére, a fertőzések célzott keresésére, egyes gyógyszerek elhagyására és diéta tartására, saját vérsavóval végzett bőrteszt elvégzésére, ritkábban bőrminta vételére.

Maga a kezelésben elsődleges az ismertté vált fizikai ingerek kerülését jelenti, ha pedig ilyenre nem derül fény, akkor antihisztaminok szedését. További gyógyszeres kezelésre már jellemzően a bőrgyógyászati centrumokban tesznek javaslatot.


Értő kezek alatt

Annak, aki arra gyanakszik, hogy urtikáriában szenved, mindenképpen érdemes fölkeresnie háziorvosát, illetőleg a területi bőrgyógyászati szakrendelést. A pontos diagnózist felállítani csak így lehet, ahogyan a kivizsgálási és kezelési terv is csak így készülhet el. Annak, akinek a tünetei régóta fennállnak, viszont a korábbi terápiás próbálkozások nem eredményezték javulást, érdemes ellátogatnia az alábbi bőrgyógyászati centrumok egyikébe is:

  • Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika (1085 Budapest, Mária u. 41. Tel.: 1-266-0465, 1-266-0468, 1-459-1500)
  • Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika, Bőrgyógyászati Allergológiai Tanszék (4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Tel: 52/255- 602/55046)
  • Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Bőr- gyógyászati Osztály (7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32. Tel.: 82-501-300)
  • Bács-Kiskun Megyei Kórház, Bőrgyógyászati Osz tály (6000 Kecskemét, Csabai Géza krt. 21. Tel.: 76-519-830)
  • Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Bőrgyógyászati Osztály és Ambulancia (3529 Miskolc, Csabai Kapu 9-11. Tel.: 46-555-652, 46-555-666)
  • Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika (7632 Pécs, Akác u. 1. Tel.: 72-536-800)
  • SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bőr- gyógyászati és Allergológiai Klinika (6720 Szeged, Korányi fasor 6. Tel.: 62-545-259, 62-545-260)
  • Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Bőrgyógyászati Osztály és Ambulancia (9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 5. Tel.: 94- 515-559, 94-515-671, 94-311-542 ? 5249 mellék)
  • Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Bőr- gyógyászati Osztály (8200 Veszprém, Kórház u.1 Tel.: 88-556-305)
Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások