Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés
Babák a lombikból - az IVF rövid története

Babák a lombikból - az IVF rövid története

2009.10.12.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Huták Judit

 HáziPatika.com

Száz évnek kellett eltelnie, hogy a tengerimalacokon végzett kísérletek után világra jöhessen az első egészséges lombikbaba, Louise Brown, és harmincnak, hogy a mesterséges megtermékenyítés mindennapi szóvá váljon. Az IVF rövid története.

meddőség

A meddőség kezelésének azon lehetősége, hogy a petesejtet testen kívül - in vitro, azaz üvegcsében - termékenyítsenek meg, illetve, hogy ezt, a fejlődés legkorábbi szakaszában lévő embrió-kezdeményt visszaültethessék a méhbe, régóta foglalkoztatta a tudósokat. A lehetőség elképzelésként már azelőtt felmerült, hogy a megfelelő biológiai vagy fiziológiai tudás a rendelkezésre állt volna, ám ezek hiányában a kísérletek rendre elbuktak.

A legkorábbi feljegyzett ilyen kísérlet Schenk nevéhez köthető, akit az 1880-as években a puszta kíváncsiság vezérelt: nyulakat, illetve tengerimalacokat próbált mesterségesen megtermékenyíteni. Walter Heape szintén nyulakon végzett kísérleteket, ráadásul sikeresen: egy fejlődése korai szakaszában lévő embriót vett ki a petevezetékből és ültetett át egy "béranyába" 1891-ben.

Az 1930-as években Gregory Pincus először egyedül, majd Enzman közreműködésével kezdte tanulmányozni az in vitro megtermékenyítést, és bár az állatkísérletek sikeresnek bizonyultak, valójában nem testen kívül, hanem már a béranyában történt meg a spermiumok és a petesejtek összeolvadása. Ennek ellenére, módszerük egy ma is használatos eljárás, a GIFT előzményének tekinthető.

Ezzel egy időben jelent meg Aldous Huxley "Szép új világ" című regénye, melyben részletesen, ráadásul realisztikusan írja le a mesterséges megtermékenyítés egy lehetséges módszerét. A futurisztikus regény hatással volt John Rockra, Pincus egyik munkatársára, aki elhatározta, hogy az in vitro módszert megpróbálja a meddőség elleni harc szolgálatába állítani. John Rock és kolléganője, Miriam Menken a második világháború idején több száz emberi petesejtet próbáltak megtermékenyíteni, és bár voltak minimális sikereik, négy év után feladták a küzdelmet. Rock és Pincus később a hormonális fogamzásgátló tabletta kifejlesztésében vettek részt.

Az 1950-es években végül sikerrel jártak az in vitro megtermékenyítés kísérletei: előbb Charles Thibault-nak, majd néhány évvel később M. C. Changnak sikerült élő állatokat világra segíteni in vitro megtermékenyített sejtekből.
Ezt követően egyre több figyelem jutott a mesterséges megtermékenyítés megfelelő körülményeinek, folyamatosan javították, finomították a technikákat. 1961-ben először sikerült laparoszkópiát alkalmazni a petesejt kinyeréséhez. 1965-ben pedig amerikai tudósok újra elkezdtek próbálkozni emberi petesejtek mesterséges megtermékenyítésével. A "technikai" részletek mellett egyre többet foglalkoztak az ovulációt és terhességet kísérő hormonális változásokkal is. Ennek köszönhetően pontosan meg tudták határozni a petesejt kinyerésének ideális időpontját. Szintén áttörést jelentett, mikor végre megfelelő táptalajt tudtak biztosítani az in vitro megtermékenyüléshez. A laparoszkópia alkalmazásával még könnyebbé vált a petesejtek kinyerése (ehhez korábban komoly alhasi műtétre volt szükség).

Médiatár főoldal
animáció

In vitro megtermékenyítés

In vitro megtermékenyítés
1973-ban ausztrál tudósok, Carl Wood és John Leeton bejelentették, hogy létrejött az első olyan terhesség, melyhez in vitro megtermékenyített embriót használtak; később ezt "biokémiai" terhességnek minősítették.

1978 júliusában, Patrick Steptoe és Robert Edwards tízéves munkájának "eredményeként", végül megszületett az első lombikbébi, a brit Louise Brown. Ezt a következő években további babák követték Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Svédországban. 1982-ben megszülettek az első ikrek is. 1983-ban pedig az első donor petesejtből származó kisbaba is. Szintén ebben az évben megszületett az első, fagyasztott embrióból kifejlődött baba. A következő időszakban kiderült az is, hogy a mesterséges megtermékenyítést a meddőség több formájánál, így például alacsony spermiumszám esetén is sikerrel lehet alkalmazni.

Az 1978-as első egészséges lombikbaba születését követően az elmúlt harminc évben több mint hárommillió kisbaba jött a világra, az in vitro megtermékenyítést követően. Minden negyedik kísérlet sikeres, és a tudósok folyamatosan kutatják az újabb és újabb módszereket, hogy minél több, korábban meddő párnak születhessen gyermeke.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Betegséglexikon


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések